NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓINTÉZET

NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések-2013

Válságok Közép-Afrikában I. – Dél-Szudán a polgárháború szélén

A világ még fel sem ocsúdott a Közép-afrikai Köztársaságban (CAR) eszkalálódott, az 1990-es évek legvadabb afrikai polgárháborúit idéző válság sokkjából, amikor december 15-én Dzsúbában az ellenzéki politikusok az őket támogató katonai alakulatok támogatásával állítólag puccsot kíséreltek meg a regnáló elnök, Salva Kiir ellen. A leg-alább félezer halálos áldozatot követelő összecsapások kiterjedtek a vidéki városokra is, és anarchiával fenyegetik az ENSZ legfiatalabb tagállamát, aminek nemcsak az ország lakosságára, de a tágabb régióra nézve is beláthatatlan következményei lehetnek. A sorozat első írása a dél-szudáni válság rövid áttekintését adja, és igazolni próbálja a két konfliktus közti koncepcionális összefüggést, valamint a regionális dimenzió jelentőségét.

Szerző: Marsai Viktor

Teljes cikk: 2013/18.pdf

Szorítóban az Obama-kormány – bel- és külpolitikai kihívások a második periódus elején

Noha Barack Obama második elnöki periódusának kezdetekor az általános várakozások sokkal visszafogottabbak voltak, mint négy évvel azelőtt, az Obama- adminisztráció még e várakozásokhoz képest is meglehetősen kevés eredményt tudott eddig felmutatni. A kormányzatot bel- és külpolitikai válságok sorozata érte az elmúlt egy évben — a Snowden- ügy, megfigyelési és lehallgatási botrányok, a szíriai válság, költségvetési viták és kormányzati leállás, az egészségügyi reform beindításának nehézségei, hogy csak a legjelentősebbeket említsük —, amelyek során a határozatlannak minősítették, a stratégia és a koncepció hiányának vádjával illették a kormányzatot.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2013/17.pdf

Bejárható életpályák? Fejlesztési elképzelések az átlagos illetményadatok tükrében

Napjaink közbeszédének egyik leggyakoribb szófordulatává vált az életpályamodell, s nem csupán a fogalom jelképezte szakpolitikai változások és a velük kapcsolatban ki-alakult diskurzus, hanem a változásokkal együtt járó, a közszféra különböző területein megfogalmazott bérfejlesztési vállalások indokán egyaránt. Elemzésünkben felvetjük a közszférában esedékes általános béremelés szükségességének kérdését, valamint a kereseti statisztikák eszköztárát segítségül hívva bizonyítjuk, hogy indokolt volt a bérfejlesztés kérdéskörének napirendre vétele.

Szerző: Felméry Zoltán

Teljes cikk: 2013/16.pdf

Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben

Jemenben az „arab tavasz” a hatalmi elit lecserélődéshez vezetett. A demokratizálási törekvések kibontakozását azonban az elmúlt két évben komolyan akadályozták az akut konfliktusforrások. A problémakör árnyaltabb vizsgálatához a tanulmány először röviden bemutatja a Száleh-éra utolsó időszakát, bukásának körülményeit. Ezt követő-en a főbb belpolitikai problémákat veszi górcső alá, kitér az országban kialakult humanitárius krízisre és a kritikus gazdasági helyzetre. Röviden elemzi a fegyveres erőkön belül kialakult megosztottságot és a felszámolására tett előremutató reformintézkedéseket, majd három, a jelenlegi jemeni belpolitikai helyzetet markánsan befolyásoló kérdéskörre összpontosít: a déli részeken megmutatkozó szeparatista törekvésekre, az al-Kaida jemeni aktivitására, valamint az al-Huthi mozgalomra.

Szerző: Prantner Zoltán

Teljes cikk: 2013/15.pdf

Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defence- koncepció keretében

A 2008-ban kirobbant gazdasági válság nyomán kialakult forráshiány arra sarkallta a politikai vezetőket Európában, hogy még az olyan kényes területeken is az együttműködés lehetőségét keressék, mint a honvédelem. Sok más kis államhoz hasonlóan Magyarország sem tudta kivonna magát e hatás alól, így rendkívül fontos, hogy korlátozott erőforrásait célirányosan és a lehető leghatékonyabb formában használja fel. Az elemzés célja kettős: egyrészt feltérképezi azokat a NATO Smart Defence (Okos védelem) kezdeményezéséhez kapcsolódó együttműködési területeket, melyek lehetőségeket rejtenek a Magyar Honvédség számára a magyar képességfejlesztési prioritások alapján, másrészt az eddigi tapasztalatokra alapozva javaslatot tesz arra a konkrét regionális együttműködési formára, amelyen keresztül Magyarország a lehető legsikeresebben érvényesítheti nemzeti érdekeit.

Szerző: Budai Ádám

Teljes cikk: 2013/14.pdf

A költségvetési kiadások diagnózisa és csökkentésének lehetőségei

A költségvetési hiánycél szinten tartásához az adóbevételek növelésének mindenkori igénye és kényszere mellett egyre komolyabb hangsúlyt kap a kormányzati kiadások visszaszorítása. A szükségszerű kiadáscsökkentés, valamint a kormányzati kiadásokban manifesztálódó állami társadalmi jelenlét újragondolása nem képzelhető el a kiadások szerkezetének diagnózisa, az egyes ágazati mértékek nemzetközi kontextusban történő elhelyezése nélkül. Erre törekszik a jelen elemzés, mégpedig oly módon, hogy az ágazati aggregált kiadási mértékeket a rendelkezésre álló legrészletesebb alágazati bontásban értelmezi, célzottan keresve azokat a területeket, ahol – a nemzetközi GDP-arányos kormányzati kiadásokból kiindulva – lehetőség mutatkozik az esetleges további kiadáscsökkentésre.

Szerző: Felméry Zoltán

Teljes cikk: 2013/13.pdf

Politikai átrendeződés, választások, s a harmadik Netanjahu-kormány első hónapjai Izraelben I.

A kétrészes tanulmány első fele a párt- és a választási rendszer sajátosságainak bemutatása mellett kitér a közfigyelem homlokterében álló belpolitikai kérdésekre, kampánytémákra, a politikai életben fontosabb szerepet játszó csoportosulások programjára, továbbá a 2013. januári választások előtt napvilágot látott néhány fontosabb előrejelzésre, a voksolás eredményének értékelésére. Az elemzés utal a huzamosabb ideje tartó politikai jobbratolódás megnyilvánulásaira, a radikális nacionalista csoportoknak a vezető kormánypárton belüli jelentős térnyerésére, a telepesekkel szorosan összefonódó vallásos cionista politikai erők megerősödésére, a politikai centrumban bekövetkező változások következményeire.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2013/12.pdf

A gazdasági válság hatása Magyarország és egyes szövetséges államok védelmi reformjaira és stratégiai tervezésére III.

Vitathatatlan tény, hogy az euroatlanti térség államainak védelmi szféráját a következő években a forráshiány, egyidejűleg pedig a modernizációs kényszerek és a műveleti képességfejlesztés egyre nyomasztóbb igénye fogja jellemezni. Miközben a következő évtizedekben a globális stratégiai környezetben a világ erőközpontja az észak-atlanti térségből fokozatosan a csendes-óceáni térség felé tolódik el – amennyiben a jelenleg tapasztalható trendek fennmaradnak –, Európa államainak azzal kell szembenézniük, hogy relatíve csökkenő gazdasági, politikai és katonai befolyással bírnak a globális folyamatokra és az Európától távoli régiók eseményeire. Ezt a folyamatot gyorsította a 2008 óta az észak-atlanti térség államait különösen keményen sújtó pénzügyi és gazdasági válság, a védelempolitika terén pedig súlyosbították az európai államok (kényszerűen) csökkenő geostratégiai ambíciói, a sok esetben két évtizede csak halogatott képességfejlesztés és haderő-modernizáció, valamint az elmúlt évtized megterhelő válságkezelő műveletei, amelyek „stratégiai fáradtságot” eredményeztek az európai államok többségénél. Az elemzés – egy négyrészes sorozat harmadik részeként – a forrásszűkösség következtében Európa hét jelentős országában végrehajtott haderő-átalakításokat mutatja be.

Szerző: Csiki Tamás

Teljes cikk: 2013/11.pdf

A gazdasági válság hatása Magyarország és egyes szövetséges államok védelmi reformjaira és stratégiai tervezésére II.

Vitathatatlan tény, hogy az euró-atlanti térség államainak védelmi szféráját a következő években a forráshiány, egyidejűleg pedig a modernizációs kényszerek és a műveleti képességfejlesztés egyre nyomasztóbb igénye fogja jellemezni. Miközben a következő évtizedekben a globális stratégiai környezetben a világ erőközpontja az észak-atlanti térségből fokozatosan a csendes-óceáni térség felé tolódik el – amennyiben a jelenleg tapasztalható trendek fennmaradnak –, Európa államainak azzal kell szembenézniük, hogy relatíve csökkenő gazdasági, politikai és katonai befolyással bírnak a globális folyamatokra és az Európától távoli régiók eseményeire. Ezt a folyamatot gyorsította a 2008 óta az észak-atlanti térség államait különösen keményen sújtó pénz-ügyi és gazdasági válság, a védelempolitika terén pedig súlyosbították az európai államok (kényszerűen) csökkenő geostratégiai ambíciói, a sok esetben két évtizede csak halogatott képességfejlesztés és haderő-modernizáció, valamint az elmúlt évtized megterhelő válságkezelő műveletei, amelyek „stratégiai fáradtságot”2 eredményeztek az európai államok többségénél. Az elemzés – egy négy részes sorozat második részeként – azt mutatja be példákkal illusztrálva, hogy a védelmi költségvetés-csökkentésre hogyan reagáltak Európa államai, milyen „válságkezelő lépésekkel” igyekeztek ellensúlyozni a forrásszűkösséget.

Szerző: Csiki Tamás

Teljes cikk: 2013/10.pdf

A gazdasági válság hatása Magyarország és egyes szövetséges államok védelmi reformjaira és stratégiai tervezésére I.

Vitathatatlan tény, hogy az euroatlanti térség államainak védelmi szféráját a következő években a forráshiány, egyidejűleg pedig a modernizációs kényszerek és a műveleti képességfejlesztés egyre nyomasztóbb igénye fogja jellemezni. Miközben a következő évtizedekben a globális stratégiai környezetben a világ erőközpontja az észak-atlanti térségből fokozatosan a csendes-óceáni térség felé tolódik el – amennyiben a jelenleg tapasztalható trendek fennmaradnak –, Európa államainak azzal kell szembenézniük, hogy relatíve csökkenő gazdasági, politikai és katonai befolyással bírnak a globális folyamatokra és az Európától távoli régiók eseményeire. Ezt a folyamatot gyorsította a 2008 óta az észak-atlanti térség államait különösen keményen sújtó pénzügyi és gazdasági válság, a védelempolitika terén pedig súlyosbították az európai államok (kényszerűen) csökkenő geostratégiai ambíciói, a sok esetben két évtizede csak halogatott képességfejlesztés és haderő-modernizáció, valamint az elmúlt évtized megterhelő válságkezelő műveletei, amelyek „stratégiai fáradtságot”2 eredményeztek az európai államok többségénél. Az elemzés – egy négy részes sorozat első írásaként – azt mutatja be, hogy a gazdasági válság hogyan hatott a globális és regionális védelmi kiadásokra, különös tekintettel Euró-pára. A későbbiekben a forrásszűkösség hatására Európában végrehajtott jelentősebb haderő-átalakításokat, végül a Magyarország közvetlen biztonsági környezetében, Közép-Európában fekvő államoknak a forrásszűkösségre adott válaszait vizsgáljuk meg.

Szerző: Csiki Tamás

Teljes cikk: 2013/9.pdf

A 2013. évi választások Pakisztánban II. – a választások eredménye, nemzetközi visszhangja és az új kormány feladatai

A számos okból élénk nemzetközi figyelemtől övezett 2013. évi pakisztáni választások alkalmából készült elemzésünk első részét a 2008. februári demokratikus fordulatot követő időszak legmeghatározóbb bel- és külpolitikai fejleményeinek szenteltük. E második részben – némi kitekintésre is vállalkozva – a voksolás eredményeit, a dél-ázsiai ország belpolitikai átalakulásának térségbeli fogadtatását, valamint az új kormányzat előtt álló legsürgetőbb feladatokat ismertetjük.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2013/8.pdf

A külföldi szerepvállalás első négy hónapja Maliban

Négy hónappal ezelőtt, az Opération Serval megindításakor Párizs és a mögötte álló nyugati országok abban reménykedtek, hogy márciusra sikerül véget vetniük a konfliktusnak, és Franciaország megkezdheti csapatai kivonását a nyugat-afrikai országból. Az azóta el-telt időben a francia inváziós erők és az afrikai békefenntartók látszólag komoly katonai eredményeket értek el, a helyzet tartós rendezése és a térség stabilizálódása azonban még várat magára, sőt a mali politikai erők, illetve az iszlamisták változó taktikája egyre inkább egy elhúzódó háború képét vetíti előre.

Szerző: Marsai Viktor

Teljes cikk: 2013/7.pdf

A 2013. évi választások Pakisztánban I.

A Pakisztáni Iszlám Köztársaság belpolitikai fejlődése a 2008. február 18-i általános törvényhozási választásokkal érkezett legújabb meghatározó cezúrájához, lehetőséget teremtve a Pervez Musarraf tábornok-elnök nevével fémjelzett kilencéves diktatórikus időszak lezárására. A súlyos belpolitikai feszültségek ellenére a voksolás az előzetes várakozásokat megcáfolva súlyosabb atrocitásoktól és visszaélésektől mentesen zajlott le, az eredményeképpen felálló többpárti polgári kabinet pedig minden szükséges eszköz birtokában láthatott neki a diktatúra leépítésének, amelyre Musarraf államfő távozásra kényszerítése tett pontot. Öt év telt el a pakisztáni „rendszerváltás” óta. Egy parlamenti ciklus, melyet az éles, a kormányoldalt is bomlasztó belpolitikai viták és társadalmi elégedetlenség mellett az afganisztáni háború pakisztáni következményei, valamint a nagyhatalmi partnerekkel és a fegyveres erők elitjével szemben éleződő feszültségek is terheltek. Mindennek dacára ez volt az ország 65 éves szuverén történelmének első olyan ötéves ciklusa, melyet a megválasztott kormánynak sikerült is kitöltenie. Az új ciklus nyitányát jelentő, a média által már előre „történelmiként” jellemzett választásokat 2013. május 11-én tartották. Ennek alkalmából kétrészes elemzésünk első része Pakisztán elmúlt fél évtizedét tekinti át a legalapvetőbb jellegzetességek és fordulópontok érintésével, egészen a választások előestéjéig.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2013/6.pdf

Az állam méretének és társadalmi szerepvállalásának tendenciái. Foglalkoztatás és erőforrás-allokáció a közszférában (1989–2010)

Az állam méretének és megvalósított társadalmi szerepvállalásának kérdése az állam-elméletekkel foglalkozó kutatói kör mellett a széles közvéleményt is egyaránt foglalkoztatja. A gazdasági krízishelyzetekben fel-felerősödő elméleti vitákat azonban a túlzott értéktelítettség jellemzi. Az állam társadalmi szerepvállalásával kapcsolatos gondolatokat meghatározó különböző ideológiai alapállásokat félretéve az elemzés a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben kialakult, a közszféra egészére, valamint egyes ágazataira jellemző foglalkoztatási és erőforrás-allokációs tendenciákat kívánja megvizsgálni. Objektív képet kíván alkotni arról, hogy az állam által foglalkoztatott létszám, valamint az egyes ágazati területekre allokált kormányzati kiadások nemzetközi összehasonlításban mekkora mértékűnek minősülnek, milyen tendenciákat sejtetnek. A megközelítés sem nem szociológiai, sem nem politológiai: a statisztika eszköztárának alkalmazásával kizárólag a számok tükrében tetten érhető „mértékekre” és az azokból levonható következtetésekre fókuszál.

Szerző: Felméry Zoltán

Teljes cikk: 2013/5.pdf

Törpe a gigászok bálján. Ázsiai hatalmi érdekek a posztpolgárháborús Srí Lankán

Bár Srí Lanka látványos geopolitikai felértékelődésen ment keresztül a több mint harminc éven át tartó polgárháború 2009. évi lezárása óta, a Litvániánál alig nagyobb területű szigetország azonban ma az ázsiai nagyhatalmak „játéktere”, ahol metszik egy-mást az indiai és kínai stratégiai törekvések. E kitüntetett pozíció komoly lehetőségeket, ugyanakkor súlyos kockázatokat is tartogat a kontinens óriásaihoz képest periférikusnak és kiszolgáltatottnak számító szigetország számára. Jelen tanulmány India, Kína és Pakisztán helyi politikáját elemzi, melynek keretében igyekeznek Srí Lankát saját, olykor egymással szembeni ambícióik szolgálatába állítani, formálva az Indiai-óceán térségének hatalmi erőviszonyait.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2013/4.pdf

Stratégiai törekvések a szíriai válság kapcsán III.

A szíriai válság nemzetközi környezetével foglalkozó elemzés harmadik része az Európai Uniónak, a magyar külpolitika szempontjából kiemelten fontos nemzetközi tényezőnek a konfliktus kapcsán követett irányvonalát vizsgálja. A tanulmány kitér az unió mediterrán politikájának kérdőjeleire, az európai szomszédságpolitika „többért többet” elvre épülő megújítására, az „arab tavasz” brüsszeli visszhangjára. Bemutatja az európai közösség és Szíria közötti bilaterális kapcsolatok fejlődését, a damaszkuszi rend-szer ellen 2011 márciusában kezdődött megmozdulásoknak, az ellenük történő fellépés politikai megítélésében végbement változásokat, a közösség szankciópolitikájának főbb jellemzőit. Az írás tág teret szentel a válság rendezésére, az ellenzék politikai erősítésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseknek, s az ezekkel összefüggő EU-szerepvállalásnak.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2013/3.pdf

Külpolitikai várakozások Barack Obama második elnöki ciklusa előtt

Barack Obama 2013. január 20-án1 kezdi meg második elnöki ciklusát. Jóllehet a régi-új elnök megújult külpolitikai-nemzetbiztonsági csapattal vág neki a következő négy esztendőnek, a csapattagjelöltekből kirajzolódó kép a megelőző négy év külpolitikájának folytatását sejteti.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2013/2.pdf

Külföldi katonai beavatkozás Maliban – az Opération Serval és háttere

Egy nappal azután, hogy január 10-én az Anszár ad-Dín iszlamista csoport és a vele szövetséges radikális milíciák fegyveresei elfoglalták a stratégiai jelentőségű Konna városát, a francia légierő egységei megkezdték a felkelők elleni légicsapásokat, pár nappal később pedig a szárazföldi alakulatok is bekapcsolódtak a küzdelembe. Miközben a nemzetközi közösség elismerte a francia beavatkozás szükségességét, a válságkezelés körülményei, a nemzetközi közösség késlekedése komoly kritikákra adnak okot. Az elemzés a nemzetközi válságkezelési tapasztalatok tükrében vizsgálja a Maliban kialakult helyzetet és az események lehetséges kimenetelét.

Szerző: Marsai Viktor

Teljes cikk: 2013/1.pdf