ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések 2010
A lisszaboni NATO- és EU–USA csúcstalálkozó agendája és várható eredményei
A november 19–20-án kerül sor a NATO lisszaboni csúcsértekezletére, majd azt követően az EU–USA csúcstalálkozóra. A nagyszabású diplomáciai esemény meghatározó lesz a geopolitikai jelentőségét tekintve fakulni látszó transzatlanti kapcsolatok jövője szempontjából.
Szerzők: Csiki Tamás- Varga Gergely
Teljes cikk: 2010/17.pdf
Obama félidőben: külpolitikai körkép az időközi választások után
Az amerikai időközi kongresszusi választás során jelentős vereséget szenvedtek az eddig mindkét házban kényelmes többséget élvező demokraták. Kézenfekvőnek látszik, hogy a belpolitikában meggyengült Barack Obama a külpolitika felé fog fordulni ciklusa második felében, hogy a nemzetközi porondon elért sikerekkel induljon neki a 2012-es elnökválasztásnak. Az Egyesült Államokon kívüli világban azonban nem nagyon találni olyan ügyet, ahol a politikai tőkévé kovácsolható siker akár belátható távolságban lenne.
Szerző: Varga Gergely
Teljes cikk: 2010/16.pdf
A mianmari katonai diktatúra húsz esztendeje és a 2010. évi választások
2010. november hetedike formailag lezárt egy korszakot a Mianmari Unió történetében. Az immár húsz esztendeje katonák által kormányzott délkelet-ázsiai diktatúra e napon, 1990 óta első ízben tartotta meg az általános törvényhozási választásokat. E világszerte felemás érzelmekkel szemlélt esemény valós jelentősége azonban jóval szerényebb, mivel az ország belpolitikai életét kezükben tartó tábornokok előre gondoskodtak róla, hogy valódi riválisaik ne szoríthassák háttérbe őket, és ne idézhessenek elő gyökeres változásokat Mianmar közjogi berendezkedésében. A politikai élet részleges civilesítése azonban mindenképpen cezúrát jelent a korábbi módszerekhez képest, ami a napi események nyomon követése mellett arra is okot ad számunkra, hogy visszatekintsünk e nyugaton aránylag kevéssé ismert ország elmúlt évtizedeire. Az elemzés e szellemben ismerteti a katonai diktatúra kiépülésének folyamatát, jellemzőit, a napjainkban egyre nagyobb téttel bíró stratégiai kapcsolatait, végezetül pedig reflektál a választások belpolitikai előzményeire és eredményeire is.
Szerző: Háda Béla
Teljes cikk: 2010/15.pdf
Újabb izraeli–palesztin tárgyalások – de meddig?
Az amerikai kezdeményezésre 2010 szeptemberében újrakezdődő közvetlen izraeli–palesztin tárgyalások esélyeit a szakértők közül sokan kezdettől eléggé borúlátóan látták. Azok a remények, hogy a Netanjahu-kormány nemzetközi nyomásra hajlandó lesz a ciszjordániai településeken 10 hónapja életben lévő építési moratórium meghoszszabbítására, hiú ábrándnak bizonyultak. A folytatás bizonytalanná vált, s ez nem pusztán az Obama-adminisztráció tekintélyén üthet egy újabb rést, hanem messzemenő hatása lehet a palesztin belpolitikai helyzet alakulására, a térségbeli stabilitásra nézve. Az eseményeket 2010. október közepéig nyomon követő tanulmány kísérletet tesz a háttér, a politikai-stratégiai motivációk felvázolására. A közvetlen tárgyalások és a hozzájuk kapcsolódó diplomáciai események mellett nagy figyelmet fordít a szeptember 26. utáni fejlemények bemutatására.
Szerző: Gazdik Gyula
Teljes cikk: 2010/14.pdf
Az európai terrorfenyegetettségről – a számok tükrében
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a brit hírszerző szolgálat 2010. szeptember végi információi szerint Európában élő szélsőséges iszlámisták a 2008. novemberi, mumbai terrortámadás mintájára végrehajtani tervezett terrorcselekményre készültek a brit, a francia, és a német fővárosban. A bejelentés jó alkalom arra, hogy az egyik legelismertebb terrorizmus-adatbázis, az amerikai Worldwide Incident Tracking System (WITS), illetve az Europolnak – az Európai Unió tagállamainak bejelentései alapján összeállított – Terrorism Situation and Trend Reportjának (TE-SAT) adatait felhasználva elemzésben foglalkozzunk Európa elmúlt évekbeli terrorfenyegetettségével.
Szerző: Tálas Péter
Teljes cikk: 2010/13.pdf
Az EU és a NATO szerepvállalása a Mediterráneumban
A geostratégiai szempontból fontos helyen fekvő, gazdag civilizációs örökséggel rendelkező Mediterráneum a hidegháború korszakában is a hatalmi vetélkedés egyik fő színterének számított. A stratégiai pozíciók megerősítése során a nyugati világ két meghatározó tömörülése ezekben az évtizedekben elsősorban a régió szövetségi rendszeren kívüli északi államainak a struktúrákba való bevonására törekedett. A kapcsolati kör déli-keleti kiszélesítésére a hetvenes évektől az Európai Közösségek tett nem túl sikeres kísérletet. A poszthidegháborús korszakban az EU és a NATO egy szélesebb térségbeli kapcsolatrendszer felépítésével próbálta a biztonsági kihívásokat csökkenteni, s a befolyását kiszélesíteni. Az Euro-mediterrán Partnerség, a másik oldalon a Mediterrán Dialógus és egyelőre az Öböl-térségre kiterjedő Isztambuli Kooperációs Kezdeményezés azonban eleddig nem hozta meg a várt eredményeket. Az elemzés úgyszintén kitér a Mediterráneum nyugati részén lévő államokat tömörítő 5+5 dialógusra, a Mediterrán Fórum és az EBESZ szerepére.
Szerző: Gazdik Gyula
Teljes cikk: 2010/12.pdf
A Gazprom és a „szuperagy”
Közjavak és a magyar gázimport-diverzifikáció
A jelen írás nagyon vázlatosan áttekinti a magyar gázimport-diverzifikációs opciók elkövetkező évtizedben felmerülő kockázatait és előnyeit. Három lehetőséget vesz figyelembe:
– változatlan orosz–ukrán import;
– Nabucco és Déli Korridor;
– adriai cseppfolyósított gázimport (Liquified Natural Gas – LNG)-terminál
Szerző: Deák András György
Teljes cikk: 2010/11.pdf
Csökkenő afganisztáni esélyek
Az SVKI Elemzések 2009/8. számában megjelent „Az új Afganisztán-stratégia esélyei” című írás arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy csak akkor kerülhető el a nemzetközi közösség afganisztáni kudarca, ha az Obama-adminisztráció és a NATO 2009 márciusában megfogalmazott új Afganisztán-stratégiája képes lesz négy területen: a biztonság, a segélyezés és fejlesztés, a kábítószer-ellenes politika és a regionális hatalmi ellentétek problémáinak megoldásában viszonylag gyors eredményeket elérni. Az alábbi tanulmány az említett problémakörök jelenlegi állapotát kísérli meg összevetni az egy évvel ezelőtti helyzettel.
Szerző: Tálas Péter
Teljes cikk: 2010/10.pdf
A csőbe zárt szellem – az orosz–belorusz gázkonfliktus újabb fordulója
Újabb töréspontjához érkezett az eddig sem felhőtlen orosz–belorusz viszony, amikor 2010. június 21-én délelőtt a Gazprom – Dmitrij Medvegyev elnök utasítására – elkezdte csökkenteni a Belarusznak szállított földgáz mennyiségét Minszknek ez év januárjától közel kétszáz millió dollárra növekedett, rendezetlen gázadósságára hivatkozva. Az orosz fél 21-én és 22-én 15-15%-kal, 23-án pedig további 30%-kal csökkentette, s a tervek szerint fokozatosan 85%-kal kívánja csökkenteni a szállított gáz mennyiségét. A csökkentéssel párhuzamosan az orosz elnök további konzultációk folytatására utasította a Gazpromot a belorusz vezetéssel. Gyorselemzésünk elsősorban a konfliktus hátterét tekinteni át, lehetséges kifutása vonatkozásában lényeges megállapításokra nem vállalkozik.
Szerző: Rácz András
Teljes cikk: 2010/9.pdf
Az Irán-elleni szankciópolitika múltjáról és jelenéről
Az elemzés lezárása előtt nem sokkal, június 9-én született meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1929-es számú határozata, mely az Irán-ellenes ENSZ-szankciók negyedik körét jelentette. Az írás az 1979-es túszválságtól kezdve áttekinti a közép-keleti ország ellen életbe léptetett szankciók három évtizedes történetét. A tanulmány főképp a politikai aspektusokra koncentrál, a témakör gazdasági relációinak részletesebb bekapcsolása egy másik munkának lesz a feladata.
Szerző: Gazdik Gyula
Teljes cikk: 2010/8.pdf
Az indiai–kínai stratégiai játszma az Indiai-óceán északi térségében
Az Indiai-óceán északi térségének biztonságpolitikai folyamatait vizsgálva a nyugati és ázsiai elemzők az utóbbi években egyre gyakrabban szentelnek teret egy Magyarországon még keveset tárgyalt kérdésnek. Ez a két keleti nagyhatalom, India és Kína stratégia versengésének témaköre, mely napjainkban egyre meghatározóbb szerepet játszik e világrész nemzetközi kapcsolatainak alakulásában. A hidegháború lezárulását követően Peking és Újdelhi egyre növekvő aktivitást mutatott a világtengereken való jelenlétük erősítésére, mely az Indiai-óceánon a haditengerészeti erőik, valamint helyi gazdasági és katonai támaszpontjaik egymással versengő fejlesztésében öltött testet. Törekvéseiket egyszerre motiválja saját hatalmi képességeik és mozgásterük fejlesztése, valamint biztonsági érdekeik szavatolása is. A folyamat különösen az utóbbi évtizedben gyorsult fel, táptalajt adva azon találgatásoknak, melyek a két óriás közelgő összecsapását, vagy éppen a fél világot sakkban tartó politikáját vizionálják. E tanulmány célja, hogy elemezze a két ázsiai hatalom kapcsolatainak e kevéssé ismert vetületét, és jellemezze azok jövőbeli kilátásait.
Szerző: Háda Béla
Teljes cikk: 2010/7.pdf
A formálódó új NATO-stratégia – két jelentés alapján
A NATO új stratégiai koncepciójának megalkotása nemrégiben fontos állomásához érkezett. A Madeleine Albright vezette 12 fős szakértői csoport elkészítette jelentését a főtitkár számára, és ezt május 17-én nyilvánosságra is hozták. Ezzel lényegében párhuzamosan a Lengyel Külügyi Intézet (PISM) is megjelentetett egy tanulmányt „A NATO tagállamok és az új stratégiai koncepció: áttekintés” címmel. Az alábbi elemzés előbb a lengyel tanulmánynak azokat a legfontosabb megállapításait ismerteti, amelyek az új stratégiai koncepcióval kapcsolatos tagországi elvárásokra vonatkoznak, majd az Albright vezette szakértői csoport „NATO 2020:Megerősített biztonság, dinamikus beavatkozás” című jelentésének leglényegesebb téziseit mutatja be kritikai szemmel, támaszkodva a PISM-tanulmányban foglaltakra is.
Szerző: Varga Gergely
Teljes cikk: 2010/6.pdf
A lengyel–orosz kapcsolatokról Szmolenszk után
A lengyel elnöki repülőgép 2010. április 10-i szmolenszki katasztrófája egyedülálló tragédia nemcsak Lengyelország, hanem a világ legújabb kori történetében is. A baleset 96 áldozata között ugyanis a köztársasági elnök és felesége mellett több mint negyven vezető lengyel politikus, illetve főtisztviselő vesztette életét. A lengyelek számára a tragédiát különösen fájdalmassá teszi, hogy a köztársasági elnök és kísérete épp az 1940-es katyńi mészárlás 70. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésre utazott, amikor a baleset bekövetkezett. Vagyis ahhoz a helyszínhez igen közel vesztette életét napjaink lengyel politikai elitjének számos tagja, ahol 1940 tavaszán Sztálin parancsára több mint 21 ezer lengyel (többségében tartalékos) tisztet végzett ki az NKVD. A repülőgép-katasztrófa politikai következményeit számba véve a legtöbb lengyel elemző a lengyel–orosz kapcsolatokat tekinti olyan területnek, ahol – elsősorban az orosz magatartásnak köszönhetően – már a katasztrófát követő első napokban igen komoly változások figyelhetők meg. Visszatekintve az elmúlt húsz év lengyel–orosz viszonyának legfontosabb vitapontjaira és konfliktusaira, elemzésünk arra keresi a választ: valóban bekövetkezhet-e egyfajta történelmi megbékélés Lengyelország és Oroszország között Szmolenszk után?
Szerzők: Tálas Péter- Sz. Bíró Zoltán
Teljes cikk: 2010/5.pdf
START-III- az új fegyverzetkorlátozási szerződés
Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz államfő 2010. április 8-án Prágában írta alá a hadászati támadófegyverzetek csökkentéséről szóló harmadik szerződést (Strategic Arms Reduction Treaty – START). A megállapodás jelentős állomása a fegyverzetkorlátozási szerződések történetének, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy 1994 – a START–I érvénybe lépése – óta csupán a hadászati támadó fegyverek csökkentését előirányzó (SORT) szűkszavú megállapodást sikerült tető alá hoznia a két nagyhatalomnak. Mindemellett a START–III csak egyik eleme a 2010-ben meglódulni látszó, ám végső kimenetelüket tekintve továbbra is igen bizonytalan nukleáris non-proliferációs erőfeszítéseknek.
Szerző: Varga Gergely
Teljes cikk: 2010/4.pdf
Barack Obama első elnöki éve
Barack Obama első elnöki évét alapvetően csalódottan fogadta és kritikusan értékelte a nemzetközi sajtó. Még ha számos ok miatt – túlzott belső és külső elvárások, túl sok örökölt probléma – nem is osztjuk az amerikai elnök tevékenységével kapcsolatban megfogalmazott kritikák egy részét, annyi kétségtelenül megállapítható, hogy az elnöknek a reményre, a nyitásra, az új kezdetre utaló hívószavait egyre inkább felőrlik a politikai és geopolitikai realitások.
Szerzők: Gazdik Gyula- Tálas Péter- Varga Gergely
Teljes cikk: 2010/3.pdf
A Goldstone-jelentés és utóhatásai
Egy éve annak, hogy véget ért Izrael és az Iszlám Ellenállási Mozgalom (Hamász) közt 2008 decemberében kirobbant gázai háború. A harcok okozta anyagi pusztítás, az emberi tragédiák képei annak idején a nemzetközi közvéleményben nagy visszhangot kel-tettek. A médiafigyelem a háború alatt történtek és a zsebkendőnyi területen élő más-fél millió ember humanitárius helyzetének alakulása iránt a fegyvernyugvás óta csökkent, de az ENSZ Gázai Konfliktussal Foglalkozó Tényfeltáró Bizottságának 2009. szeptember 15-én közzétett 575 oldalas anyaga – melyet a bizottság vezetőjének neve után röviden csak Goldstone-jelentésnek neveznek – ismét alaposan felkavarta az indulatokat. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (EJT), s az ENSZ Közgyűlés által elfogadott dokumentum bizonyára még számos alkalommal fog viták homlokterébe kerülni, a nemzetközi kapcsolatok különböző területeit érintő kihatásairól azonban még korai feltételezésekbe bocsátkozni.
Szerző: Gazdik Gyula
Teljes cikk: 2010/2.pdf
Az Egyesült Államok Ázsia-politikája: lemarad, ha kimarad
Barack Obama elnök első hivatali évének utolsó heteiben az ázsiai kapcsolatok kerültek az amerikai adminisztráció fókuszába. Az amerikai elnök november közepén egy-hetes kelet-ázsiai körutat tett Tokiót, Szingapúrt, Sanghajt, Pekinget és Szöult érintve, majd a rákövetkező héten az indiai miniszterelnököt fogadta Washingtonban. A diplomáciai offenzívát inkább kezdeti bizalomerősítő lépések jellemezték, semmint áttörő sikerű eredmények. A világ legdinamikusabban fejlődő régiójában az Egyesült Államoknak ugyanis számos kihívással kell megbirkóznia, ha továbbra is meghatározó szereplő kíván maradni a térségben.
Szerző: Varga Gergely
Teljes cikk: 2010/1.pdf