ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések 2009
A pakisztáni belügyi hadműveletek és a helyi tálibok elleni háború 2009-ben
Napjainkból visszatekintve aligha tűnik kétségesnek, hogy 2009 az elkeseredett belső harcok éveként fog bevonulni a pakisztáni politikatörténetbe. Az immár hagyományos válsággócnak tekintett északnyugati országrészben a nyugati szemmel megingásként értékelt Szvát-völgyi megállapodás tavaszi összeomlása óta kapott új erőre a küzdelem a pakisztáni hadsereg és a szélsőséges fegyveres csoportok között. A háború tétje a törzsi határvidék ellenőrzése, mely az iszlám militáns szervezetek bázisterületeként a térség nyugatellenes harci csoportjainak egyik hátországaként szolgál. Az egyre romló belbiztonsági helyzetben a pakisztáni kormány és hadsereg egyaránt nagy elszántságot mutatott a tálib kötődésű erők helyi hatalmának megtörésére, és Iszlámábád szuverenitásának helyreállítására a vidék felett. Az utóbbi hónapok hadműveleti eredményei több szempontból ígéretesnek tűnnek. Elemzésünk e katonai vállalkozás előzményeit és tágabb politikai és stratégiai összefüggéseit mutatja be.
Szerző: Háda Béla
Teljes cikk: 2009/18.pdf
A NATO új stratégiai koncepciója – adalékok a magyar szemponthoz
A NATO-tagállamok állam- és kormányfői új stratégiai koncepció kidolgozásáról döntöttek a szövetség ez év április elejei strasbourg/kehli csúcstalálkozóján. A stratégia-alkotási folyamat formálisan szeptember elején kezdődött a NATO főtitkára által felkért 12 fős szakértői munkacsoport megalakulásával. A szövetség az új stratégiai koncepciót a korábbiakhoz képest nyitottabb eljárásban, többek között független szakértők bevonása, szakértői csoportok véleményének meghallgatása révén kívánja megalkot-ni. Ennek keretében a brüsszeli NATO-központhoz akkreditált állandó magyar katonai képviselet meghívása alapján elsőként a ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója tartott előadást a NATO Katonai Bizottságának (MC) informális ülésén, s folytatott beszélgetést a katonai bizottsághoz delegált tagállami képviselőkkel a szövetség új stratégiai koncepciójával kapcsolatos várható magyar álláspontról. Jelen írás – amely nem tükrözi a Magyar Köztársaság hivatalos álláspontját – az ott elhangzott előadáson alapul, kiegészítve a beszélgetés során felvetett kérdések továbbgondolásával.
Szerző: Tálas Péter- Varga Gergely
Teljes cikk: 2009/17.pdf
Amerikai–orosz csúcstalálkozó: javuló kapcsolatok áttörés és meglepetések nélkül
Barack Obama moszkvai útja az új adminisztráció által az év elején meghirdetett „reset button”, illetve 2009 márciusában nyilvánosságra hozott „Az Egyesült Államok Oroszország-politikájának helyes iránya” (The Right Direction for U.S. Policy toward Russia) című dokumentum szellemében telt el. A látogatás eredményeként a tavaly augusztusi grúz–orosz háborút követő, hidegháborús hangulatot idéző fagyos viszony, ha nem is látványosan, de érezhetően enyhülni látszik. Azokon a területeken, amelyeken mindkét ország az együttműködésben érdekelt – így a stratégiai fegyverek csökkentésében, illetve az afganisztáni amerikai utánpótlás kérdésében – az elemzői várakozásoknak megfelelő előrelépés következett be. Ugyanakkor csekély az elmozdulás a felek között az olyan, az Egyesült Államok szempontjából leginkább sürgető vitás kérdésekben, mint az iráni és az észak-koreai atomprogramokkal szembeni egységes fellépés kialakítása, vagy az oroszok szempontból kulcsfontosságú közép-európai rakétavédelmi rendszer ügye. Jelen elemzésünkben az amerikai–orosz kapcsolatokra visszatekintve értékeljük a moszkvai csúcs eredményeit.
Szerző: Rácz András- Tálas Péter- Varga Gergely
Teljes cikk: 2009/16.pdf
Az ujgur kérdés és ami mögötte van
Még a kínai Xinhua hírügynökség jelentése szerint is legalább 156 halálos áldozata és több mint 800 sebesültje van a 2009. július 5-én Hszincsiang-Ujgur Autonóm Tartományban kitört zavargásoknak. Hivatalos pekingi álláspont szerint vasárnap este Urumcsiban egy ujgur tiltakozó gyűlés résztvevői han kínaiakat támadtak meg az utcán, autókat borítottak és gyújtottak fel, és sok üzletet is szétvertek. A Kasgárra is kiterjedő zavargások nyomán – szintén a hivatalos jelentések szerint – a rendőrség 1434 embert vett őrizetbe, 90-et pedig még mindig keres. A július 5-i urumcsi tiltakozáshoz egy, az ország déli, Kuangtung tartományában található játékgyárban június 26-án kirobbant konfliktus vezetett el. A helyi kínai munkások ugyanis ujgur vendégmunkásokat vádoltak meg két kínai lány megerőszakolásával, majd rátámadtak az ujgurokra, két ujgurt megöltek, több mint százat pedig megsebesítettek. Az ujgurok vasárnap – saját verziójuk szerint – ennek az ország déli részén kirobbant konfliktusnak a kivizsgálását követelték két-háromezren (a hatóságok ugyanis kiderítették, hogy a hamis hírt egy kínai munkás terjesztette el, s az ujgurok ártatlanok voltak), s a zavargásokra csak azt követően került sor Urumcsiban, hogy a kínai rendőrség és katonaság rátámadt a békésen tiltakozókra. A hivatalos Kína ezzel szemben a Kína ellenségének tekintett Ujgur Világkongresszust, személyesen pedig annak vezetőjét, Rebíja Kadírt vádolja a zavargások szításával. Az egykori hszincsiangi üzletasszony – az egyik leggazdagabb ujgur, aki korábban éveket töltött börtönben Kínában, jelenleg pedig az Egyesült Államokban él – valóban felszólította a világ ujgurjait, hogy két meggyilkolt társukért szerte a világon tiltakozzanak a kínai nagykövetségek előtt. Bármi is volt a zavargások közvetlen kiváltó oka, a nemzetközi sajtó első kommentárjai – elsősorban a sok halálos áldozat miatt – az 1989-es Tienanmen téri katonai vérengzéshez hason-lítják a július 5-én Urumcsiban és Kasgárban történteket. Pedig tartalmilag az ujgur probléma sokkal inkább Tibet kérdésével állítható párhuzamba, azzal a lényeges megszorítással, hogy Hszincsiang Peking számára stratégiai és biztonságpolitikai szempontból fontosabb és kockázatosabb Tibetnél. Egyrészt azért, mert ez a terület választja el Kínát a muzulmán Közép-Ázsiától, másrészt azért, mert az energiahordozókban gazdag tartomány köti össze Kínát a közép-ázsiai olaj- és földgázlelőhelyekkel, s végül harmadrészt azért, mert az iszlámista kötődésű ujgur szeparatizmus – még ha nem is fenyeget a tartomány tényleges elszakadásának veszélyével – a tibetinél szervezettebb, és 1991-től jóval erőszakosabb is. (A legnagyobb sajtó-visszhangot kiváltó robbantásos merényletre – amelynek 14 kínai rendőr esett áldozatul – 2008. augusztus 4-én került sor.) Bár mindez egyáltalán nem menti, de némileg magyarázza a hivatalos Kína hszincsiangi magatartását. Jelen elemzésünkben Bernát Péternek „Az ujgur kérdés és ami mögötte van” című, az ujgur kérdés hátterét bemutató, a Nemzet és Biztonság című folyóirat 2008. áprilisi számában megjelent írását adjuk közre. (A szerkesztők)
Szerző: Bernát Péter
Teljes cikk: 2009/15.pdf
Alkotmányos válság és megismételt választások Moldovában
Noha az április 5-én tartott parlamenti választásokon a Moldovai Köztársaság Kommunista Pártja diadalmaskodott, a megszerzett többség mégsem volt elég ahhoz, hogy a parlament elnököt is tudjon választani. Az ország alkotmánya értelmében ugyanakkor két sikertelen elnökválasztási kísérlet után új választásokat kell kiírni. A moldáv parlament ezért június 15-én feloszlatta magát, és július 29-én új választásokra kerül majd sor. Jelen elemzés az ide vezető utat és az előállt helyzet perspektíváit vizsgálja.
Szerző: Rácz András
Teljes cikk: 2009/14.pdf
Barack Obama kairói beszéde és annak visszhangja a muszlim Közel-Keleten, Pakisztánban és Izraelben
2009. június 4-én a kairói egyetem mintegy háromezres hallgatósága előtt Barack Obama egyórás beszédet tartott, új kezdetet szorgalmazva az Egyesült Államok és muszlim világ közötti viszonyban. Elemzésünk első részében a nagy érdeklődéssel várt beszéd nem hivatalos magyar fordítását közöljük, míg második részében a beszéd első, muszlim közel-keleti, pakisztáni és izraeli visszhangját foglalja össze N. Rózsa Erzsébet, Csicsmann László és Paragi Beáta.
Szerzők: N. Rózsa Erzsébet- Csicsmann László- Paragi Beáta- SVKI
Teljes cikk: 2009/13.pdf
Az észak-koreai „remetekirályság” atombombája
Észak-Korea (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság – KNDK) már sokadszorra bizonyította, hogy a 23 milliós ország politikai-gazdasági súlyánál lényegesen nagyobb mértékben képes a nemzetközi folyamatok befolyásolására. 2009. május 25-én a KNDK immár második alkalommal hajtott végre kísérleti nukleáris robbantást, súlyos nemzetközi feszültséget keltve ezzel. Jelen elemzés – amelynek szerzője az ELTE Korea Tanszékének adjunktusa – azt kívánja bemutatni, hogy az észak-koreai rezsim leg-utóbbi nukleáris robbantása nem annyira Phenjan nemzetközi közösséggel vívott diplomáciai huzavonájának részét képezte, hanem sokkal inkább a megosztott félsziget belpolitikai viszonyainak befolyásolását célozta.
Szerző: Csoma Mózes
Teljes cikk: 2009/12.pdf
Új amerikai diplomáciai erőfeszítések a Közel-Keleten
Míg az Obama-adminisztráció első három hónapjának külpolitikai agendáját a pénz-ügyi válság és az afganisztáni-pakisztáni probléma kezelésének újragondolása uralta, a januári gázai konfliktus után az elmúlt hetekben az izraeli–palesztin kérdés és Irán került a Fehér Ház külpolitikai napirendjének homlokterébe. Barack Obama amerikai elnök igyekszik betartani választási ígéretét, miszerint a közel-keleti konfliktus átfogó rendezése érdekében kormánya a diplomáciai erőfeszítésekkel nem fog késlekedni.
Szerző: Varga Gergely
Teljes cikk: 2009/11.pdf
A Srí Lanka-i antiterrorista hadműveletek előzményei és kilátásai
Az utóbbi egy év során a világsajtó egyre nagyobb figyelmet szentelt az általában alig ismert Srí Lanka-i polgárháború fejleményeinek. A világ e félreeső része mintegy 25 évig a reménytelen etnikai válsággócok tipikus példájának tűnt. Az elmúlt hónapokban azonban olyan gyökeres fordulat állt be a polgárháború addigi menetébe, mely feltámasztotta a reményt a fegyveres harcok lezárására. A küzdelem kibillent a korábban oly jellemző holtpontjáról, és a kormány-erők sikeres hadműveletek sorával felszámolták a lázadó Tamil Tigrisek területi hatalmát, melyet a szigetország északi részén építettek ki. A terroristabázisok semlegesítése azonban csak a konfliktus katonai fejezetének lezárulását ígéri. A tamil és szingaléz társadalomrész közötti ellenségeskedés felszámolása csak egy hosszabb és bonyolultabb folyamat lehet, melyhez a katonák elszántságánál és stratégiai bölcsességénél jóval többre van szükség. Jelen elemzés áttekinti a polgárháború legutóbbi fejleményeit, és számba veszi biztonságpolitikai következményeiket.
Szerző: Háda Béla
Teljes cikk: 2009/10.pdf
A külső függések csapdájában – a moldovai parlamenti választás külpolitikai háttere
Jelen tanulmány elsődleges célja, hogy a 2009. áprilisában lezajlott moldovai parlamenti választás körül kirobbant konfliktust annak tágabb külpolitikai környezetében kísérelje meg értelmezni. Ennek megfelelően írásunk első részében röviden áttekintjük a Moldova történetét és a Moldova-Transznyisztria1 konfliktust, amely máig ható módon meghatározza az ország fejlődését és belpolitikai folyamatait egyaránt. Ezt követően pedig az áprilisi parlamenti választás előzményeit, lebonyolítását, és az ennek kapcsán kitört zavargásokat igyekszünk górcső alá venni, nem megkerülve a konfliktus moldáv-román dimenzióját sem.
Szerző: Rácz András
Teljes cikk: 2009/9.pdf
Az új Afganisztán-stratégia esélyei
2009 márciusában két főszereplő – az Egyesült Államok és a NATO – is közreadta az afganisztáni helyzettel kapcsolatos értékelését, illetve új Afganisztán-stratégiáját. Bár „Az intézményközi politikai csoport fehér könyve az Egyesült Államok Afganisztán- és Pakisztán-politikájáról”, illetve a NATO „Afghanistan Report 2009” című dokumentumok számos hasznos gondolatot és ötletet tartalmaznak, korántsem biztos, hogy elkerülhetővé teszik a nemzetközi közösség afganisztáni kudarcát.
Szerző: Tálas Péter
Teljes cikk: 2009/8.pdf
Obama európai körútja
Az Atlanti-óceán mindkét partján nagy várakozások előzték meg az új amerikai elnök első európai útját. Az elemzők egy része azt remélte, hogy végre kiderül: stratégiaváltásról vagy csupán hangsúlyeltolódásról beszélhetünk-e a januárban hivatalba lépett washingtoni adminisztráció külpolitikáját illetően. A válasz azonban nem adható meg igennel vagy nemmel, az amerikai külpolitika és a nemzetközi kapcsolatok ugyanis ennél bonyolultabbak.
Szerző: Varga Gergely
Teljes cikk: 2009/7.pdf
60 éves a NATO – a strasbourg–kehli csúcstalálkozó
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete az utóbbi tizenkilenc évben csaknem kétévenkénti rendszerességgel tart csúcstalálkozókat. A hidegháború utáni kilencedik ilyen, a NATO megalakulásának hatvanadik évfordulóját is megünneplő csúcstalálkozót – a 2008. áprilisi bukaresti találkozót követően – a francia–német határ két oldalán, Strasbourgban és Kehlben tartja a szövetség 2009. április 3–4-én. Elemzésünkben a csúcstalálkozó jelentőségére és legfontosabb napirendi pontjaira kívánjuk felhívni a figyelmet.
Szerzők: Varga Gergely- Tálas Péter
Teljes cikk: 2009/6.pdf
Az új amerikai Oroszország-politikáról
A Harvard Egyetemen működő Belfer Center for Science and International Affairs és a Nixon Center 2009. március 16-án hozta nyilvánosságra közös dokumentumát a kívánatos új amerikai Oroszország-politikáról. A 19 oldalas dokumentum, melyet az Egye-sült Államok Oroszország-politikájával foglalkozó, 2008 augusztusában megalakult bizottság (The Commission on U.S. Policy toward Russia) tagjai jegyeznek, s amely e politika általános irányvonalát és célkitűzéseit hivatott meghatározni, 19 konkrét ajánlást fogalmaz meg az új amerikai adminisztráció számára. Elemzésünkben ezeket ismertetjük.
Szerző: SVKI
Teljes cikk: 2009/5.pdf
Tatárszentgyörgy után…
A biztonság szubjektív percepciójának veszélyeiről
A miskolci rendőrkapitány nyilatkozata és a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság újabb határvonalon lökte át a cigányság és a többségi társadalom viszonyáról folyó politikai diskurzust. E viszony kapcsán ugyanis először vetődött fel – megítélésünk szerint felettébb szerencsétlenül és károsan – a „polgárháború” kifejezés. Bár megértjük azt indulatok által keltett elkeseredést, sőt bizonyos megszorításokkal elfogadjuk azt is, hogy a cigányság és többségi társadalom viszonyának vannak biztonságpolitikai vonatkozásai is, de – a köztársasági elnökkel egyetértve– felelőtlenségnek és a dolgok rossz irányba terelésének tartjuk a polgárháború vizionálását.
Szerző: Tálas Péter
Teljes cikk: 2009/4.pdf
Az Obama-adminisztráció külpolitikai–nemzetbiztonsági csapata
Az alábbi elemzés azokat a személyeket és külpolitikai preferenciáikat kívánja bemutatni, akiknek meghatározó hatásuk lesz Barack Obama elnökségének külpolitikai és nemzetbiztonsági döntéseire.
Szerző: Varga Gergely
Teljes cikk: 2009/3.pdf
A gázai válság
Noha számos jel utalt a bekövetkeztére, az Izrael és a Gázai övezetet ellenőrzése alatt tartó Iszlám Ellenállási Mozgalom (Hamász) közti konfrontáció a nemzetközi közösséget némiképp váratlanul érte. A 2008. december 19-én lejáró hathónapos tűzszünet meghosszabbítását az izraeli blokád fenntartása miatt az iszlámista szervezet elutasította, s újrakezdte az izraeli helységek elleni rendszeres rakétatámadásokat. Izrael elhatározta, hogy még Bush elnök hivatali ideje alatt nagy erejű katonai csapással megpróbál véget vetni a Hamász részéről jelentkező biztonsági kihívásnak. Erről az izraeli kormány informálta az amerikai adminisztrációt. A tervezett lépésről Cipni Lívni külügyminiszter december 25-én Kairóban Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt is tájékoztatta. Az izraeli légierő december 27-én meg-kezdte a Hamász biztonsági intézményi infrastruktúrájának támadását, majd 2009. január 3-án megindult a szárazföldi akció. A háború harmadik hetében egyértelmű, hogy Izraelnek a katonai célokat jórészt sikerült elérnie, a jövő azonban eléggé sok kérdőjelet tartalmaz.
Szerző: Gazdik Gyula
Teljes cikk: 2009/2.pdf
Az indiai biztonság- és védelempolitika alapvonalai
Ma már szinte közhelyszámba megy a megállapítás, hogy az Indiai Köztársaság minden bizonnyal a 21. századi nemzetközi rendszer egyik legmeghatározóbb tényezője lesz. Az óriási, több mint 3 287 000 négyzetkilométeren elterülő, mintegy 1,2 milliárd fős népességet eltartó ország az ezredfordulóra olyan hatalmi képességek birtokába jutott, mint az államok közösségének csak igen szűk köre. India emelkedése – és ennek reális és lehetséges következményei – lassan a világ legtöbb országa, így hazánk számára is ismertté és tapasztalhatóvá válnak, kormányok tucatjait motiválva arra, hogy kölcsönös előnyöket hozó kapcsolatokat alakítson ki Újdelhivel. Ebből adódóan az elkövetkező évek-évtizedek fontos feladata az Indiával és tágabb térségével kapcsolatos információk felfrissítése és gyűjtése. Jelen elemzésünk a dél-ázsiai óriás biztonság- és védelempolitikájának alapvető vonásait ismerteti.
Szerző: Háda Béla
Teljes cikk: 2009/1.pdf