ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések 2008
Az ukrán és a grúz NATO-tagság kérdése és a magyar érdekek
A NATO 2008. december 2-i külügyminiszteri értekezletén sem hívta meg Ukrajnát és Grúziát a teljes jogú tagság előszobájának tekintett Tagsági Akciótervbe (MAP). A két volt szovjet tagköztársaság csatlakozásával kapcsolatban igen megosztott a szövetség. Eltérőek a tagállamok stratégiai szempontjai, viták folynak a 2008. augusztusi grúz–orosz háború értelmezéséről, az Oroszországhoz fűződő viszonyról és a két ország felkészültségéről is. A követendő magyar külpolitika meghatározása ebben a stratégiai jelentőségű kérdésben rendkívül nagy körültekintést igényel. Az alábbi írás az ukrán és a grúz NATO-csatlakozással kapcsolatos problémákat magyar szemszögből is elemzi.
Szerző: Varga Gergely
Teljes cikk: 2008/10.pdf
Az amerikai külpolitika és az elnökjelöltek programjai
Jelen elemzésünk szerzője a 2008. november 4-i amerikai elnökválasztás két jelöltjének külpolitikai programját ismerteti és hasonlítja össze az Egyesült Államok számára kulcsfontosságú kérdések kapcsán.
Szerző: Varga Gergely
Teljes cikk: 2008/9.pdf
A grúz–orosz háború geopolitikai értelmezése
A 2008. augusztusi grúz–orosz háború arra utal, hogy a világban, amelyben élünk, az olyan regionális nagyhatalmaknak, mint Oroszország, Kína vagy Irán, több mondani-valójuk van saját környezetükben, mint a hiperhatalomnak kikiáltott Egyesült Államoknak. Ez Washingtonnak, a NATO-nak és az Európai Uniónak rossz hír, de annyira még-sem, hogy új hidegháborút vizionáljunk.
Szerző: Tálas Péter
Teljes cikk: 2008/8.pdf
A Srí Lanka-i etnikai konfliktusról
A dél-ázsiai térség, mely sokáig földünk egyik legtöbb problémával küszködő, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt egyik legelmaradottabb területeként volt ismert, az utóbbi években egyre több figyelmet kapott a nemzetközi közösség jelentős szereplőitől és a nagy hírügynökségektől. Ennek az érdeklődésnek két alapvető oka van. Egyrészt az Afganisztánban és a Közel-Keleten zajló események kapcsán politikai és stratégiai szempontból egyaránt átértékelődik Dél-Ázsia országainak szerepe. Másrészt látványos fejlődésére, növekvő katonai és demográfiai súlyára támaszkodva India folyamatosan erősíti nagyhatalmi szerepét, melyet a jövőben már globális vetületekben kíván érvényesíteni. Ismert ugyanakkor, hogy a térség el-múlt évtizedei nem voltak mentesek a súlyos, esetenként a háborús küszöböt is elérő konfliktusoktól. Az India politikai vonzáskörzetében lévő Srí Lankán negyedszázada folyik a polgár-háború a tamil fegyveresek és a szingaléz kormányerők között. Bár az események a világ többi részétől kevés figyelmet kaptak (és kapnak), valójában hatást gyakoroltak a térség biztonságára is. Elemzésünk a Srí Lanka-i etnikai konfliktus hátterének és indiai vetületeinek felvázolása mellett a jelenlegi állapotok ismertetésére vállalkozik.
Szerző: Háda Béla
Teljes cikk: 2008/7.pdf
A miniszterelnökségtől a miniszterelnökségig: Vlagyimir Putyin nyolc elnöki éve
A 2008. március 2-i választások eredményeként május 7-én iktatták be hivatalába Dmitrij Medvegyevet, az új orosz elnököt. Bár a leköszönő Vlagyimir Putyin viszonylag erős – elsősorban informális – hatalmi pozícióban marad, már nem elnökként lesz hatása az orosz politikára. Elemzésünk Putyin nyolc évének mérlegét kísérli megvonni.
Szerző: Póti László
Teljes cikk: 2008/6.pdf
A NATO bukaresti csúcstalálkozója budapesti szemmel
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének bukaresti csúcstalálkozója – legalábbis a csúcsot követő első nemzetközi kommentárok szerint – a kompromisszumok csúcstalálkozója volt. Bár a szövetség tagállamainak vezetői közül szinte mindenki elkönyvelhetett bizonyos részsikereket, ez utóbbiak leltára országonként meglehetősen eltérő. Jelen elemzésünkben a csúcstalálkozó magyar szempontból legfontosabb eredményeit foglaljuk össze.
Szerző: Tálas Péter
Teljes cikk: 2008/5.pdf
A pakisztáni helyzet a választások után
Több mint nyolc év diktatúrát követően 2008. február 18-án demokratikus választásokat tartottak Pakisztánban, melynek eredményeképpen a sokáig hallgatásra ítélt ellenzék átveheti a kormányrudat a Pervez Musarraf elnököt támogató politikai csoporttól. Hosszú vajúdás nyomán született meg az eredmény, amely – megbontva az iszlámábádi politika monolitikus egységét – lehetővé teszi a dél-ázsiai atomhatalom visszatérését egyfajta demokratikus fejlődés útjára, amelyet az 1999. évi katonai hatalomátvétellel hagyott el. Noha Pakisztán történelmében nem újszerű jelenség az autoriter kormányzás, a változás igénye az utóbbi évtizedben egyre erősebb lett a társadalomban. Mindez annak ellenére igaz, hogy az ország hatvan éves fennállása alatt soha nem élvezhette igazán egy liberális politika vívmányait. A stabil plurális demokrácia kiépítése csak fokozatosan mehet végbe a világnak ezen a részén, és minden bizonnyal további súlyos kihívásokkal terheli meg az amúgy is számos belső konfliktussal küszködő társadalmat. A februári választások az első lépést jelenthetik ezen az úton, de egyszersmind alapvető kérdéseket vetnek fel Pakisztán jövőjével kapcsolatban.
Szerző: Háda Béla
Teljes cikk: 2008/4.pdf
A NATO bukaresti csúcstalálkozója
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete az utóbbi több mint másfél évtizedben csaknem két-évenkénti rendszerességgel tart csúcstalálkozókat. A hidegháború utáni nyolcadik ilyen csúcs-találkozót – a 2006. novemberi rigai találkozót követően – Bukarestben tartja a szövetség 2008. április 2–4. között. Elemzésünk a bukaresti csúcstalálkozó magyar szempontból legfontosabb napirendi pontjait foglalja össze.
Szerző: Tálas Péter
Teljes cikk: 2008/3.pdf
Az irányított utódlás esete egy „szuverén demokráciában”: az orosz elnökválasztás – 2008
A 2008. március 2-i oroszországi elnökválasztást Dmitrij Medvegyev nyerte a szavazatok 70,23%-nak elnyerésével. Vetélytársai közül a kommunista Gennagyij Zjuganov a szavazatok 17,75%-át, a populista „liberális-demokrata” Vlagyimir Zsirinovszkij 9.36%-át, a „demokrata párti” outsider Andrej Bogdanov pedig 1,29%-át szerezte meg. A győztes a győzelem napja előtt, május 7-én foglalja el hivatalát, s ezzel kezdetét veszi a Medvegyev-korszak. Elemzésünk azt vizsgálja, hogy milyen változásokat hozhat Oroszországban, illetve Oroszország világpolitikában betöltött szerepében ez az új időszak.
Szerző: Póti László
Teljes cikk: 2008/2.pdf
A demokratikus hatalommegosztás kérdőjelei Pakisztánban Benazir Bhutto halálát követően
Pakisztán az utóbbi időben az egyik legnagyobb nemzetközi figyelemben részesülő ázsiai ország. E tényt nem kizárólag a birtokában lévő nukleáris arzenál indokolja, hanem igen nagyra értékelt stratégiai szerepe is, melynek sajátos árnyalatot kölcsönöz, hogy az ország belpolitikai stabilitása igen gyenge. Ezt nem csupán az jelzi, hogy az utóbbi hónapokban erősen inogni lát-szik a nyolc éve kormányzó Pervez Musarraf tábornok hatalma, de az is, hogy 2007. december 27-én merénylet áldozatává vált Benazir Bhutto, a pakisztáni ellenzék legismertebb vezetője. Jelen elemzésünk szerzője – a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének egyetemi adjunktusa – a Pakisztánban zajló folyamatok hátterét mutatja be.
Szerző: Csicsmann László
Teljes cikk: 2008/1.pdf