NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓINTÉZET

NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések-2016

Szíriai válság: „geopolitikai Csernobil”? (I.)

Az elemzés az „arab tavasz” nyomán bekövetkező szíriai válsággal foglalkozó hosszabb tanulmány el­ső része. Az írásban tárgyalt kérdések kitérnek a válság jelle­gére, szélesebb geopolitikai össze­füg­gé­sei­re, az itte­ni multidimenzionális konfliktusnak a társadalomra gya­korolt katasztrofális kihatásaira, az or­szág etnikai-vallási térképének átalakulására, a szíriai államiság jövőjére. A konfliktus geo­stra­té­giai mo­tiválói közül a tanulmánynak ebben a részében a katari és iráni meg­aprojektek nyomán je­lent­ke­ző „gázvezeték-hábo­rú” következményei kerülnek meg­vizsgálásra, emellett az elemzés foglalkozik a le­vantei offshore szénhidro­génforrások növekvő stratégiai jelentőségével, s a háborúnak a szíriai szén­hid­rogén-ágazatot érintő következményeivel.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2016/19. pdf

Egy rendszer foglyaként – Irak 2016-ban

Az elemzés az Iraki Köztársaság belső biztonsági helyzetéről és instabilitásának okairól ad átfogó képet a politikai, gazdasági, társadalmi, illetve katonai szféra jellemzőinek áttekintésével. Bemutatja az Abádi-kormány elmúlt két évét, kiemelve az iraki politika egyre mélyülő válságának okait, majd azokat a strukturális társadalmi és gazdasági problémákat, amelyek napjainkra állandósultak az országban, végül pedig az „Iszlám Állam” elleni katonai műveletek új szakasza, Moszul ostroma kezdetén értékeli az Iraki Biztonsági Erők helyzetét. A szerzők amellett érvelnek, hogy az „Iszlám Állam” visszaszorítása nem oldja meg Irak belső problémáit, sőt fennáll a veszélye, hogy a „közös ellenség” eltűnését követően az országon belüli társadalmi feszültségek újult erővel törnek a felszínre, ami a különböző etnikai-felekezeti csoportok közötti fegyveres konfliktus eszkalálódását jelentené.

Szerző: Etl Alex, Pénzváltó Nikolett

Teljes cikk: 2016/18. pdf

Az amerikai elnökjelöltek külpolitikai programja

Az Egyesült Államok 2016. november 8-án megválasztja 45. elnökét. Az Alkotmány huszonkettedik kiegészítése értelmében egy elnök maximum két (négyéves) ciklust szolgálhat, így Barack Obamának nem volt lehetősége a hosszabbításra, és 2017 januárjában mindenképp új elnök kerül a Fehér Házba. Az igen kiélezett választási küzdelem középpontjában a gazdasági kérdések és társadalmi egyenlőtlenségek mellett a jelöltek szavahihetősége és morális integritása állt. Ám a külvilág számára a legfontosabb kérdés az, hogy milyen külpolitikát fog folytatni a következő elnök.

Szerzők: Péczeli Anna, Varga Gergely

Teljes cikk: 2016/17. pdf

Az Amerikai Egyesült Államokban zajló elnökválasztás és a magyar–amerikai kapcsolatok lakossági percepciója

A világ vezető politikai, katonai és gazdasági hatalmának, az Egyesült Államoknak az élére 2016. november 8-án új elnököt választanak. Európa – ezen belül természetesen Magyarország − szempontjából sem közömbös, hogy a megválasztandó amerikai elnök mit kezd az Oroszországgal kiéleződött viszonnyal. Sikerül-e például a két nagyhatalomnak közelednie a szíriai és az ukrán fegyveres konfliktusok, valamint a vallási alapú terrorizmus megoldásában.
Magyarország 1999 óta a NATO tagja, de az Egyesült Államok a rendszerváltoztatástól, különösképpen pedig Jugoszlávia felbomlásától kezdődően főszereplője a közép-európai térség katonai stabilitásának. A magyar–amerikai politikai, gazdasági és védelmi kapcsolatok az elmúlt 25 évben jelentősen fejlődtek, szövetségesi viszony alakult ki a két ország között. A 2000-es évek elejétől mindhárom Orbán-kormány és a második Gyurcsány-kormány időszakában is tapasztalhatók voltak súrlódások és nézeteltérések az amerikai kormányzattal politikai és gazdasági kérdésekben. Elemzésünkben – amely a ZRI Závecz Research Kft reprezentatív felmérése alapján készült – azt vizsgáljuk, hogy a magyar felnőtt társadalom hogyan látja az amerikai elnökválasztást és a magyar–amerikai kapcsolatok helyzetét.

Szerző: Szabó I. László

Teljes cikk: 2016/16. pdf

A migrációs diskurzus margójára II. – A dél-szudáni válság

Elemzéssorozatunk második része egy hazánk szempontjából látszólag lényegtelen és irrelevánsnak tűnő válság, a dél-szudáni konfliktus dinamikáival és az általa generált menekülthullámmal foglalkozik. Választásunkkal azt szeretnénk demonstrálni, hogy miért olyan bonyolult feladat véget vetni a kontinens legelmaradottabb térségeiben kialakuló – vagy folytatódó – polgárháborúknak. Dél-Szudán – Szomália, Mali, Észak-Nigéria, a Közép-afrikai Köztársaság vagy Burundi mellett – csak egyike azoknak az entitásoknak, amelyek konfliktusai százezres, sőt milliós menekülthullámokat generálnak, és bár az innen emigrálók zöme a kontinensen marad, egy részük egyre biztosabban találja meg az Európába tartó utat.

Szerző: Marsai Viktor

Teljes cikk: 2016/15. pdf

Mennyi az annyi? A biztonsági magánvállalkozások belbiztonsági tevékenységet végző munkatársainak létszáma

Az elemzés arra a kérdésre keresi a választ, hogy a magánbiztonsági szektor részéről hányan vesznek részt társadalmunk védelmében. Ennek érdekében a magánbiztonsági szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalatok belbiztonsági tevékenységet végző munkatársainak létszámát kívánja meghatározni. Az elsőre egyszerűnek tűnő feladat – a rendelkezésre álló hivatalos statisztika különböző torzító hatásainak következtében – a gyakorlatban nehézséget jelent. Az elemzés a belbiztonsági tevékenységben érintett létszám meghatározása érdekében – becsléseket és alternatív megoldásokat alkalmazva – megpróbálja áthidalni ezeket a nehézségeket.

Szerző: Felméry Zoltán

Teljes cikk: 2016/14. pdf.

A migrációs diskurzus margójára I. - Afrika mint kibocsátó régió

Az elmúlt időszak migrációs diskurzusának középpontjában a tág értelemben vett Közel-Keletről származó menekültek álltak a migránsok közötti felülreprezentáltságuk, illetve a térségben zajló, a magyar és az európai média ingerküszöbét is elérő fegyveres konfliktusok következtében. A közép- és hosszú távú trendek alapján azonban az afrikai kontinensről, különösen annak szubszaharai régiójából az előbbinél jóval intenzívebb elvándorlás várható Európa felé. Háromrészes elemzésünk első tanulmánya – felhasználva néhány frissen megjelent előrejelzést – az általános trendeket vizsgálva próbálja felvázolni, mire számíthatnak az Európai Unió országai és állampolgárai az afrikai migrációval kapcsolatban.

Szerző: Marsai Viktor

Teljes cikk: 2016/13. pdf

Brexit-olvasatok

A 2016. június 28–29-ei informális európai tanácsi (EiT) találkozóval lezárult az európai politizáló közvélemény többsége számára meglepetést okozó Brexit-népszavazást követő időszak első, erős politikai érzelmektől fűtött ún. olvasati szakasza. Az a június 23-i véleménynyilvánító brit népszavazást követő időszak, amikor az Európai Unió tagállamainak reakcióit elsősorban – bár nem kizárólag – a bel- és aktuálpolitikai megközelítések uralták. Mivel e reakciók jól nyomon követhetők voltak a nemzetközi sajtóban, jelen írásunkban arra keressük a választ, melyek e politikai vitának azok az elemei, illetve melyek azok a tényezők, amelyek a szeptemberben, Bratislavában (Pozsonyban) újrainduló vita tartósabb kiindulópontjai, meghatározó tényezői lehetnek az egyes európai államok és az Európai Unió esetében.

Szerzők: Tálas Péter, Hettyey András, Molnár Anna, Szente-Varga Mónika, Csiki Tamás, Sz. Bíró Zoltán, Péczeli Anna

Teljes cikk: 2016/12. pdf

A terrorizmus és a terrorveszélyhelyzet különleges jogrendi helyzet lakossági percepciója

Az elmúlt másfél év során számos nagy áldozatszámmal, nagy médiafigyelemmel és nagy félelemkeltő hatással járó úgynevezett stratégiai terrortámadásra került sor Európában és az Egyesült Államokban. A magyar Országgyűlés 2016 júniusában az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrendi helyzeteket kiegészítette a terrorveszélyhelyzet különleges jogrendi elemmel. Elemzésünkben – amely a ZRI Závecz Research Kft reprezentatív felmérésen alapul – arra keressük a választ, hogy Magyarországon milyen a terrorizmus és a terrorveszélyhelyzet különleges jogrendi elem lakossági megítélése.

Szerző: Szabó László

Teljes cikk: 2016/11. pdf

A varsói NATO-csúcs legfontosabb döntéseiről

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár történelminek nevezte az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének varsói csúcstalálkozóját, s ha túlzónak is tűnik értékelése, az tény, hogy a NATO-tagállamok állam- és kormányfőinek varsói találkozóján számos olyan döntés született, amelyek a szövetség megújulásának jeleként értelmezhetők. Jelen írásunkban csupán a 2016. július 8–9-ei találkozó legfontosabb döntéseit foglaljuk össze, a varsói csúcs szélesebb és mélyebb értékelésével pedig egy következő elemzésben kívánunk foglalkozni.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2016/10. pdf

Az EU globális kül- és biztonságpolitikai stratégiája

Politikusok és szakértők körében is meglepetést okozott a Brexitről történő népszavazást követően, hogy 2016. június 26-án Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Tanács ülésén bejelentette, majd június 28-án bemutatta a felügyelete alatt készített, Közös jövőkép, közös cselekvés: erősebb Európa. Az EU globális kül- és biztonságpolitikai stratégiája című (Shared Vision, Common Action: A Stronger Europe. A Global Strategy for the European Uni-on’s Foreign And Security Policy) összesen hatvanoldalas új globális kül- és biztonságpolitikai stratégiát. A Mogherini által benyújtott stratégiát a 2016. június 28-ai Európai Tanács elfogadta (üdvözölte), így megkezdődhet annak végrehajtási folyamata.

Szerző: Molnár Anna

Teljes cikk: 2016/9. pdf

Délkelet-Törökország újra lángol

A törökországi kurdok és a török állam konfliktusa 2015 nyarán újabb mélyponthoz érkezett: a 2013 elején kezdeményezett (legutóbbi) török–kurd megbékélési folyamat mára a múlté, az összecsapások az 1990-es évek polgárháborús állapotát idézik. A fegyveres harcok és az országszerte megszaporodó, kurd támadók által elkövetett terrormerényletek elhalványítják a kurd Népi Demokratikus Párt (HDP) parlamentbe jutásának történelmi sikerét.

A török belpolitikai csatározások mellett, ahol a legfőbb küzdelmet Recep Tayyip Erdoğan elnök vezeti az elnöki rendszer bevezetéséért – alárendelve ennek minden mást –, a szomszédban zajló szíriai események is erőteljesen hatnak Törökország mindennapjaira, és befolyásolják a török döntéshozók minden egyes kül- és belpolitikai lépését. Egy önálló kurd állam létrehozásának a megakadályozása Ankara egyik legalapvetőbb nemzeti, nemzetállami érdeke; ennek megfelelően a szíriai kurd autonómiatörekvésekre is veszélyes lépésként tekintenek. Mindeközben folynak a török vízummentességi tárgyalások az Európai Unióval, amelynek alakulásában a kurdok ugyancsak kiemelt szerepet töltenek be, elsősorban az emberi jogok hatékony érvényesülésének uniós követelményén, illetve a török terrorizmusellenes törvény módosítása körüli vitán keresztül. Az európai tagállamok vízummentességgel kapcsolatos biztonsági aggodalmait növeli, hogy a délkelet-törökországi háborús állapotok miatt kurdok tömegeinek a megindulásától tartanak Európa felé.

Ankara a társadalmi feszültségek kiélezésével a tűzzel játszik. A kérdés az, hogy képes lesz-e ellenőrzése alatt tartani a kialakított helyzetet, vagy az évtizedek óta megoldatlan „kurdkérdés" újra felizzva lángba boríthatja egész Törökországot, s vele a szűkebb régiót? Az elemzés az elmúlt három év legfontosabb, a törökországi kurdokat érintő eseményeit tekinti át 2013 tavaszától 2016 tavaszáig. Írásunk első részében azt vizsgáljuk, milyen okok és partikuláris érdekek vezettek a török állam és a Kurd Munkáspárt (PKK) fegyveres harcának kiújulásához, majd a felek érdekérvényesítési eszközeinek hatékonyságát elemezzük annak érdekében, hogy a békés rendezés esélyeit értékeljük.

Szerző: Pénzváltó Nikolett

Teljes cikk: 2016/8.pdf

A negyedik észak-koreai nukleáris kísérleti robbantás és a program jövője

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (továbbiakban Észak-Korea) 2016. január 6-án végrehajtott nukleáris kísérleti robbantása ugyan – a rezsim állításával ellentétben – nem hidrogénbombával történt, mégis fontos stratégiai jelentősége van, hiszen az észak-koreai vezetés minden sikeres kísérletből sokat tanul, és egyre kifinomultabb nukleáris arzenálra tesz szert. Ez az Egyesült Államok szempontjából komoly kihívást jelent, egyrészt a térségbeli szövetségesei miatt, másrészt pedig azért, mert ha Washingtonnak nem sikerül gátat szabni az észak-koreai fejlesztéseknek, Phenjan előbb-utóbb képessé válhat olyan hordozóeszközök és nukleáris robbanófejek előállítására, melyekkel már közvetlenül az Egyesült Államok területét fenyegeti. Mindezek tükrében az Obama-adminisztráció eddigi stratégiája sürgős felülvizsgálatra szorul, aminek egyik legfőbb eleme a fokozottabb nemzetközi együttműködés megteremtése kell, hogy legyen; illetve azoknak az engedményeknek az azonosítása, melyek visszacsalogathatják Phenjant a tárgyalóasztalhoz, és melyekért cserébe hajlandó lesz az önkorlátozásra.

Szerző: Péczeli Anna

Teljes cikk: 2016/7.pdf

A belbiztonságra fordított privát kiadások mértéke

Az elemzés a magánbiztonsági szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalatok számának és árbevételének elmúlt öt évi alakulását tekinti át annak érdekében, hogy – becslésekkel – következtetni tudjon a belbiztonságra fordított privát kiadások mértékére. A magánbiztonsági szektor piaci folyamatainak önmagában történő értékeléséhez, valamint az állami biztonsági kiadások magánkiadásokkal történő összevetéséhez ez ugyanis nélkülözhetetlen feladat. A fentiek megállapítása érdekében az elemzésben egyrészt bemutatjuk a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, másrészt – abból kiindulva, hogy azok nem a valóságot írják le – alternatív megoldásokkal operálunk a privát kiadások meghatározása érdekében.

Szerző: Felméry Zoltán

Teljes cikk: 2016/6.pdf

„Ensuring Secure Seas” – India 2015. évi tengeri biztonsági stratégiája

Manohar Parrikar indiai védelmi miniszter 2015. október 26-án, a haditengerészet parancsnokainak kétévente esedékes konferenciája alkalmából bocsátotta ki az Indiai Köztársaság új tengeri biztonsági stratégiáját. A 187 oldalas dokumentum okkal számíthatott élénk nemzetközi figyelemre. Elődje több mint nyolc éve született meg „India tengeri katonai stratégiája” címmel, és amellett, hogy alapjául szolgált a haditengerészeti doktrína 2009. évi megújításának, az ország érdekövezetével kapcsolatos szemléletével élénk nemzetközi diskurzust váltott ki. Az elemzők részéről tehát az egyik legérdekesebb kérdés az volt, hogy az új stratégia mennyit vállal fel elődjének üzeneteiből, illetve milyen irányba képes továbbfejleszteni azokat. Emellett csöppet sem mellékes, hogy India Ázsia második számú katonai hatalmaként milyen szerepet képzel el magának, illetve milyen fejlesztési célokat tűz ki maga elé az elkövetkező évekre. Elemzésünk az új stratégiai dokumentum célkitűzéseit ismerteti, elhelyezve azokat India hadügyi fejlődésének és hatalmi építkezésének kontextusában.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2016/5.pdf

Evaluating Barack Obama’s Middle East strategy

In light of the developments unfolding in recent years in the Middle East and Europe, the civil wars, the threat of terrorism and the growing influence of Russia, Barack Obama’s foreign policy doctrine – or the lack of it – has been recently at the center of scrutiny. As the President is approaching his final months in office, this paper seeks to give an evaluation of the main strategic objectives and means of his Middle East strategy.

Author: Gergely Varga

Full article: 2016/4.pdf

A Nukleáris Védettségi Csúcsok értékelése és a folyamat jövője

A Nukleáris Védettségi Csúcsok (Nuclear Security Summit – NSS) sorozatát Barack Obama amerikai elnök indította útjára 2009-es prágai beszédével. Az első csúcsra 2010-ben Washingtonban került sor, a másodikra 2012-ben Szöulban, a harmadikra 2014-ben Hágában, és idén március 31. és április 1. között újra visszatér a sorozat Washingtonba, amely vélhetően az utolsó találkozó lesz. A csúcstalálkozók legfőbb célja, hogy a polgári felügyelet alatt lévő legveszélyesebb nukleáris és más radioaktív anyagokat biztosítsa, és csökkentse annak esélyét, hogy ezek az anyagok illetéktelen kézbe kerülve esetleg nukleáris terrorizmushoz vezessenek. Az elmúlt hat év folyamán a találkozók számos komoly eredményt értek el, a munkát azonban korántsem sikerült befejezni, így az idei csúcstalálkozó egyik legfőbb feladata az lesz, hogy különböző nemzetközi szervezeteknek adja át a feladatokat, és garantálja azt, hogy az erőfeszítések a csúcstalálkozók végével is folytatódjanak.

Szerző: Péczeli Anna

Teljes cikk: 2016/3.pdf

Válságban az INF-szerződés – Politikai vonatkozások

Az SVKK Elemzések 2016/1. száma a Közép- és Rövidebb Hatótávolságú Rakéták Megszüntetéséről Szóló Szerződés (Treaty between the United States of America and the Union of Soviet Socialist Republics on the Elimination of Their Intermediate-Range and Shorter-Range Missiles, vagy más néven Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty – INF) technikai problémáival foglalkozott, jelen tanulmány pedig az INF-válság politikai vonatkozásaira fókuszál. Habár a kölcsönösen megfogalmazott vádak miatt komoly aggodalmak merültek fel a szerződés fenntarthatóságával kapcsolatban, ez a tanulmány mégis azt hivatott bizonyítani, hogy az INF-szerződés megőrzése továbbra is fontos az európai biztonság és az amerikai–orosz fegyverzetkorlátozási folyamat szempontjából is.

E tekintetben bemutatjuk a fegyverzetkorlátozási megállapodások általános előnyeit (úgymint a nagyobb kiszámíthatóság és átláthatóság, a költséges fegyverkezési verseny kiújulásának megakadályozása, vagy a többi fegyverzetkorlátozási megállapodás – például az Új START-szerződés – megőrzése), melyek mellett számos egyéb stratégiai érdek is az INF fenntartása mellett szól. Az INF-szerződés ugyanis még ma is fontos eleme az európai biztonsági architektúrának. Oroszország szerződésszegése nem elsősorban az Egyesült Államok számára, hanem az európai szövetségeseknek jelent közvetlen fenyegetést. A hidegháború végével ugyanis az európai szövetségeseknek nem kellett többé félniük egy robotrepülőgépekkel vagy ballisztikus rakétákkal végrehajtott meglepetésszerű támadástól. Ha viszont Moszkva visszahozza ezeket a fegyvereket az európai hadszíntérre, az egyértelműen komoly pszichológiai hatással lenne a szövetségesekre. A kelet-közép-európai államok már így is aggodalommal követik az orosz modernizációs törekvéseket, és az INF hatálya alá eső fegyverrendszerek újbóli telepítése megnövelné Oroszország zsarolási potenciálját, illetve az eszkaláció esélyeit. Ez a NATO szempontjából komoly kérdéseket vethet fel a szövetségen belüli szolidaritás és kohézió szempontjából, és visszahozhatja a hidegháború legkellemetlenebb biztonsági dilemmáit. Az INF fegyverek újbóli telepítése ugyan nem borítaná fel a katonai egyensúlyt Moszkva és Washington között, és nem is jelentene új típusú fenyegetést, mégis tökéletes politikai eszközként szolgálhat arra, hogy Moszkva leválassza az európai szövetségeseket az amerikai stratégiai nukleáris elrettentésről. Az európaiak szempontjából tehát a kontinens biztonsága és stabilitása szempontjából is kulcsfontosságú, hogy fennmaradjon a szerződés. Ehhez Washington részéről megerősített biztosítékokra van szükség, rendszeres konzultációkra, és olyan lehetséges válaszlépések kidolgozására, melyek meggyőzik Moszkvát arról, hogy az egyetlen ésszerű lépés a szerződés megőrzése.

Szerző: Péczeli Anna

Teljes cikk: 2016/2. pdf

Válságban az INF-szerződés – Technikai dilemmák

A Közép- és Rövidebb Hatótávolságú Rakéták Megszüntetéséről Szóló Szerződés (Treaty between the United States of America and the Union of Soviet Socialist Republics on the Elimination of Their Intermediate-Range and Shorter-Range Missiles, vagy más néven Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty – INF) történelmi jelentőségű megállapodás volt az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. A szerződés kivonta a legveszélyesebb fegyverrendszereket az európai hadszíntérről, átláthatóságot és úttörő verifikációs mechanizmusokat hívott életre, miközben enyhítette a Washington és Moszkva közötti bizalmatlanságot és csökkentette a félreértésekből adódó nem kívánt eszkaláció veszélyeit is. 2014 nyarán ugyanakkor az Egyesült Államok hivatalosan is megvádolta Oroszországot azzal, hogy megszegi a szerződést, és Moszkva is komoly aggályokat fogalmazott meg több amerikai fegyverrendszerrel szemben.

Jelen tanulmány bemutatja az amerikai és orosz oldalon felmerült kölcsönös vádakat és azok technikai hátterét, illetve részletesen megvizsgálja, hogy ezek az aggodalmak mennyiben szolgáltatnak valós alapot egy szerződésszegéshez. Mivel az Egyesült Államok nem nevezte meg hivatalosan, hogy Oroszország milyen fegyverrendszerrel sértette meg a szerződést, az elmúlt évek során szakértői körökben négy elmélet is született erre vonatkozóan: az RS-26 (Rubezs) ballisztikus rakéta, az R-500 (Iszkander-K) robotrepülőgép, egy tengeri indítású robotrepülőgép nem megfelelő tesztkilövése, és egy teljesen új szárazföldi indítású robotrepülőgép fejlesztése. Ezzel ellentétben Moszkva elég konkrét vádakat fogalmazott meg az Egyesült Államokkal szemben, azt állítva, hogy bizonyos amerikai ballisztikus célrakéták, felfegyverzett pilóta nélküli repülőgépek, és az Aegis Szárazföldi Telepítésű Rakétavédelmi Rendszer is szerződésszegésnek minősül. A tanulmány alapvetően ezeket a kérdéseket járja körül, és konkrét javaslatokkal zárul arra vonatkozóan, hogy miként lehetne a felmerült problémákat kezelni, és hogyan lehetne arra használni, hogy a szerződés hatályát kibővítve, és egyes elavult paragrafusokat modernizálva egy még hatékonyabb fegyverzet-korlátozási rezsimet kapjanak a felek.

Szerző: Péczeli Anna

Teljes cikk: 2016/1.pdf