NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Nézőpontok 2013
Csiki Tamás- Tálas Péter: A 2009-es és a 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
A tanulmányban Magyarország 2009-ben és 2012-ben elfogadott nemzeti katonai stratégiáit (NKS) hasonlítjuk össze. Röviden ismertetjük a két stratégia keletkezési körülményeit, számba vesszük a biztonsági és a politikai környezetnek a két dokumentum megszületése között eltelt időszakban bekövetkezett változásait, s jelezzük a stratégiákban kimutatható kontinuitásokat. Ezt követően funkcionális szempontok alapján értékeljük a 2009-es és a 2012-es stratégiai dokumentumot, végül kísérletet teszünk egységes szempontrendszerű összehasonlító értékelésükre is.
Teljes cikk: 2013/5.pdf
Tálas Péter: A grúz–orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
A tanulmány azt vizsgálja, hogy az öt és fél esztendeje kirobbant, 2008. augusztusi úgynevezett „ötnapos grúz–orosz háború” milyen hatást gyakorolt a közép-kelet-európai biztonság-felfogásra. Áttekinti, hogyan reagáltak a térség államai a háború kitörésére és eseményeire, majd értékeli, hogy miként hatott a térség országainak fenyegetettség-percepciójára, védelmi szférájára és védelmi törekvéseire.
Teljes cikk: 2013/4.pdf
Csiki Tamás: Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
Annak ellenére, hogy kontinensünk jelenleg a béke, a stabilitás és a biztonság korábban sosem látott korszakát élvezi, a nemzetközi stratégiai környezet dinamikus átalakulását jól jelzi, hogy az elmúlt bő húsz évben Európa országainak három alkalommal volt szükségük/lehetőségük arra, hogy felülvizsgálják nemzeti védelempolitikájukat és a fegyveres erők jövőképével, feladatrendszerével kapcsolatos koncepcióikat. A hidegháborút követő években – túllépve a blokkpolitikán és egy nagyméretű európai fegyveres konfliktus fenyegetésén – az alapjaiban megváltozott biztonságpolitikai környezetre kellett reagálniuk. Az ezredfordulóhoz közeledve Kelet-Közép-Európa országainak euroatlanti integrációja, NATO- és EU-csatlakozása formálta át a térség államainak fenyegetettségpercepcióját és megváltoztatta a fegyveres erők felhasználásának jellegét, az országvédelemről a koalíciós válságkezelő műveletekre helyezve a hangsúlyt.2 Végül a 2008 óta tartó gazdasági válság – amely Európát, ezen belül Kelet-Közép-Európát különösen keményen sújtotta – a stratégiai célok felülvizsgálatának újabb hullámát kényszerítette ki. A tanulmány célja, hogy e változások fényében nemzetközi kontextusba helyezze a 2012 decemberében elfogadott magyar Nemzeti Katonai Stratégiát3 (NKS), és komparatív szemlélettel értékelje az abban foglaltakat.
Teljes cikk: 2013/3.pdf
Tálas Péter: A nemzeti katonai stratégia és a magyar stratégiai kultúra
Jelen írás Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiájával (NKS) foglalkozik, de nem hagyományos módon kívánja ismertetni azt, hanem sokkal inkább azt használja ki, hogy a stratégiai dokumentumok születési körülményei, jellegük és tartalmuk viszonylag hiteles pillanatképet közvetítenek egy-egy nemzet stratégiai kultúrájának állapotáról, e kultúra egyes elemeiről. Ebből a megközelítésből nézve például igen beszédes, hogy az első nemzeti katonai stratégiát csak 2009-ben – a rendszerváltozás után húsz, a NATO-csatlakozás után tíz évvel – fogadták el Magyarországon, s hogy ezt már 2012-ben újra kellett gondolni. A nemzetközi tapasztalatok szerint egy-egy közösség stratégiai kultúrájának állapotát jelzi az is, hogy egy adott stratégia inkább „tervező” stratégia-e, avagy „fehér könyv” jellegű, a célkitűzéseket összegző, leíró dokumentum. A tanulmány tehát összességében úgy tekint a 2012 decemberében elfogadott nemzeti katonai stratégiára, mint a magyar stratégiai kultúra kialakulásának egyik fontos eredményére/állomására.
Teljes cikk: 2013/2.pdf
Varró Virág: Afganisztán 2012 – Az Asia Foundation közvélemény-kutatása
Az Asia Foundation1 2012 novemberében immáron a nyolcadik, Afganisztán helyzetével foglalkozó éves közvélemény-kutatását hozta nyilvánosságra. A kérdezőbiztosok végigjárták az ország mind a 34 tartományát, és összesen 6290 lakos véleményét (nőkét és férfiakét egyaránt) regisztrálták. A kérdőívben elsősorban olyan témákat érintettek, melyek Afganisztán jövője szempontjából kritikusak, így a biztonsági helyzetet, az újjáépítést, a gazdaságot, a közszolgáltatások fejlődését, a kormányzást és a politikai részvételt, a korrupciót, az igazságszolgáltatást, a nők helyzetét és a nemek közötti egyenlőséget, illetve a média megítélését. Az alapítvány által készített kutatás jelentősége nem csak abban áll, hogy ez Afganisztánban a legátfogóbb közvélemény-kutatás, hanem abban, hogy az évek során összegyűjtött és feldolgozott válaszokból már tendenciák látszanak kirajzolódni. Az elemzés ezeket a tendenciákat tekinti át.
Teljes cikk: 2013/1.pdf