ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések 2006
NATO-csúcstalálkozók Washingtontól Rigáig
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete az utóbbi több mint másfél évtizedben csaknem két-évenkénti rendszerességgel tart csúcstalálkozókat. Mivel e találkozókon az egyes tagállamok állam- és kormányfői is jelen vannak, és közvetlenül vesznek részt a döntések kialakításában, ez felértékeli e rendezvények jelentőségét és politikai üzeneteit. A hidegháború utáni hetedik ilyen csúcstalálkozót – a 2004. júniusi isztambuli találkozót követően – Rigában tartotta a Szövetség 2006. november 28-29-én. Elemzésünk – amelyben röviden visszatekintünk az első bővítési kör óta megtartott csúcstalálkozók legfontosabb döntéseire is – a rigai csúcstalálkozó legjelentősebb mozzanatait foglalja össze.
Szerzők: Tálas Péter- Molnár Ferenc
Teljes cikk: 2006/6.pdf
A közel-keleti válság legújabb fejleményeiről
Ami 2006. június 25. és augusztus 12. között Gázában és Libanonban történt, stratégiai szem-pontból nem volt más, mint az Izrael–Egyesült Államok tandem, illetve a Hamász–Hezbollah–Szíria–Irán kvartett közötti hatalmi iszapbirkózás egy újabb epizódja. Ha tetszik: a megbomlott vagy megbomlottnak vélt közel- és közép-keleti hatalmi erőviszonyok és érdekszférák módosítására tett kísérlet, illetve a másik oldalról annak megakadályozása. A nemzetközi reakciókat, a nemzetközi közösség (ENSZ, EU, G8) tehetetlenségét és közömbösségét figyelve akár azt is mondhatnánk: időről-időre felbukkanó, szokványos történet. Elemzésünkben – melynek szerzői a Teleki László Alapítvány Külpolitikai Tanulmányok Intézetének, illetve a ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársai – a több mint egy hónapos közel-keleti katonai konfliktus okait kíséreljük meg számba venni, illetve értelmezni.
Szerzők: N. Rózsa Erzsébet- Tálas Péter
Teljes cikk: 2006/5.pdf
Új minőség az orosz külpolitikában
2006 első felében az orosz külpolitika határozottan új minőségi fázisába lépett. Vlagyimir Putyin elnök éves üzenete, immár hagyományosnak számító, soros internetes kommunikációja a nemzetközi net-társadalommal, lehetséges utódainak megnyilatkozásai, a Kreml ideológiai szürke eminenciásának nyilvánosság számára megfogalmazott üzenetei, az orosz nagykövetek kétévente tartott, idei értekezletén elhangzott Putyin-beszéd, és nem utolsósorban a G-8-ak pétervári csúcstalálkozója bőséges anyagot szolgáltat az orosz külpolitikában zajló minőségi változás értelmezéséhez – elemzésünk erre tesz kísérletet.
Szerző: Póti László
Teljes cikk: 2006/4.pdf
A tartományi újjáépítési csoportokról
A magyar kormány június 28-án hozott döntést arról, hogy Magyarország – egy tartományi újjáépítési csoport (PRT) átvételével – további szerepet vállal Afganisztánban. A magyar csoport lesz a huszonötödik azóta, hogy az Egyesült Államok – George W. Bush 2002. áprilisi bejelentését követően – 2003 januárjában létrehozta az első PRT-t az afganisztáni Paktia tartománybeli Gardezben. Elemzésünkben a tartományi újjáépítési csoportokkal kapcsolatos legfontosabb információkat gyűjtöttük csokorba.
Szerzők: Takács Judit- Landesz Tamás- Tálas Péter
Teljes cikk: 2006/3.pdf
Az Európai Unió katonai akciója a Kongói Demokratikus Köztársaságban: az EUFOR RD Congo
Az EU biztonság- és védelempolitikájának (ESDP) Afrika egyre fontosabb „célterülete”. A leg-újabb, a Kongói Demokratikus Köztársaságba induló uniós katonai misszió kapcsán elemzésünk áttekinti az EU eddigi válságkezelési szerepvállalását Afrikában, vázolja a kongói akció hátterét, közvetlen előzményeit, valamint felméri várható politikai és hadműveleti kockázatait.
Szerzők: Rácz András- Róth András
Teljes cikk: 2006/2.pdf
Az iráni atomprogram körüli vitáról
A hetven millió lakossal és világ második legnagyobb olajtartalékával rendelkező Irán regionális nagyhatalommá akar válni, s mindazok számára, akik valamennyire is figyelemmel kísérték az elmúlt évek közel- és közép-keleti fejleményeit, aligha okozhat meglepetést ez az ambíció. Teherán nagyhatalmi törekvéseinek szerves részét képezi a ma oly sokat vitatott és ellenzett iráni atomprogram is. Az, hogy végül hova vezet az iráni atomprogram, s hogy az iráni vezetés hogyan és milyen eszközökkel éri el nagyhatalmi törekvéseit – paradox módon – jórészt azokon múlik, akik ma leginkább ellenzik Teherán e törekvéseit.
Szerzők: N. Rózsa Erzsébet- Tálas Péter
Teljes cikk: 2006/1.pdf