NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet Elemzések 2021
Rejtő nyomában – magyar szerepvállalás a Task Force Takubában
2021. szeptember 28-án Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes a parlamentben tartott expozéjában arra kérte az Országgyűlést, hogy támogassa a kormány döntését, amelynek értelmében a Magyar Honvédség Afganisztán után újabb harcoló műveletben venne részt a Maliban tevékenykedő, a francia Operation Barkhane fennhatósága alatt működő Task Force Takuba keretében. Miután november 9-én az Országgyűlés jóváhagyta a kérést, a történelmi döntéssel hazánk először küld kontingensnyi erőt egy Afrikában zajló „forró” konfliktus kezelésére. Az elemzés a magyar szerepvállalás kereteivel, a Takubával, illetve a mali biztonsági környezettel, valamint annak fő trendjeivel foglalkozik.
A szervezett bűnözés hatása az európai gazdasági és társadalmi helyzetre - A súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség értékeléséről szóló 2021. évi Europol jelentés ismertetése
Az Europol 2021 tavaszán, a szervezett bűnözéssel összefüggésben megjelentette a tavalyi év egészét, illetve néhány esetben az azt megelőző hosszabb időszak tendenciáit átfogó értékelését. A jelentés arra az összefoglaló megállapításra jutott, hogy a szervezett bűnözés az európai társadalmak életére továbbra is komoly fenyegetéssel bír, ezáltal pedig képes a közösségek békés életének aláaknázásra, valamint komoly pénzügyi károkat okoz az Unió egészének és a tagállamoknak egyaránt. A bűnözők az elmúlt évben kihasználták a változásokat és tiltott tevékenységeiket a válsághelyzethez igazították. A járvány közép- és hosszú távú következményei pedig további sebezhetőséget eredményeznek majd. Az elhúzódó világjárvány súlyos terhet ró az európai és a globális gazdaságra. Azt prognosztizálhatjuk, hogy a növekvő szegénységgel és társadalmi egyenlőtlenséggel járó gazdasági problémák táptalajként szolgálnak majd a szervezett bűnözés számára. Elemzésünkben összefoglaljuk a jelentés legfontosabb általános megállapításait és a szervezett bűnözés által elkövetett bűncselekmények karakterisztikumait, illetve bemutatjuk a szervezett bűnözés jövőjét érintő legfontosabb tendenciákat.
Szerző: Felméry Zoltán
Teljes cikk: 2021/20. pdf
Gazdasági nyomásgyakorlás a nemzetközi politikában. Néhány gyakorlatias szempont a gazdasági szankciók értékeléséhez
A gazdasági szankciók a diplomácia és a katonai műveletek mellett az államok egymás közti interakcióinak harmadik meghatározó területe. Ehhez képest viszonylag kevés magyar nyelvű tanulmány született a gazdasági szankciókat is magába foglaló gazdasági hadviselés elemzési módszertanáról. Az alábbi írás célja e terület legfőbb elemzési szempontjainak és hatásmechanizmusainak bemutatása. Szélesebb nemzetközi irodalomra és esetekre támaszkodva tárgyalja a gazdasági hadviselés fajtáit, értelmezi az aszimmetriát és az interdependenciát ezekben a szegmensekben, mutatja be a belső döntéshozatal és a szankciós kimenetelek közötti összefüggéseket, ismerteti a nagyobb hatalmak szankciós politikáinak meghatározó ismertetőjegyeit és végezetül bemutatja azokat a szempontokat is, melyek mentén egy-egy intézkedés sikere vagy kudarca mérhető. A tanulmány leginkább oktatási, ismeretbővítési célokat szolgál. Ugyanakkor a szerző reményei szerint kicsit differenciálja a gyakran leegyszerűsítő szakmai vélekedéseket a gazdasági hadviselés kapcsán, árnyalja az amúgy a nyugati szakirodalomban is fellelhető „szankció-szkepszist” és segíti az elemzőket a területet jellemző végletes gondolkodás elkerülésében.
Szerző: Deák András György
Teljes cikk: 2021/19. pdf
Iszlamista és dzsihádista csoportok tevékenysége német nyelvterületen
Az alábbi tanulmány célja, hogy az elérhető nyilvános források, elsősorban a németországi Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (Bundesamt für Verfassungsschutz, BfV), az osztrák Szövetségi Alkotmányvédelmi és Terrorelhárítási Hivatal (Bundesamt für Verfassungsschutz und Terrorismusbekämpfung, BVT) és a svájci Szövetségi Hírszerző Szolgálat (Nachrichtendienst des Bundes, NDB) publikációi, terrorelhárítási témával foglalkozó kiadványai, valamint a kapcsolódó sajtóinformációk alapján képet alkosson arról, hogy a német nyelvterületen működő helyi és transznacionális iszlamista és dzsihádista csoportok főbb áramaihoz kapcsolódó személyek és csoportok milyen tevékenységet fejtettek ki az elmúlt években, s állami oldalról milyen válaszlépések történtek ezek megakadályozására, illetve hatásuk csökkentésére. Bár a keret elsőre szokatlannak tűnhet, a gyakorlatban számos arra utaló információ van, hogy a német nyelvterülethez tartozó országok iszlamista és dzsihádista irányultságú képviselői és csoportjai között kapcsolatépítés, kapcsolattartás és bizonyos fokú koordináció van, valamint egyes szervezetek határokon átívelő módon működnek.
A kialakult belső dzsihádista közösségek számos tekintetben kihívást jelentenek a nekik otthont adó országok és a szélesebb nemzetközi környezet számára. Egyfelől ott van a magányos elkövetők problémája, illetve a helyi csoportok kapcsolata a transznacionális terrorszervezetekkel, ami mára már jól ismert fenyegetés. A konfliktusövezetekbe való kiutazás a 2010-es évek közepére vált látványos problémává, viszont az úgynevezett „Iszlám Állam” terrorszervezet területi veszteségeivel és katonai vereségeivel az utóbbi években csökkenő problémát jelent. A konfliktusövezetekből visszatérőkkel kapcsolatos biztonsági és esetleges társadalmi problémák még aránylag újak, ezek hosszú távú hatásai még nehezen felmérhetők.
Szerző: Kemény János
Teljes cikk: 2021/18. pdf
A védelmi kiadások regionális trendjei – Kelet-Közép-Európa
Az afganisztáni evakuációs műveletek eddigi tapasztalatai
2021 júniusára az Egyesült Államok és szövetségesei kivonták katonai erőik nagy részét Afganisztán területéről. Ezt követően a hivatalos adatok szerint körülbelül 650 amerikai katona maradt Afganisztánban, akiknek az elsődleges feladata az amerikai nagykövetség védelme volt. A nyugati kivonulás a Talibán gyors előretörését eredményezte, ugyanakkor az afgán központi kormányzat és a haderő visszaszorulásának valódi sebessége még a legpesszimistább várakozásoknál is gyorsabb volt: a kormányhatalom egyértelmű összeomlásáról beszélhettünk – előbb júliusban a vidéki területeken, majd augusztus első felében a nagyvárosokban és Kabulban is. Az események sebességét jól példázza, hogy az első tartományi főváros, Zarandzs és Kabul eleste között mindössze 9 nap telt el (augusztus 6 és 15). A gyors összeomlás komoly kihívás elé állította az Egyesült Államokat és szövetségeseit, akiknek a helyzet romlásával párhuzamosan kellett megszervezniük és végrehajtaniuk az evakuációs műveleteket. Mindez azért is bír kiemelt jelentőséggel, mert a NATO először találta magát olyan helyzetben, amelyben gyorsan kellett sok embert kimenekíteni egy távoli régióból, alapvetően nem harcoló művelet keretében – az így szerzett tapasztalatok pedig kulcsfontosságúak lesznek a jövőben is. E gyorselemzés célja, hogy áttekintse, hogyan zajlott le az afganisztáni evakuációs műveletek első szakasza a Talibán előretörését és Kabul elestét követően. Az elemzésnek nem célja az afganisztáni háború eredményeinek/kudarcainak értékelése, sem pedig az afgán kormányerők összeomlásának vizsgálata. Csupán azt foglalja össze, hogy a rendelkezésre álló adatok, sajtóhírek és helyszíni beszámolók alapján az érintett NATO tagországok milyen erőkkel és eszközökkel vettek/vesznek részt az evakuációs műveletben, majd pedig néhány következtetést fogalmaz meg a műveletek kivitelezésére és az európai országok evakuációs képességeire vonatkozóan. Mivel az afganisztáni helyzet továbbra is dinamikusan változik, így az itt feltüntetett adatokat is érdemes körültekintéssel és kellő óvatossággal kezelni, hiszen azok a napi fejlemények hatására is változnak.
Szerző: Etl Alex
Teljes cikk: 2021/16. pdf
Filling the two percent gap – An update on Hungarian defense spending trends
The 2022 defense budget proposal, requesting a 225 billion HUF cap to the current 778 billion, totaling 1,003 billion HUF (2.78 billion EUR) for 2022 has been approved by the Hungarian Parliament on June 25, 2021.This constitutes a 28.9 per cent year-on-year increase in nominal terms, continuing the generally increasing trend since 2015 and adding the fourth consecutive year of resource expansion, driven by the ‘Zrínyi’ Armed Forces Modernization Program. Following upon the scenario modelling in which we argued in 2019 that the previously politically committed annual increase of 0.1% of the gross domestic product (GPD) must be surpassed to meet NATO commitments, now we provide a reality check and update to the trend analysis. Furthermore, we point out how the gap to the 2 per cent NATO commitment, or the ‘missing dividend’ is being filled after a decade of neglect.
Törökország Afganisztánban 2021 előtt – és után?
A 2021. június 14-i brüsszeli NATO-csúcstalálkozó egyik meglepetése volt az a török bejelentés, miszerint Törökország megfelelő amerikai diplomáciai, logisztikai és pénzügyi támogatás esetén vállalná a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér védelmét az amerikai és NATO-erők szeptember 11-ig tervezett kivonulása után; mindezt potenciálisan Pakisztánnal és Magyarországgal együtt. A javaslatról Recep Tayyip Erdoğan török elnök és Joe Biden amerikai elnök a csúcstalálkozó alkalmával egyeztetett. Ez volt a két elnök első személyes találkozója Biden januári beiktatása óta. A török javaslat részletei azóta sem nyilvánosak, az viszont látható, hogy folyamatosan zajlanak az egyeztetések az amerikai és török fél között a kérdésben. Elemzésünk a török bejelentés apropóján áttekinti Törökország eddigi afganisztáni szerepvállalását és az azt megalapozó török érdekeket, valamint sorra veszi a jelenleg rendelkezésre álló, korlátozott információk birtokában a török jelenlét kabuli meghosszabbításával kapcsolatosan felmerült aggályokat.
Szerző: Pénzváltó Nikolett
Teljes cikk: 2021/14. pdf
Erő és diplomácia. Az Egyesült Államok stratégiai érdekei és lehetőségei a Biden-kormányzat időszakában
Fél évvel Joe Biden hivatalba lépését követően már láthattuk az adminisztráció első kommunikációs üzeneteit és cselekvési elképzeléseinek előzetes körvonalazását, miközben több kérdésben Washington egyenesen lépéskényszerben volt. Az elnöki hatalom átvételekor a nemzetközi politikai és stratégiai folyamatok azonnali és határozott cselekvést kívántak a koronavírus-járvány és hatásainak kezelésében. Emellett az intézményi hatalomátadás és a szakapparátus Donald Trumptól örökölt működési nehézségei ellenére is lendületesen látott hozzá az újjászerveződő külügyi apparátus a szövetségesi kapcsolatok és multilaterális intézmények megerősítéséhez.
Egy hónappal Joe Biden első személyes külföldi – az európai szövetségesekre fókuszáló – látogatása után így elemzésünk az amerikai stratégiai érdekekből kiindulva vizsgálja meg az adminisztráció kül- és biztonságpolitikai opcióit, és az egyes kérdésekben az amerikai érdekek és az aktuális körülmények alapján egy valószínűsíthető forgatókönyvet is meghatároz. Bár értékelésünknek ez az eleme szubjektív, ezáltal kívánjuk meghaladni az adminisztráció előtt álló lehetőségeket ugyan kategorikusan – és gyakran ideológiai vagy pártpolitikai lencsén keresztül értelmező – áttekintő, ugyanakkor szakpolitikai előrejelzésként „súlytalan” elemzéseket.
Szerzők: Csiki Varga Tamás - Tálas Péter
Teljes cikk: 2021/13. pdf
Stratégiai szolidaritástól egy új „transzatlanti alkuig”? – Joe Biden európai körútjának mérlege
Elnökként 2021. június 10-16. között került sor Joe Biden első európai látogatására. Az Egyesült Államok 46. elnöke sűrű, tartalmas és fárasztó programot bonyolított le európai körútjának hét napja alatt. Tárgyalt Boris Johnson brit miniszterelnökkel, részt vett G7 országok cornwalli csúcstalálkozóján, illetve a brüsszeli NATO-csúcson. A belga fővárosban tárgyalt az Európai Unió vezetőivel is, s végül Genfben találkozott Putyin orosz elnökkel.
Mivel az elnöki körútra egy olyan időszak után került sor, amikor nyilvánvalóbbá vált, hogy a nemzetközi rendszer egy poszthegemoniális korba lépett, amikor az Egyesült Államok és Európa kapcsolataiban komoly feszültségek jelentek meg, s a transzatlanti viszonyt leginkább a kölcsönös bizalmatlanság jellemezte, amikor az Egyesült Államoknak, és Európának komoly belső vitákkal és száz év óta a legnagyobb egészségügyi válsággal kell szembenéznie, Joe Biden európai látogatását felfokozott média és szakértői érdeklődés előzte meg és kísérte. Elemzésünkben mi is az amerikai elnök európai körútjának mérlegét igyekszünk megvonni és értelmezni.
Szerzők: Csiki Varga Tamás - Tálas Péter
Teljes cikk: 2021/12. pdf
Az Európai Unió terrorfenyegetettsége 2000 és 2019 között, a számok tükrében
Intézetünk legutóbb 2012-ben jelentetett meg hosszabb időszakra (a 2004–2011 közötti nyolc évre) vonatkozó, statisztikai adatokra alapozott terrorfenyegetettség-elemzést. Akkor az amerikai kormány által alapított Nemzeti Terrorellenes Központ (NCTC) Worldwide Incident Tracking System (WITS) nevű online adatbázisa alapján mutattuk be a világ terrorfenyegetettségének alakulását, két részben.
Ebben az évben úgy döntöttünk, hogy ismét készítünk egy statisztikai adatokon nyugvó viszonylag részletes terrorfenyegetettség-elemzést, amelynek összesített végeredményét a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás 20. évfordulójára tervezzük megjelentetni. Mivel a WITS adatai 2012-ben bekerültek a Marylandi Egyetem National Consortium for the Study of Terrorism and Responses to Terrorism (START) Global Terrorism Database (GTD) adatbázisába, elemzésünk erre az online formában is elérhető adatbázisra támaszkodik. A GTD napjainkig csak 2019-ig tette nyilvánosan elérhetővé adatait, ezért vizsgálatunkat a 2000 és 2019 közötti időszak két évtizedére kell korlátoznunk. Bár a GTD nem tartja számon önálló földrajzi régióként az Európai Uniót, elsőként mi mégis közvetlen szélesebb környezetünk, az EU 2000 és 2019 közötti terrorfenyegetettségének jellemzőit mutatjuk be.
Tanulmányunkban a terrortámadások számára, időbeli dinamikájára, jellegére és leggyakoribb elkövetési módjaira (ezen belül az öngyilkos merényletekre), sikerességi és sikertelenségi mutatóira, a merényletek halálos és sebesült áldozatainak számára, illetve az elkövetők kilétére térünk ki az Európai Unió egészére, illetve a különböző szempontból leginkább fenyegetett EU-tagállamokra koncentrálva.
Szerző: Tálas Péter
Teljes cikk: 2021/11. pdf
Kivonulás Afganisztánból – Egy politikai döntés és várható következményei
Joe Biden amerikai elnök – NATO-szövetségeseivel folytatott előzetes egyeztetést követően – 2021. április 14-én jelentette be az amerikai katonai erők kivonását Afganisztánból 2021 őszéig, ami a transzatlanti szövetség szerepvállalásának átalakulását is magával vonja. Értékelésünk a döntés motivációira mutat rá, mérlegelve a várható hatásokat rövid- és középtávon az Egyesült Államokra és szövetségeseire nézve.
Szerző: Csiki Varga Tamás – Kemény János – Tálas Péter
Teljes cikk: 2021/10. pdf
Hogyan hatott a COVID-19 járvány a bűncselekmények alakulására? A 2020. november 11-i Europol jelentés ismertetése
A COVID-19 világjárvány elsősorban egy globális egészségügyi krízis, amely annak egészségügyre gyakorolt következményei mellett, jelentős és hosszan tartó hatást gyakorol(hat) az európai szervezett bűnözéssel, valamint a terrorizmussal összefüggő tendenciákra egyaránt. Az Europol 2020 márciusától, az első európai korlátozó intézkedések bevezetésétől kíséri figyelemmel a vírushelyzet bűncselekményekre gyakorolt hatását. Elemzésünkben a COVID-19 járvány első nyolc hónapjának tanulságait összefoglaló Europol jelentését ismertetjük.
Szerző: Felméry Zoltán
Teljes cikk: 2021/9. pdf
2020 – A felkészülés éve a NATO-ban
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára 2021. március 16-án hozta nyilvánosságra éves jelentését, amely aktuálisan az észak-atlanti szövetség 2020-as évét összegzi. Bár a 2020-as év sem szűkölködött kihívásokban, élen a koronavírus-járvánnyal, amely súlyosan érintette a szövetség tagállamainak lakosságát, az elmúlt évet mégis „a felkészülés éveként” jellemezhetjük – az előttünk álló változásokra való felkészülés jegyében. Értékelésünkben e fejleményeket tekintjük át, kiemelve az új stratégiai koncepció előkészítéséhez, a koronavírus-járvány kezeléséhez, valamint a védelmi képességek megerősítését lehetővé tevő védelmi kiadásokhoz kapcsolódó elemeket.
Szerző: Csiki Varga Tamás
Teljes cikk: 2021/8. pdf
Joe Biden Ázsia-politikájának kiindulópontjai
Donald Trump elnökké választásával az Egyesült Államok és az ázsiai térség kapcsolataiban a legvisszafogottabb értékelés szerint is szokatlan jelenségek ütötték fel fejüket. Az új elnök kommunikációs stílusa, erősen médiaérzékeny személyisége, valamint az addigi együttműködés kereteit megkérdőjelező hajlama érezhető elbizonytalanodást eredményezett a kelet-ázsiai államok kormányaiban az amerikai külpolitika alakulását illetően. Trump megközelítése valóban eltérő volt elődjeiétől, ám az amerikai stratégiai érdekek nem változtak meg kormányzása alatt. A Kínai Népköztársasággal való határozottabb szembefordulása pedig szinte természetszerűen következett, nem is annyira az elnök világszemléletéből, hanem a hatalmi politikai építkezés logikájából. Mindemellett az önmagára hatékony problémamegoldóként tekintő államfő kevés valódi megoldással szolgált az ázsiai dilemmákra hivatali ideje alatt, meggyengítette viszont az amerikai biztonsági garanciák hitelét és egyes esetekben kellemetlen helyzetbe hozta a szövetséges kormányokat tranzakcionalista külpolitikai logikájából fakadó követeléseivel.
Joe Biden Fehér Házba költözésétől ezek után általában azt várják, hogy a hagyományosabb – elterjedt vélekedés szerint ésszerűbb – amerikai magatartás tér vissza az ázsiai kapcsolatrendszerbe is. Minden bizonnyal ez a konzekvensebb kommunikációt illetően igaz is lesz, ám a valós célkitűzések tekintetében kevés változás lehetséges. Biden kormánya ráadásul számos olyan problémát örökölt meg, melyek kezeléséhez nem elegendő a hangsúlyváltás, a hosszabb távú vállalások átgondolását is igényli.
Az alábbi elemzés áttekinti az Egyesült Államok kapcsolatainak helyzetét az egyes ázsiai államok, illetve térségek vonatkozásában, számba veszi a legfontosabb felmerülhető lehetőségeket és problémákat, valamint kitekintést ad arra is, hogy milyen elképzelés szerint alakulhat az ország Ázsia-politikája az előttünk álló években.
Szerző: Háda Béla
Teljes cikk: 2021/7. pdf
Szélsőséges politikai tendenciák a német haderőben
Az elmúlt évek során a német haderő (Bundeswehr) többször is a médiakritikák fókuszába került. Ezek egy része volt csak köthető azonban a haderő tartós alulfinanszírozottságából fakadó készenléti és humánerőforrás problémákhoz. A botrányok másik köre jellemzően abból fakadt, hogy számos eset alapján a német haderőn belül jelentős problémát okoz a szélsőséges tendenciák jelenléte. Különösen aggasztó hírként járta be a médiát az úgynevezett Hannibal-hálózat felderítése, amelynek célja az volt, hogy tagjai államcsínyt hajtsanak végre az úgynevezett X napon (Tag X). Magyarországnak elemi érdeke, hogy az egyik legfontosabb biztonság- és védelempolitikai szövetségeseként és kiemelt hadiipari partnereként számon tartott Németország hadereje mentes legyen a szélsőséges elemektől. Éppen ezért jelen elemzés célja, hogy átfogóan vizsgálja a különböző jelentések, tanulmányok és vizsgálati dokumentumok alapján elérhető információkat a Bundeswehren belüli szélsőséges tendenciákkal kapcsolatban. A tanulmány először röviden áttekinti a német társadalmat érintő szélsőséges esetek alakulását. Ezt követően bemutatja a németországi fegyveres szervezeteken belüli szélsőséges tendenciákat, különös figyelmet fordítva a haderő esetére. Végül pedig a német haderő különleges műveleti képességét biztosító Kommando Spezialkräfte (KSK) esetét elemzi, mely alapján az is kirajzolódik, hogy a szélsőséges esetekből fakadó problémák a haderő alkalmazhatóságát is korlátozhatják.
Szerző: Etl Alex
Teljes cikk: 2021/6. pdf
A 2021. évi mianmari katonai hatalomátvétel háttere
2021. február 1-én hajnalban a mianmari fegyveres erők – pontot téve bő tíz esztendőnyi demokratizálódási kísérlet végére – újfent magukhoz ragadták az ország kormányzását. A 2020. novemberi választásokon győztes kormány vezetőit őrizetbe vették, Min Aung Hlaing tábornagy-vezérkari főnök pedig saját kezébe vette az 54 milliós ország irányítását, egyéves szükségállapotot hirdetve. Rövid elemzésünk a katonai hatalomátvétel hátterét és lehetséges hatásait veszi számba.
Szerző: Háda Béla
Teljes cikk: 2021/5. pdf
Escalating tensions between Turkey and Greece: turbulence in the Eastern Mediterranean
Historically, Greece and Turkey had many controversies ranging from minority issues to border disputes. However, the rivalry between the two neighbours has reached a new level during 2019 and 2020.
Ankara’s maritime delimitation agreement with the Tripoli-based Government of National Accord (GNA) signed on 27 November 2019 has been a turning point. The agreement did not only grant a huge portion of Greece’s EEZ but also signalled that Ankara was ready to join the regional Great Game which provoked other powers’ reactions.
During 2020, Turkey sent survey ships with military escort to the contested area in order to reach an agreement that assures its rights. Meanwhile, Greece tried to secure allies within the region and within the European Union as well. Eastern Mediterranean energy, security and political dynamics helped Athens to strengthen its position, but it was not able – despite the backing of strong allies within the EU – to solve the ongoing maritime question and push Turkey back.
In August 2020, a Greek and a Turkish ship collided, demonstrating that tensions between the two neighbours can escalate further. Although the possibility of a war remains low, the deteriorating relations between Turkey and Greece will trigger negative effects for the whole region and will still remain on the agenda in 2021.
Thus, the paper intends to analyse the main disputes between Greece and Turkey and also outline the two countries’ relation within the Eastern Mediterranean context. While the ‘traditional’ controversies, like border issues in the Aegean basically remained at bilateral level, the situation is much different in the Mediterranean where the rivalry of two countries has recently become part of the regional power struggle and the result will be shaped by the interplay of various regional actors and the involvement of extra-regional great powers.
Author: Zoltán Egeresi
Full article: 2021/4. pdf
Az amerikai globális katonai jelenlét hangsúlyeltolódása a 2010-es évtizedben
Az amerikai globális katonai jelenlét hangsúlyeltolódását formálisan és a stratégiai narratíva szintjén a szakértők a 2012-es Védelmi stratégiai iránymutatáshoz (Defense Strategic Guidance) és az „Ázsia felé fordulás” gyakorlati elemeihez (pivot/rebalancing) kötik. Ezt követően az ázsiai–csendes-óceáni térség az amerikai stratégiai dokumentumokban is egyre nagyobb jelentőséggel jelent meg, ami 2020-ra koncepcionálisan „kiszélesedett” indiai- és csendes-óceáni térséggé (Indo-Pacific). Ezzel a ma már egyértelműen globális kihívónak és „revizionista” – a liberális nemzetközi rend átformálását célzó – hatalomnak tekintett Kína ellensúlyozása, stratégiai bekerítése lett a cél a térség legerősebb államaira (Japánra, Indiára és Ausztráliára) és számos kisebb helyi szövetségesre (Dél-Koreára, Tajvanra, a Fülöp-szigetekre, Vietnamra – alapozva az amerikai katonai stratégia elemeit. Az érem másik oldala az európai jelenlét fokozatos csökkentését foglalta magában – még úgy is, hogy 2014 óta Oroszország stratégiai feltartóztatása az előretolt jelenlét megerősítésével és az elrettentés eszközével a NATO keretein belül nagyobb hangsúlyt kapott. E két markáns változás a nagyhatalmi versengés 21. századi újjáéledését jelenti, amelyre az Egyesült Államoknak reagálni szükséges. Ugyancsak lényeges, és a globális átcsoportosítást lehetővé tevő – változás volt a két nagy fegyveres konfliktus, az afganisztáni és iraki „stabilizációs műveletek” lényegi lezárása (úgy, ahogy). Elemzésünk a stratégiai diskurzus főbb vonalaira és az amerikai Védelmi Minisztérium adataira alapozva ezt a globális hangsúlyeltolódást mutatja be és értelmezi.
Szerzők: Csiki Varga Tamás – Pércsi Dávid
Teljes cikk: 2021/3. pdf
A közbiztonságra fordított kiadások alakulása és szerkezete Magyarországon
Elemzésünk a közbiztonsági kiadások témakörében korábban megjelent tanulmányunkat kívánja aktualizálni és kiegészíteni. A 2015-ben történt menekültválság következtében, a közbiztonság igénye mind a közéletben, mind a politikai térben és kommunikációban előtérbe került, aminek számos következménye lett. Ezen következmények közül írásunkban a közbiztonságra fordított kiadások alakulását kívánjuk megvizsgálni. Elsődlegesen arra a kérdésre keressük a választ, hogy a fentiek következtében valóban többet költöttünk-e az elmúlt években a közbiztonság finanszírozására, és az e területre költött források szerkezete változott-e az évek során? Azaz a közbiztonság társadalmi felértékelődése tetten érhető-e a kiadásokban is, vagy ennek hiányában kizárólag pusztába kiáltott szavakkal szembesülünk?
Szerző: Felméry Zoltán
Teljes cikk: 2021/2. pdf
Hungary’s new National Security Strategy – A critical analysis
The government of Hungary adopted a new National Security Strategy (NSS 2020) titled ‘Secure Hungary in a changing world’ in April 2020. The new document replaced the previous NSS of 2012, which has widely been considered outdated since 2014-2015, when three strategic shocks drastically changed the European security environment. These were the Russian aggression in Ukraine, the migration and refugee crisis, and the emergence of Daesh, resulting in a wave of terrorist attacks also in Europe. This analysis offers a critical evaluation of the new NSS through textual and contextual analysis, pointing out the most important changes and highlighting a ‘mature’ and realist strategic culture that a mid-size Central European country has adopted for the 2020s.
Author: Tamás Csiki Varga
Full article: 2021/1. pdf