NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet Elemzések 2021

A szervezett bűnözés hatása az európai gazdasági és társadalmi helyzetre - A súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség értékeléséről szóló 2021. évi Europol jelentés ismertetése

Az Europol 2021 tavaszán, a szervezett bűnözéssel összefüggésben megjelentette a tavalyi év egészét, illetve néhány esetben az azt megelőző hosszabb időszak tendenciáit átfogó értékelését. A jelentés arra az összefoglaló megállapításra jutott, hogy a szervezett bűnözés az európai társadalmak életére továbbra is komoly fenyegetéssel bír, ezáltal pedig képes a közösségek békés életének aláaknázásra, valamint komoly pénzügyi károkat okoz az Unió egészének és a tagállamoknak egyaránt. A bűnözők az elmúlt évben kihasználták a változásokat és tiltott tevékenységeiket a válsághelyzethez igazították. A járvány közép- és hosszú távú következményei pedig további sebezhetőséget eredményeznek majd. Az elhúzódó világjárvány súlyos terhet ró az európai és a globális gazdaságra. Azt prognosztizálhatjuk, hogy a növekvő szegénységgel és társadalmi egyenlőtlenséggel járó gazdasági problémák táptalajként szolgálnak majd a szervezett bűnözés számára. Elemzésünkben összefoglaljuk a jelentés legfontosabb ál­talános megállapításait és a szervezett bűnözés által elkövetett bűncselekmények karakterisztikumait, illetve bemutatjuk a szervezett bűnözés jövőjét érintő legfontosabb tendenciákat. 

Szerző: Felméry Zoltán

Teljes cikk: 2021/20. pdf

 

Gazdasági nyomásgyakorlás a nemzetközi politikában. Néhány gyakorlatias szempont a gazdasági szankciók értékeléséhez

A gazdasági szankciók a diplomácia és a ka­to­­nai műveletek mellett az államok egymás közti interakcióinak harmadik meghatározó te­rülete. Ehhez képest viszonylag kevés ma­gyar nyelvű tanulmány született a gazdasági szankció­kat is magába foglaló gaz­dasági had­vi­selés elem­zési módszertanáról. Az alábbi írás célja e terület legfőbb elemzési szem­pont­jainak és ha­tásmechanizmusainak bemu­ta­­tá­sa. Széle­sebb nemzetközi irodalomra és ese­tekre tá­masz­­kod­va tárgyalja a gazdasági hadvi­se­lés faj­tá­it, értelmezi az aszimmetriát és az interde­pen­denciát ezekben a szegmen­sek­­ben, mu­tat­­ja be a belső döntéshozatal és a szank­ciós kimenetelek közötti összefüggé­se­­ket, ismer­teti a nagyobb hatalmak szank­ciós politikái­nak meghatározó ismertető­je­gye­it és végeze­tül bemutatja azokat a szem­pon­tokat is, me­lyek mentén egy-egy intéz­ke­dés sikere vagy kudarca mérhető. A tanulmány leginkább oktatási, ismeret­bő­vítési célokat szol­gál. Ugyanakkor a szerző reményei sze­rint kicsit differenciálja a gyak­ran leegysze­rű­sí­tő szakmai vélekedéseket a gaz­dasági had­vi­selés kapcsán, árnyalja az amúgy a nyugati szakirodalomban is fellel­he­tő „szank­ció-szkepszist” és segíti az elem­ző­ket a területet jellemző végle­tes gondolkodás elkerülésében.

Szerző: Deák András György 

Teljes cikk: 2021/19. pdf

 

Iszlamista és dzsihádista csoportok tevékenysége német nyelvterületen

Az alábbi tanulmány célja, hogy az elérhető nyilvános források, elsősorban a német­országi Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (Bundesamt für Verfassungsschutz, BfV), az osztrák Szövetségi Alkotmányvédelmi és Ter­rorelhárítási Hivatal (Bundesamt für Ver­fas­­sungsschutz und Terrorismusbekämpfung, BVT) és a svájci Szövetségi Hírszerző Szol­gá­lat (Nachrichtendienst des Bundes, NDB) pub­likációi, terrorelhárítási témával foglalko­zó kiadványai, valamint a kapcsolódó sajtóin­formációk alapján képet alkosson arról, hogy a német nyelvterületen működő helyi és transz­nacionális iszlamista és dzsihádista cso­portok főbb áramaihoz kapcsolódó sze­mé­lyek és csoportok milyen tevékeny­sé­get fej­tet­tek ki az elmúlt években, s állami oldalról milyen válaszlépések történtek ezek meg­aka­dá­lyozására, illetve hatásuk csökken­té­sére. Bár a keret elsőre szokatlannak tűn­het, a gya­kor­latban számos arra utaló infor­má­ció van, hogy a német nyelvterülethez tar­tozó orszá­gok iszlamista és dzsihádista irá­nyultságú kép­viselői és csoportjai között kap­csolat­épí­tés, kapcsolattartás és bizonyos fo­kú koor­di­ná­ció van, valamint egyes szerveze­tek hatá­ro­kon átívelő módon működnek.

A kialakult belső dzsihádista közösségek szá­mos tekintetben kihívást jelentenek a nekik ott­hont adó országok és a szélesebb nem­zet­kö­zi környezet számára. Egyfelől ott van a magányos elkövetők problémája, illetve a helyi cso­portok kapcsolata a transznacionális ter­ror­szer­vezetekkel, ami mára már jól ismert fenye­ge­tés. A konfliktusövezetekbe való ki­uta­zás a 2010-es évek közepére vált látványos problémává, viszont az úgynevezett „Iszlám Állam” terrorszervezet területi veszteségeivel és katonai vereségeivel az utóbbi években csökkenő problémát je­lent. A konfliktusövezetekből visszatérőkkel kapcso­la­tos biztonsági és esetleges társadalmi problémák még aránylag újak, ezek hosszú távú ha­tá­sai még nehezen felmérhetők.

Szerző: Kemény János

Teljes cikk: 2021/18. pdf

 

A védelmi kiadások regionális trendjei – Kelet-Közép-Európa

Az elmúlt években a kelet-közép-európai államok jelenős mértékben növelve védelmi kiadásaikat lehetőséget teremtettek átfogó haderő-modernizációs programok végrehajtására. Ugyanakkor egy évtizedes távlatban szemlélve kettős kép rajzolódik ki: a 2008/2009-es gazdasági válság hatására még évekig tartó drámai forráscsökkentés sújtotta a védelmi szektort, és csak a 2014-2015-ös stratégiai sokkok, elsősorban Oroszország Ukrajnával szembeni agresszív katonai fellépése változtatta meg fenyegetettségpercepciójukat, valamint a javuló gazdasági helyzet tudta a negatív trendet megfordítani. Az elemzés a Magyarország számára viszonyítási pontot jelentő kelet-közép-európai országok – a visegrádi négyek, a balti hármak és Románia – védelmi kiadási trendjeit értékeli a 2010-2020 közötti időszakban.
 
Szerző: Csiki Varga Tamás
 
Teljes cikk: 2021/17. pdf
 

Az afganisztáni evakuációs műveletek eddigi tapasztalatai

2021 júniusára az Egyesült Államok és szövetségesei kivonták katonai erőik nagy részét Afganisztán területéről. Ezt követően a hivatalos adatok sze­rint körülbelül 650 amerikai katona maradt Afganisztánban, akiknek az elsőd­leges feladata az amerikai nagy­kö­vetség védelme volt. A nyugati ki­vo­nulás a Talibán gyors előretörését ered­ményezte, ugyanakkor az afgán központi kormányzat és a haderő visszaszorulásának valódi sebessége még a legpesszimistább várakozások­nál is gyorsabb volt: a kormány­ha­ta­lom egyértelmű összeomlásáról be­szél­hettünk – előbb júliusban a vidéki területeken, majd augusztus első felé­ben a nagyvárosokban és Kabulban is. Az események sebességét jól példáz­za, hogy az első tartományi főváros, Za­randzs és Kabul eleste között mind­össze 9 nap telt el (augusztus 6 és 15). A gyors összeomlás komoly ki­hí­vás elé állította az Egyesült Államokat és szövetségeseit, akiknek a helyzet rom­lásával párhuzamosan kellett meg­szervezniük és végre­haj­ta­niuk az evakuációs műveleteket. Mindez azért is bír kiemelt jelentőséggel, mert a NATO először találta magát olyan hely­zetben, amelyben gyorsan kellett sok embert kimenekíteni egy távoli ré­gióból, alapvetően nem harcoló mű­ve­let keretében – az így szerzett tapasztalatok pedig kulcsfontosságú­ak lesznek a jövőben is. E gyors­elem­zés célja, hogy áttekintse, hogyan zaj­lott le az afganisztáni evakuációs mű­ve­letek első szakasza a Talibán elő­re­törését és Kabul elestét követően. Az elemzésnek nem célja az afganisztáni háború eredményeinek/kudarcainak ér­tékelése, sem pedig az afgán kor­mány­erők összeomlásának vizsgálata. Csupán azt foglalja össze, hogy a rendelkezésre álló adatok, sajtóhírek és helyszíni beszámolók alapján az érintett NATO tagországok milyen erőkkel és eszközökkel vettek/vesznek részt az evakuációs műveletben, majd pedig néhány következtetést fogalmaz meg a műveletek ki­vi­te­le­zésére és az európai országok evakuációs képességeire vonatkozóan. Mivel az afganisztáni hely­zet továbbra is dinamikusan változik, így az itt feltüntetett adatokat is érdemes körül­te­kin­téssel és kellő óvatossággal kezelni, hiszen azok a napi fejlemények hatására is változnak.

Szerző: Etl Alex

Teljes cikk: 2021/16. pdf

 

Filling the two percent gap – An update on Hungarian defense spending trends

The 2022 defense budget proposal, requesting a 225 billion HUF cap to the current 778 billion, totaling 1,003 billion HUF (2.78 billion EUR) for 2022 has been approved by the Hungarian Parliament on June 25, 2021.This constitutes a 28.9 per cent year-on-year increase in nominal terms, continuing the generally increasing trend since 2015 and adding the fourth consecutive year of resource expansion, driven by the ‘Zrínyi’ Armed Forces Modernization Program. Following upon the scenario modelling in which we argued in 2019 that the previously politically committed annual increase of 0.1% of the gross domestic product (GPD) must be surpassed to meet NATO commitments, now we provide a reality check and update to the trend analysis. Furthermore, we point out how the gap to the 2 per cent NATO commitment, or the ‘missing dividend’ is being filled after a decade of neglect.

Authors: Tamás Csiki Varga – Zsolt Lázár
 
Full article: 2021/15. pdf
 

Törökország Afganisztánban 2021 előtt – és után?

A 2021. június 14-i brüsszeli NATO-csúcstalálkozó egyik meglepetése volt az a török bejelentés, miszerint Törökország megfelelő amerikai diplomáciai, logisztikai és pénzügyi támogatás esetén vállalná a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér védelmét az amerikai és NATO-erők szeptember 11-ig tervezett kivonulása után; mindezt potenciálisan Pakisztánnal és Magyarországgal együtt. A javaslatról Recep Tayyip Erdoğan török elnök és Joe Biden amerikai elnök a csúcstalálkozó alkalmával egyeztetett. Ez volt a két elnök első személyes találkozója Biden januári beiktatása óta. A török javaslat részletei azóta sem nyilvánosak, az viszont látható, hogy folyamatosan zajlanak az egyeztetések az amerikai és török fél között a kérdésben. Elemzésünk a török bejelentés apropóján áttekinti Törökország eddigi afganisztáni szerepvállalását és az azt megalapozó török érdekeket, valamint sorra veszi a jelenleg rendelkezésre álló, korlátozott információk birtokában a török jelenlét kabuli meghosszabbításával kapcsolatosan felmerült aggályokat.

Szerző: Pénzváltó Nikolett

Teljes cikk: 2021/14. pdf

 

Erő és diplomácia. Az Egyesült Államok stratégiai érdekei és lehetőségei a Biden-kormányzat időszakában

Fél évvel Joe Biden hivatalba lépését követően már láthattuk az adminisztráció első kommunikációs üzeneteit és cselekvési elképzeléseinek előzetes körvonalazását, miközben több kérdésben Washington egyenesen lépéskényszerben volt. Az elnöki hatalom átvételekor a nemzetközi politikai és stratégiai folyamatok azonnali és határozott cselekvést kívántak a koronavírus-járvány és hatásainak kezelésében. Emellett az intézményi hatalomátadás és a szakapparátus Donald Trumptól örökölt működési nehézségei ellenére is lendületesen látott hozzá az újjászerveződő külügyi apparátus a szövetségesi kapcsolatok és multilaterális intézmények megerősítéséhez.

Egy hónappal Joe Biden első személyes külföldi – az európai szövetségesekre fókuszáló – látogatása után így elemzésünk az amerikai stratégiai érdekekből kiindulva vizsgálja meg az adminisztráció kül- és biztonságpolitikai opcióit, és az egyes kérdésekben az amerikai érdekek és az aktuális körülmények alapján egy valószínűsíthető forgatókönyvet is meghatároz. Bár értékelésünknek ez az eleme szubjektív, ezáltal kívánjuk meghaladni az adminisztráció előtt álló lehetőségeket ugyan kategorikusan – és gyakran ideológiai vagy pártpolitikai lencsén keresztül értelmező – áttekintő, ugyanakkor szakpolitikai előrejelzésként „súlytalan” elemzéseket.

Szerzők: Csiki Varga Tamás - Tálas Péter

Teljes cikk: 2021/13. pdf

 

Stratégiai szolidaritástól egy új „transzatlanti alkuig”? – Joe Biden európai körútjának mérlege

Elnökként 2021. június 10-16. között került sor Joe Biden első európai látogatására. Az Egyesült Államok 46. elnöke sűrű, tartalmas és fárasztó programot bonyolított le európai körútjának hét napja alatt. Tárgyalt Boris Johnson brit miniszterelnökkel, részt vett G7 országok cornwalli csúcstalálkozóján, illetve a brüsszeli NATO-csúcson. A belga fővárosban tárgyalt az Európai Unió vezetőivel is, s végül Genfben találkozott Putyin orosz elnök­kel.

Mivel az elnöki körútra egy olyan időszak után került sor, amikor nyilvánvalóbbá vált, hogy a nemzet­közi rendszer egy poszthegemoniális korba lépett, amikor az Egyesült Államok és Európa kapcsolataiban komoly feszültségek jelentek meg, s a transzatlanti viszonyt leginkább a kölcsönös bizalmatlanság jellemezte, amikor az Egyesült Államoknak, és Európának komoly belső vitákkal és száz év óta a legnagyobb egészségügyi válsággal kell szembenéznie, Joe Biden európai látogatását felfokozott média és szakértői érdeklődés előzte meg és kísérte. Elemzésünkben mi is az amerikai elnök európai körútjának mérlegét igyekszünk megvonni és értelmezni.

Szerzők: Csiki Varga Tamás - Tálas Péter

Teljes cikk: 2021/12. pdf

 

Az Európai Unió terrorfenyegetettsége 2000 és 2019 között, a számok tükrében

Intézetünk legutóbb 2012-ben jelentetett meg hosszabb időszakra (a 2004–2011 közötti nyolc évre) vonatkozó, statisztikai adatokra alapozott terrorfenyegetettség-elem­zést. Akkor az amerikai kormány által alapított Nemzeti Terrorellenes Központ (NCTC) Worldwide Inci­dent Tracking Sys­tem (WITS) nevű online adatbázisa alapján mutattuk be a világ ter­­rorfenyegetettségének alakulását, két rész­ben.

Ebben az évben úgy döntöttünk, hogy is­mét készítünk egy statisztikai adatokon nyugvó viszonylag részletes terrorfenyege­tettség-elemzést, amelynek összesített végeredményét a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás 20. évfordulójára tervezzük megjelentetni. Mivel a WITS adatai 2012-ben bekerültek a Marylandi Egyetem National Consortium for the Study of Terrorism and Responses to Terrorism (START) Global Terrorism Database (GTD) adatbázisába, elemzésünk erre az online formában is elérhető adatbázisra támaszkodik. A GTD napjainkig csak 2019-ig tette nyilvánosan elérhetővé adatait, ezért vizsgálatunkat a 2000 és 2019 közötti időszak két évtizedére kell korlátoznunk. Bár a GTD nem tartja számon önálló földrajzi régióként az Európai Uniót, elsőként mi mégis közvetlen szélesebb környezetünk, az EU 2000 és 2019 közötti terrorfe­nyegetettségének jellemzőit mutatjuk be.

Tanulmányunkban a terrortámadások számára, időbeli dinamikájára, jellegére és leggyakoribb elkövetési módjaira (ezen belül az öngyilkos merényletekre), sikerességi és sikertelenségi mutatóira, a merényletek halálos és sebesült áldozatainak számára, illetve az elkövetők kilétére térünk ki az Európai Unió egészére, illetve a különböző szempontból leginkább fenyegetett EU-tagállamokra koncentrál­va.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2021/11. pdf

 

Kivonulás Afganisztánból – Egy politikai döntés és várható következményei

Joe Biden amerikai elnök – NATO-szövetségeseivel folytatott előzetes egyeztetést követően – 2021. április 14-én jelentette be az amerikai katonai erők kivonását Afganisztánból 2021 őszéig, ami a transzatlanti szövetség szerepvállalásának átalakulását is magával vonja. Értékelésünk a döntés motivációira mutat rá, mérlegelve a várható hatásokat rövid- és középtávon az Egyesült Államokra és szövetségeseire nézve.

Szerző: Csiki Varga Tamás – Kemény János – Tálas Péter

Teljes cikk: 2021/10. pdf

 

Hogyan hatott a COVID-19 járvány a bűncselekmények alakulására? A 2020. november 11-i Europol jelentés ismertetése

A COVID-19 világjárvány elsősorban egy globális egészségügyi krízis, amely annak egészségügyre gyakorolt következményei mellett, jelentős és hosszan tartó hatást gyakorol(hat) az európai szervezett bűnözéssel, valamint a terrorizmussal összefüggő tendenciákra egyaránt. Az Europol 2020 márciusától, az első európai korlátozó intézkedések bevezetésétől kíséri figyelemmel a vírushelyzet bűncselekményekre gyakorolt hatását. Elemzésünkben a COVID-19 járvány első nyolc hónapjának tanulságait összefoglaló Europol jelentését ismertetjük.

Szerző: Felméry Zoltán

Teljes cikk: 2021/9. pdf

 

2020 – A felkészülés éve a NATO-ban

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára 2021. március 16-án hozta nyilvánosságra éves jelentését, amely aktuálisan az észak-atlanti szövetség 2020-as évét összegzi. Bár a 2020-as év sem szű­kölködött kihívásokban, élen a koronavírus-járvánnyal, amely súlyosan érintette a szövetség tagállamainak lakosságát, az elmúlt évet mégis „a felkészülés éveként” jellemezhetjük – az előttünk álló változásokra való felkészülés jegyében. Értékelésünkben e fejleményeket tekintjük át, kiemelve az új stratégiai koncepció előkészítéséhez, a koronavírus-járvány kezeléséhez, valamint a védelmi képességek megerősítését lehetővé tevő védelmi kiadásokhoz kapcsolódó elemeket.

Szerző: Csiki Varga Tamás

Teljes cikk: 2021/8. pdf

 

Joe Biden Ázsia-politikájának kiindulópontjai

Donald Trump elnökké választásával az Egyesült Államok és az ázsiai térség kapcsolataiban a legvisszafogottabb értékelés szerint is szokatlan jelenségek ütötték fel fejüket. Az új elnök kommunikációs stílusa, erősen médiaérzékeny személyisége, valamint az addigi együttműködés kereteit megkérdőjelező hajlama érezhető elbizonytalanodást eredményezett a kelet-ázsiai államok kormányaiban az amerikai külpolitika alakulását illetően. Trump megközelítése valóban eltérő volt elődjeiétől, ám az amerikai stratégiai érdekek nem változtak meg kormányzása alatt. A Kínai Népköztársasággal való határozottabb szembefordulása pedig szinte természetszerűen következett, nem is annyira az elnök világszemléletéből, hanem a hatalmi politikai építkezés logikájából. Mindemellett az önmagára hatékony problémamegoldóként tekintő államfő kevés valódi megoldással szolgált az ázsiai dilemmákra hivatali ideje alatt, meggyengítette viszont az amerikai biztonsági garanciák hitelét és egyes esetekben kellemetlen helyzetbe hozta a szövetséges kormányokat tranzakcionalista külpolitikai logikájából fakadó követeléseivel.

Joe Biden Fehér Házba költözésétől ezek után általában azt várják, hogy a hagyományosabb – elterjedt vélekedés szerint ésszerűbb – amerikai magatartás tér vissza az ázsiai kapcsolatrendszerbe is. Minden bizonnyal ez a konzekvensebb kommunikációt illetően igaz is lesz, ám a valós célkitűzések tekintetében kevés változás lehetséges. Biden kormánya ráadásul számos olyan problémát örökölt meg, melyek kezeléséhez nem elegendő a hangsúlyváltás, a hosszabb távú vállalások átgondolását is igényli.

Az alábbi elemzés áttekinti az Egyesült Államok kapcsolatainak helyzetét az egyes ázsiai államok, illetve térségek vonatkozásában, számba veszi a legfontosabb felmerülhető lehetőségeket és problémákat, valamint kitekintést ad arra is, hogy milyen elképzelés szerint alakulhat az ország Ázsia-politikája az előttünk álló években. 

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2021/7. pdf

 

Szélsőséges politikai tendenciák a német haderőben

Az elmúlt évek során a német haderő (Bundeswehr) többször is a médiakritikák fókuszába került. Ezek egy része volt csak köthető azonban a haderő tartós alulfinanszírozottságából fakadó készenléti és humánerőforrás problémákhoz. A botrányok másik köre jellemzően abból fakadt, hogy számos eset alapján a német haderőn belül jelentős problémát okoz a szélsőséges tendenciák jelenléte. Különösen aggasztó hírként járta be a médiát az úgynevezett Hannibal-hálózat felderítése, amelynek célja az volt, hogy tagjai államcsínyt hajtsanak vég­re az úgynevezett X napon (Tag X). Magyarországnak elemi érdeke, hogy az egyik legfontosabb biztonság- és védelempolitikai szövetségeseként és kiemelt hadiipari partnereként számon tartott Németország hadereje mentes legyen a szélsőséges elemektől. Éppen ezért jelen elemzés cél­ja, hogy átfogóan vizsgálja a különböző jelen­tések, tanulmányok és vizsgálati dokumentumok alapján elérhető információkat a Bundeswehren belüli szélsőséges tendenciákkal kapcsolatban. A tanulmány először rö­viden áttekinti a német társadalmat érin­tő szélsőséges esetek alakulását. Ezt követően bemutatja a németországi fegyveres szer­vezeteken belüli szélsőséges tendenciákat, különös figyelmet fordítva a haderő esetére. Végül pedig a német haderő külön­leges műveleti képességét biztosító Kom­mando Spezialkräfte (KSK) esetét elem­zi, mely alapján az is kirajzolódik, hogy a szélsőséges esetekből fakadó problémák a haderő alkalmazhatóságát is korlátozhatják.

Szerző: Etl Alex

Teljes cikk: 2021/6. pdf

 

A 2021. évi mianmari katonai hatalomátvétel háttere

2021. február 1-én hajnalban a mianmari fegyveres erők – pontot téve bő tíz esztendőnyi demokratizálódási kísérlet végére – újfent magukhoz ragadták az ország kormányzását. A 2020. novemberi választásokon győztes kormány vezetőit őrizetbe vették, Min Aung Hlaing tábornagy-vezérkari főnök pedig saját kezébe vette az 54 milliós ország irányítását, egyéves szükségállapotot hirdetve. Rövid elemzésünk a katonai hatalomátvétel hátterét és lehetséges hatásait veszi számba. 

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2021/5. pdf

 

Escalating tensions between Turkey and Greece: turbulence in the Eastern Mediterranean

Historically, Greece and Turkey had many controversies ranging from minority issues to border disputes. However, the rivalry between the two neighbours has reached a new level during 2019 and 2020.

Ankara’s maritime delimitation agreement with the Tripoli-based Government of National Accord (GNA) signed on 27 November 2019 has been a turning point. The agreement did not only grant a huge portion of Greece’s EEZ but also signalled that Ankara was ready to join the regional Great Game which provoked other powers’ reactions.

During 2020, Turkey sent survey ships with military escort to the contested area in order to reach an agreement that assures its rights. Meanwhile, Greece tried to secure allies within the region and within the European Union as well. Eastern Mediterranean energy, security and political dynamics helped Athens to strengthen its position, but it was not able – despite the backing of strong allies within the EU – to solve the ongoing maritime question and push Turkey back. 

In August 2020, a Greek and a Turkish ship collided, demonstrating that tensions between the two neighbours can escalate further. Although the possibility of a war remains low, the deteriorating relations between Turkey and Greece will trigger negative effects for the whole region and will still remain on the agenda in 2021.

Thus, the paper intends to analyse the main disputes between Greece and Turkey and also outline the two countries’ relation within the Eastern Mediterranean context. While the ‘traditional’ controversies, like border issues in the Aegean basically remained at bilateral level, the situation is much different in the Mediterranean where the rivalry of two countries has recently become part of the regional power struggle and the result will be shaped by the interplay of various regional actors and the involvement of extra-regional great powers. 

Author: Zoltán Egeresi

Full article: 2021/4. pdf

 

Az amerikai globális katonai jelenlét hangsúlyeltolódása a 2010-es évtizedben

Az amerikai globális katonai jelenlét hangsúlyeltolódását formálisan és a stratégiai narratíva szintjén a szakértők a 2012-es Védelmi stratégiai iránymutatáshoz (Defense Strategic Guidance) és az „Ázsia felé fordulás” gyakorlati elemeihez (pivot/rebalancing) kötik. Ezt követően az ázsiai–csendes-óceáni térség az amerikai stratégiai dokumentumokban is egyre nagyobb jelentőséggel jelent meg, ami 2020-ra koncepcionálisan „kiszélesedett” indiai- és csendes-óceáni térséggé (Indo-Pacific). Ezzel a ma már egyértelműen globális kihívónak és „revizionista” – a liberális nemzetközi rend átformálását célzó – hatalomnak tekintett Kína ellensúlyozása, stratégiai bekerítése lett a cél a térség legerősebb államaira (Japánra, Indiára és Ausztráliára) és számos kisebb helyi szövetségesre (Dél-Koreára, Tajvanra, a Fülöp-szigetekre, Vietnamra – alapozva az amerikai katonai stratégia elemeit. Az érem másik oldala az európai jelenlét fokozatos csökkentését foglalta magában – még úgy is, hogy 2014 óta Oroszország stratégiai feltartóztatása az előretolt jelenlét megerősítésével és az elrettentés eszközével a NATO keretein belül nagyobb hangsúlyt kapott. E két markáns változás a nagyhatalmi versengés 21. századi újjáéledését jelenti, amelyre az Egyesült Államoknak reagálni szükséges. Ugyancsak lényeges, és a globális átcsoportosítást lehetővé tevő – változás volt a két nagy fegyveres konfliktus, az afganisztáni és iraki „stabilizációs műveletek” lényegi lezárása (úgy, ahogy). Elemzésünk a stratégiai diskurzus főbb vonalaira és az amerikai Védelmi Minisztérium adataira alapozva ezt a globális hangsúlyeltolódást mutatja be és értelmezi.

Szerzők: Csiki Varga Tamás – Pércsi Dávid

Teljes cikk: 2021/3. pdf

 

A közbiztonságra fordított kiadások alakulása és szerkezete Magyarországon

Elemzésünk a közbiztonsági kiadások témakörében korábban megjelent tanulmányunkat kívánja aktualizálni és kiegészíteni. A 2015-ben történt menekültválság következtében, a közbiztonság igénye mind a közéletben, mind a politikai térben és kommunikációban előtérbe került, aminek számos következménye lett. Ezen következmények közül írásunkban a közbiztonságra fordított kiadások alakulását kívánjuk megvizsgálni. Elsődlegesen arra a kérdésre keressük a választ, hogy a fentiek következtében valóban többet költöttünk-e az elmúlt években a közbiztonság finanszírozására, és az e területre költött források szerkezete változott-e az évek során? Azaz a közbiztonság társadalmi felértékelődése tetten érhető-e a kiadásokban is, vagy ennek hiányában kizárólag pusztába kiáltott szavakkal szembesülünk?

Szerző: Felméry Zoltán

Teljes cikk: 2021/2. pdf

 

Hungary’s new National Security Strategy – A critical analysis

The government of Hungary adopted a new National Security Strategy (NSS 2020) titled ‘Secure Hungary in a changing world’ in April 2020. The new document replaced the previous NSS of 2012, which has widely been considered outdated since 2014-2015, when three strategic shocks drastically changed the European security environment. These were the Russian aggression in Ukraine, the migration and refugee crisis, and the emergence of Daesh, resulting in a wave of terrorist attacks also in Europe. This analysis offers a critical evaluation of the new NSS through textual and contextual analysis, pointing out the most important changes and highlighting a ‘mature’ and realist strategic culture that a mid-size Central European country has adopted for the 2020s.

Author: Tamás Csiki Varga

Full article: 2021/1. pdf