NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓINTÉZET

ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések 2005

Az EU moldovai határtámogató missziója

Elemzésünk célja, hogy megvizsgálja az Európai Unió moldovai határtámogató misszióját, amely várhatóan 2005. november 30-án veszi kezdetét. Fő célja, hogy megerősítsék az ellenőrzést a moldáv– ukrán határ transznyisztriai szakaszán. A tanulmány első részében a misszió létrejöttének körülményeit vizsgáljuk, majd elemezzük a lehetséges politikai és műveleti nehézségeket.

Szerző: Rácz András

Teljes cikk: 2005/6.pdf

A magyar multinacionális cégek terjeszkedése és a magyar külpolitika

A magyar multinacionális cégek régiónk egyre több országában egyre nagyobb befolyásra tesznek szert, amiben a Magyar Telekom, a MOL Rt. és az OTP Bank Rt. jár az élen. Ezért érdemes megvizsgálnunk, hogy valójában mennyire „magyarok” ezek a vállalatok, mennyire képviselnek magyar érdekeket, és a külföldi tulajdonosok részesedése mennyiben határolja be a legtöbb esetben magyar vezetők lehetőségeit. Továbbá megvizsgáljuk, hogy a három legnagyobb, külföldön befektet „magyar multi” eddig merre terjeszkedett, milyen pozíciókat szereztek külföldön, és milyen terveik vannak a jövőre nézve. Végül összevetjük ezen cégek terjeszkedését a magyar külpolitika legfőbb irányvonalaival.

Szerző: Németh Bence

Teljes cikk: 2005/5.pdf

A világ 2020-ban

Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Hírszerzési Tanácsa (National Intelligence Council – NIC), amely a nemzeti hírszerzési igazgató közvetlen alárendeltségébe tartozik, és az Egyesült Államok számtalan hírszerző szerve közül a közép- és hosszútávú prognózisokért felelős, 2004 végén már harmadik alkalommal adta ki a világ jövőjére vonatkozó előrejelzését Mapping the Global Future címmel. A tanulmány azokat a főbb trendeket azonosítja, amelyek 2020-ban meghatározzák majd a világ helyzetét, és kísérletet tesz a főbb geopolitikai változások felvázolására. Elemzésünkben ennek a jelentésnek a legérdekesebb megállapításait ismertetjük.

Szerző: Elek Anita

Teljes cikk: 2005/4.pdf

Az államegyesítő, a nyugatos és a klános: a poszt-szovjet térség 21. századi „forradalmai”

A Szovjetunió 1991-es megszntetésével együtt lezajlott poszt-szovjet rendszerváltásokat követően – a grúziai, majd az ukrajnai, legutóbb pedig a kirgizisztáni események kapcsán – az elmúlt két évben újra hasonló jelentőségűnek minősített változásoknak lehettünk tanúi. A kommentárok döntő többsége ehhez az értékeléshez azt is hozzáteszi: itt valamiféle dominóhatás érvényesült, ami végigkígyózik az egész poszt-szovjet térségen, és csupán a sorrend és az időpont kérdéses. Elemzésünkben azt próbáljuk megvizsgálni, hogy miképpen értékelhetk az említett változások, milyen közös és eltérő jellemzőik vannak, és valóban következik-e ezekből bármiféle dominólogika.

Szerző: Póti László

Teljes cikk: 2005/3.pdf

A magyar társadalom viszonya a terrorizmushoz

A biztonság fogalmával, valamint a biztonsági és védelmi szervezetek szférájával kapcsolatos szemléletbeli változások legfőbb oka a terrorizmusról alkotott képünk jelents módosulása abban a vonatkozásban, hogy hol és mikor képesek lecsapni a terroristák, illetve mekkora áldozatokkal és milyen következményekkel lehet/kell számolni tevékenységük nyomán. Az elmúlt három évben a terrorizmus elleni védelem és/vagy háború frontjai lassan világossá váltak, de azok a folyamatok, amelyek képessé teszik az országokat és a nemzetközi szervezeteket arra, hogy e frontokon hatékonyan tevékenykedjenek, még minden bizonnyal hosszabb ideig eltartanak. Az ehhez kapcsolódó politikák, jogi keretek, szervezetek kialakítása, csakúgy, mint az esetleges terrorellenes akciók, aligha nélkülözhetik a széleskörű társadalmi támogatottságot a demokráciákban. Így joggal merül fel a kérdés, hogy miként értelmezi a lakosság a terrorizmust, mint relatíve új biztonsági fenyegetést, s vajon milyen eszközöket és milyen mértékben fogad el, illetve tart elfogadhatónak az ellene való küzdelemben hazánk (vagy éppen szövetségeseink) részéről. Az SVKK terrorizmus-kutatásának e kérdíves adatfelvételen alapuló részével ezekre a kérdésekre próbálunk választ adni. Kicsit pontosabban fogalmazva: azt vizsgáljuk a felnőtt lakosságtól nyert adatok alapján, hogy mit is ért ma a magyar lakosság terrorizmus alatt, mennyire tartja jelentősnek ezt a biztonsági kockázatot, milyen okokat lát meghúzódni mögötte, mennyire tartja hazánkat érintettnek, és elfogadhatónak ítéli-e részvételünket a terrorizmus elleni küzdelemben.

Szerzők: Gyimesi Gyula- Molnár Ferenc

Teljes cikk: 2005/2.pdf

Az ukrán kül- és védelempolitika új hangsúlyai az elnök- és kormányváltás után

Ukrajnának 2005. január 23. óta új elnöke, február 4. óta pedig új kormánya van. Az alábbiakban a választási kampányban elhangzott ígéretek, a pártprogramok, az új kormányprogram, illetve az első megnyilatkozások alapján igyekszünk feltárni az ukrán kül- és védelempolitika új elemeit.

Szerző: Póti László

Teljes cikk: 2005/1.pdf