ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések 2005
Az EU moldovai határtámogató missziója
Elemzésünk célja, hogy megvizsgálja az Európai Unió moldovai határtámogató misszióját, amely várhatóan 2005. november 30-án veszi kezdetét. Fő célja, hogy megerősítsék az ellenőrzést a moldáv– ukrán határ transznyisztriai szakaszán. A tanulmány első részében a misszió létrejöttének körülményeit vizsgáljuk, majd elemezzük a lehetséges politikai és műveleti nehézségeket.
Szerző: Rácz András
Teljes cikk: 2005/6.pdf
A magyar multinacionális cégek terjeszkedése és a magyar külpolitika
A magyar multinacionális cégek régiónk egyre több országában egyre nagyobb befolyásra tesznek szert, amiben a Magyar Telekom, a MOL Rt. és az OTP Bank Rt. jár az élen. Ezért érdemes megvizsgálnunk, hogy valójában mennyire „magyarok” ezek a vállalatok, mennyire képviselnek magyar érdekeket, és a külföldi tulajdonosok részesedése mennyiben határolja be a legtöbb esetben magyar vezetők lehetőségeit. Továbbá megvizsgáljuk, hogy a három legnagyobb, külföldön befektet „magyar multi” eddig merre terjeszkedett, milyen pozíciókat szereztek külföldön, és milyen terveik vannak a jövőre nézve. Végül összevetjük ezen cégek terjeszkedését a magyar külpolitika legfőbb irányvonalaival.
Szerző: Németh Bence
Teljes cikk: 2005/5.pdf
A világ 2020-ban
Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Hírszerzési Tanácsa (National Intelligence Council – NIC), amely a nemzeti hírszerzési igazgató közvetlen alárendeltségébe tartozik, és az Egyesült Államok számtalan hírszerző szerve közül a közép- és hosszútávú prognózisokért felelős, 2004 végén már harmadik alkalommal adta ki a világ jövőjére vonatkozó előrejelzését Mapping the Global Future címmel. A tanulmány azokat a főbb trendeket azonosítja, amelyek 2020-ban meghatározzák majd a világ helyzetét, és kísérletet tesz a főbb geopolitikai változások felvázolására. Elemzésünkben ennek a jelentésnek a legérdekesebb megállapításait ismertetjük.
Szerző: Elek Anita
Teljes cikk: 2005/4.pdf
Az államegyesítő, a nyugatos és a klános: a poszt-szovjet térség 21. századi „forradalmai”
A Szovjetunió 1991-es megszntetésével együtt lezajlott poszt-szovjet rendszerváltásokat követően – a grúziai, majd az ukrajnai, legutóbb pedig a kirgizisztáni események kapcsán – az elmúlt két évben újra hasonló jelentőségűnek minősített változásoknak lehettünk tanúi. A kommentárok döntő többsége ehhez az értékeléshez azt is hozzáteszi: itt valamiféle dominóhatás érvényesült, ami végigkígyózik az egész poszt-szovjet térségen, és csupán a sorrend és az időpont kérdéses. Elemzésünkben azt próbáljuk megvizsgálni, hogy miképpen értékelhetk az említett változások, milyen közös és eltérő jellemzőik vannak, és valóban következik-e ezekből bármiféle dominólogika.
Szerző: Póti László
Teljes cikk: 2005/3.pdf
A magyar társadalom viszonya a terrorizmushoz
A biztonság fogalmával, valamint a biztonsági és védelmi szervezetek szférájával kapcsolatos szemléletbeli változások legfőbb oka a terrorizmusról alkotott képünk jelents módosulása abban a vonatkozásban, hogy hol és mikor képesek lecsapni a terroristák, illetve mekkora áldozatokkal és milyen következményekkel lehet/kell számolni tevékenységük nyomán. Az elmúlt három évben a terrorizmus elleni védelem és/vagy háború frontjai lassan világossá váltak, de azok a folyamatok, amelyek képessé teszik az országokat és a nemzetközi szervezeteket arra, hogy e frontokon hatékonyan tevékenykedjenek, még minden bizonnyal hosszabb ideig eltartanak. Az ehhez kapcsolódó politikák, jogi keretek, szervezetek kialakítása, csakúgy, mint az esetleges terrorellenes akciók, aligha nélkülözhetik a széleskörű társadalmi támogatottságot a demokráciákban. Így joggal merül fel a kérdés, hogy miként értelmezi a lakosság a terrorizmust, mint relatíve új biztonsági fenyegetést, s vajon milyen eszközöket és milyen mértékben fogad el, illetve tart elfogadhatónak az ellene való küzdelemben hazánk (vagy éppen szövetségeseink) részéről. Az SVKK terrorizmus-kutatásának e kérdíves adatfelvételen alapuló részével ezekre a kérdésekre próbálunk választ adni. Kicsit pontosabban fogalmazva: azt vizsgáljuk a felnőtt lakosságtól nyert adatok alapján, hogy mit is ért ma a magyar lakosság terrorizmus alatt, mennyire tartja jelentősnek ezt a biztonsági kockázatot, milyen okokat lát meghúzódni mögötte, mennyire tartja hazánkat érintettnek, és elfogadhatónak ítéli-e részvételünket a terrorizmus elleni küzdelemben.
Szerzők: Gyimesi Gyula- Molnár Ferenc
Teljes cikk: 2005/2.pdf
Az ukrán kül- és védelempolitika új hangsúlyai az elnök- és kormányváltás után
Ukrajnának 2005. január 23. óta új elnöke, február 4. óta pedig új kormánya van. Az alábbiakban a választási kampányban elhangzott ígéretek, a pártprogramok, az új kormányprogram, illetve az első megnyilatkozások alapján igyekszünk feltárni az ukrán kül- és védelempolitika új elemeit.
Szerző: Póti László
Teljes cikk: 2005/1.pdf