NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓINTÉZET

ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések 2003

Egy új orosz biztonsági-katonai stratégia kontúrjai

Oroszország, Vlagyimir Putyin hatalomra – előbb a miniszterelnöki, majd az elnöki posztra való – kerülése után röviddel, három új, az orosz biztonságpolitikát meghatározó stratégiai dokumentumot fogadott el: a nemzeti biztonsági stratégiát (2000. január), a katonai doktrínát (2000. április) és a külpolitikai koncepciót (2000. június). Ehhez képest bizonyos mértékben váratlan volt, hogy az orosz honvédelmi vezetés 2003. október 2-i – Putyin elnök részvételével megrendezett – ún. kibővített tanácskozását követően egy olyan dokumentum került nyilvánosságra, amely minden eddiginél nyíltabban és részletesebben ismerteti a jelenlegi orosz biztonságpolitikai felfogást, részben megerősítve, részben megújítva a korábban említett stratégiai dokumentumok tartalmát. Az alábbiakban a Szergej Ivanov védelmi miniszter 45 perces előterjesztésében a tanácskozáson elhangzott „Az Oroszországi Föderáció fegyveres erői fejlesztésének aktuális feladatai” című 73 oldalas dokumentumot ismertetjük és elemezzük röviden, amely természetesen csupán a nyilvánosságnak szánt verzió.

Szerző: Póti László

Teljes cikk: 2003/3.pdf

Az európai biztonság- és védelempolitika fő kérdései, prioritásai – pillanatkép belülről

Alábbi elemzésünkben – rendhagyó módon – nem egyetlen konkrét téma kerül részletesebb tárgya-lásra, ehelyett inkább egyfajta rövid körképet kívánunk felvázolni az Unió biztonság- és védelempolitikai dimenziójában éppen aktuális legfontosabb vitapontokról, tendenciákról. Az EU Bizottságának, Parlamentjének, Tanácsának, Politikatervezési Részlegének, Vezérkarának, Politikai és Biztonsági Bizottságának képviselőivel és munkatársaival az elmúlt hetekben folytatott beszélgetések alapján kirajzolódó általános helyzetkép célja, hogy a lehető legtömörebben bemutassa a biztonság- és védelempolitikai kérdésekkel foglalkozó uniós szerveken belül tetten érhető prioritásokat, valamint az ezek kapcsán köreikben megfogalmazódó álláspontokat.

Szerző: Vincze Hajnalka

Teljes cikk: 2003/2.pdf

Az Európai Unió 2003-as kormányközi konferenciája és az „Alkotmány”-tervezet

Az október 4-én megkezdődött, s az olasz elnökség programja szerint a december 12-13-i brüsszeli csúcstalálkozón lezárni tervezett kormányközi konferencia célja a jelenleg érvényben levő EU Szerződés felülvizsgálata, és a módosításokról szóló döntéshez szükséges egyhangúság elérése. A korábbi kormányközi konferenciákhoz képest újdonságot jelent, hogy az immár 25 ország között – a 2004 májusában csatlakozó tíz ország teljes jogú részvételével - zajló tárgyalások ezúttal a tagállamok és tagjelöltek parlamentjeinek és kormányainak képviselőit is tömörítő ún. Konvent által konszenzussal jóváhagyott szövegtervezet alapján folynak. Az már a konferencia megnyitásakor jól érzékelhető volt, hogy az alapvető törésvonal – az egyes pontokon továbbra is fennálló nézetkülönbségeken túl – az egyik oldalon a Konvent szövegtervezetéhez a lehető legteljesebb mértékben ragaszkodó (abban leg-inkább csupán tisztázásokat, illetve a Konvent szintjén el nem dönthető kérdések rendezését szorgal-mazó) 6 alapító tagállam (Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg) s a hozzájuk e téren csatlakozó Nagy-Britannia, míg a másikon a Spanyolország és Lengyelország mögött felsorakozó, a szövegtervezet átfogó, lényegi pontokat is érintő felülvizsgálatát követelő többi tagállam között húzódik. Az olasz elnökség menetrendje e tekintetben nyilvánvaló állásfoglalás az első tábor pozíciója mellett: a szokatlanul feszített ütemterv, valamint a lehető legmagasabb politikai szinten előirányzott találkozók (ti. a kormányközi konferencia tíz hete alatt a tagországok állam- és kormányfői három alkalommal, külügyminisztereik pedig hat alkalommal ülnek a tárgyalóasztalhoz) célja, hogy a lehető legkisebb mozgásteret biztosítsa azoknak, akik lényegében újra kívánják tárgyalni a reprezentativitást és hatékonyságot ötvöző Konvent által aprólékos kompromisszumok révén elkészített, éppen ezért roppant kényes és törékeny egyensúlyon alapuló szerződéstervezetet.

Szerző: Vincze Hajnalka

Teljes cikk: 2003/1.pdf