NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések 2023
Törökország választ(ott) – az elnökválasztás második fordulója elé
Törökországban május 14-én parlamenti és államfőválasztást tartottak, az elnöki rendszer 2018-as bevezetésétől számítva a másodikat ezen felállás szerint. A jelenlegi választások nemcsak amiatt kaptak nagyobb figyelmet, mivel ebben az évben ünnepli a Török Köztársaság fennállásának százéves évfordulóját, hanem mert Recep Tayyip Erdoğan immár húsz éve vezeti az országot, s ezúttal komoly gazdasági nehézségek közepette és az évszázad legpusztítóbb törökországi földrengése után járultak a szavazóurnákhoz a választópolgárok. A török ellenzék ráadásul nagyobb koalíciók alakításával igyekezte maximalizálni a szavazatait, ami az utóbbi két évtized tekintetében új stratégiát jelentett (noha ez a folyamat már a 2018-as választással elkezdődött), s a választást megelőző közvélemény-kutatások az ellenzék parlamenti fölényét, illetve az ellenzéki köztársasági elnökjelölt, Kemal Kılıçdaroğlu (akár már első fordulós) győzelmét mérték. Az elemzés a választás első fordulójának eredményeit ismerteti és értékeli, valamint előrejelzéseket fogalmaz meg a második forduló előtt.
Szerzők: Egeresi Zoltán – Pénzváltó Nikolett
Teljes cikk: 2023/8.
Dél-Korea és Japán közeledésének háttere
A Koreai Köztársaság (Dél-Korea) és Japán viszonya mindig is az Egyesült Államok vezette kelet-ázsiai szövetségi rend „gyenge láncszeme” volt. 2022 májusában új kormányzat lépett hivatalba a Koreai Köztársaságban, amelynek következtében számos lépés történt a Japánhoz fűződő viszony normalizálására. 2023 márciusában Jun Szok Jol dél-koreai államfő bejelentette, hogy országa saját forrásból, a japán vállalatoktól függetlenül fog jóvátételt folyósítani az egykori kényszermunkák kárvallottjainak. Dél-Korea és Japán közeledésének elsőszámú nagy nyertese az Egyesült Államok vezette globális szövetségi rend, hisz az amerikai-kínai szembenállás árnyékában sikerült rendezni a kelet-ázsiai térség két meghatározó gazdasági-politikai hatalmának egymáshoz való viszonyát. A fejlemények második számú nagy nyertese pedig a Koreai Köztársaság gazdasága, ugyanis a kétoldalú viszony rendezésével gyakorlatilag összekapcsolhatóvá válik a koreai és a japán gazdaság. Az elmúlt hónapok történései alapján remény mutatkozik arra is, hogy a koreai-japán kapcsolatok pragmatikus irányban fejlődve meghaladják a történelmi sérelmeket.
Szerzők: Csoma Mózes
Teljes cikk: 2023/7.
Zeitenwende idején – A német védelempolitika hat aktuális dilemmája
Miközben az elmúlt évtizedben nem látott hevességű politikai vita zajlik Németország 2024-es költségvetéséről, benne számos egyéb terület mellett a védelmi szektor finanszírozásáról, a német politikai elit és társadalom azzal küzd, hogy Oroszország ismételt ukrajnai agressziójának hatásaival szembesülve újra definiálja az ország nagy stratégiáját, benne a nemzeti és szövetségi védelempolitikai célkitűzéseket és feladatokat. Bő egy évvel ezelőtt értékelte úgy Olaf Scholz német kancellár, hogy „új korszak” kezdődik Németország (és Európa) történetében, és az aktuális fejleményeket látva értékelésünkben röviden áttekintjük azt a hat alapvető dilemmát és az ezekhez kapcsolódó gyakorlati problémákat, amelyek 2023 március-áprilisában inflexiós ponthoz vezethetik a német nagy stratégiát. Ezek a költségvetési prioritások és ezen belül a védelmi kiadások meghatározása; a készülő új nemzeti biztonsági stratégia; a Bundeswehr hadrafoghatóságának javítása; a Védelmi Minisztérium irányítási problémái; Ukrajna katonai támogatása; az utóbbiakhoz kapcsolódóan pedig a védelmi ipari termelés fokozása. Az elemzés elsősorban a védelempolitikai területre fókuszál.
Szerzők: Csiki Varga Tamás
Teljes cikk: 2023/6.
Az Oroszország elleni szankciók első éve és kitekintés 2023-ra
Jelen elemzés célja, hogy a 2022-es statisztikai adatokat felhasználva megpróbáljon valamilyen előzetes értékelést adni az Oroszország elleni szankciók makrogazdasági hatásáról. Az év végi adatok képezik az első olyan mérföldkövet, amelynek alapján valamilyen összetettebb – noha még mindig erősen átmeneti – értékelést lehet adni a szankciók hatásairól. Ezek, illetve majd a 2023 I. negyedéves statisztikák lesznek azok, amelyek révén a 2022 februárjában indult háború egy teljes éve első alkalommal elemezhetővé válik.
Módszertanában ez a megközelítés annyiban újszerű, hogy nem egy feltételezett hatást próbál meg statisztikailag mérni, hanem fordítva: gazdasági folyamatokhoz igyekszik rendelni szankciós vagy egyéb, a háborúhoz kötődő intézkedéseket. Műfaji értelemben ez egy rövid leíró tanulmány, amely mérsékelten kívánja elemezni magát a szankciós környezetet, nem foglalkozik érdemben annak politikai aspektusaival, így eredményességével sem. Ennek megfelelően egy sor elméleti és módszertani fenntartással vagy nem foglalkozom, vagy csak a tanulmány során, adekvát helyen teszek azokról említést. Az írás fő célja, hogy bizonyos gazdasági folyamatokat és szankciós mechanizmusokat közérthetővé tegyen.
A NATO védelmi kiadásainak értékelése
2023 elején kiújuló vitát látunk a NATO-ban azzal kapcsolatban, hogy a védelmi kiadások jelenlegi szintje elegendő-e a romló tendenciát mutató biztonsági környezet, elsősorban az Ukrajna elleni orosz agresszió, illetve a szövetségi védelmi célok megvalósítása tükrében. Közel tíz évvel járunk azután, hogy a 2014-es walesi csúcstalálkozón a tagállamok politikai kötelezettséget vállaltak arra, hogy a szövetségi elvárás teljesítése érdekében a nemzeti össztermék (GDP) 2 százalékos aránya felé mozdulnak el 2024-ig, és 2022-ben az előzetes becslések szerint kilenc tagállam teljesítette, további kettő-három pedig megközelítette e célkitűzést. Az orosz háborús eszkaláció hatására tett új tagállami bejelentések alapján 2024-ben már 16-17 tagállam haladhatja meg ezt az arányt a 30-ból. Elemzésünkben a NATO főtitkárának március 21-én megjelenő friss éves beszámolója előtt értékeljük a szövetség védelmi kiadásait közel három évtizedes időtávon.
Az orosz–ukrán háború első évének tanulságai
A jelen elemzés az orosz-ukrán háború első évének tanulságait foglalja össze. Megírásával és megjelentetésével régi adósságunkat igyekszünk törleszteni, legalább részlegesen. Jóllehet intézetünk munkatársai a 2022. február 24-e óta eltelt egy év alatt több mint négyszáz alkalommal elemezték, értelmezték és magyarázták a háború eseményeit, folyamatait és összefüggéseit a magyar tömegtájékoztatásban, az SVKI Elemzések sorozatunkban még nem tettünk közzé a háborúval közvetlenül foglalkozó írást.
A jelen elemzés az elszenvedett veszteségek mellett, a háború értelmezési kereteit, a háború főbb szakaszait és jellegzetességeit, a szereplők stratégiai érdekeit, illetve háborúhoz való viszonyát, Ukrajna katonai eszközökkel és fegyverekkel történő támogatásának trendjeit, jellegzetességeit és problémáit, illetve a háború szankciós és energetikai következményeit tekinti át. Nem foglalkozik részletesen a háború (katonai) eseménytörténetével, mivel az a magyar sajtóban rendkívül jól nyomon követhető.
Szerzők: Csiki Varga Tamás, Deák András György, Egeresi Zoltán, Háda Béla, Jójárt Krisztián, Kemény János, Tálas Péter
Teljes cikk: 2023/3. pdf
Oroszország és a Közel-Kelet kapcsolata az ukrajnai agresszió előtt és után
Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése (2000) óta Moszkva komoly erőfeszítéseket tett az közel-keleti orosz pozíciók megerősítésére; 2015-től a szíriai háborúba történő nyílt beavatkozását követően pedig jelentős lokális befolyásra és presztízsre tett szert. Később, kihasználva a líbiai polgárháborút, hídfőállásokat szerzett az észak-afrikai országban, az ún. asztanai folyamat révén pedig Iránnal és a NATO-tag Törökországgal egy tárgyalóasztalhoz ülve jelentős mértékben befolyásolta a szíriai polgárháború alakulását. Tette mindezt úgy, hogy alapvetően jó kapcsolatot tudott kialakítani az Egyesült Államokkal közeli viszonyt ápoló Izraellel, Szaúd-Arábiával és Egyiptommal is.
A 2022. február 24-én megindult ukrajnai orosz támadás azonban merőben új helyzetet eredményezett. Ez nem hagyta érintetlenül az orosz vezetés közel.ke3leti kapcsolatait sem, hiszen a pár naposra tervezett (hatalomátvételt kikényszerítő) intervenció egy lassan egy éve zajló, elhúzódó, Ukrajnát számos tekintetben messze túlnövő geopolitikai konfliktussá vált.
Az jelen elemzés célja, hogy átfogó képet adjon az orosz-ukrán háború közel-keleti hatásairól, különös tekintettel Oroszország és a régió kapcsolatára. Mivel a háború következtében a közel-keleti orosz befolyás változásán túlmutató tényezők is szerepet játszanak (például az ukrán és az orosz gabonaszállítmányok kérdése, az olaj és gáz árának növekedése, hogy csak a látványosabb jelenségeket említsük), ezeket a gazdasági-társadalmi hatásokat is górcső alá kívánja venni elemzésünk.
Szerző: Egeresi Zoltán
Teljes cikk: 2023/2. pdf
A honvédelmi ágazat 2023-as rekord költségvetése és a NATO-kötelezettségek teljesítése
Amikor a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság kitört, a magyar gazdaság már évek óta nehéz helyzetben volt: a költségvetési egyensúly felborulása súlyosbodó államadósság-spirált szült, emellett a 2006 óta tartó politikai instabilitás 2009-re kormányválsággá érett, amit évekig tartó gazdasági válságkezelés kísért. A stabilitás a dinamikussá váló gazdasági növekedéssel az évtized közepére tért vissza, ezáltal lehetőséget teremtve a Zrínyi program keretében a Magyar Honvédség legjelentősebb és átfogóbb haderő-modernizációjára a hidegháború óta. A 2020-2021-es koronavírus-járvány által okozott, visszaesés, majd 2022-ben az orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódó energiaválság újabb strukturális kihívásokat szült, a haderő-fejlesztés azonban olyan súlyú kormányzati prioritássá vált, hogy még ebben a környezetben is fennmaradt kiemelet finanszírozása. Sőt, 2023-ban nem csupán rekord összegű forrást biztosítanak a haderőnek, de ezáltal pénzügyi NATO-kötelezettségvállalásunkat is egy évvel a céldátum előtt teljesíthetjük. Az elemzés a magyar honvédelmi költségvetés kontextusát és trendjeit értékeli, kiemelve az előttünk álló évre vonatkozó pénzügyi célokat.
Szerző: Csiki Varga Tamás
Teljes cikk: 2023/1. pdf