NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések 2020

Szíria stratégiai érdekek ütközőpontjában

A tanulmány a szíriai háborúban legfontosabb szerepet játszó állami és nem állami szereplők stratégiai érdekeit tekinti át, ezen keresztül ad átfogó képet a szíriai konfliktus dinamikájáról annak 2011-es kezdetétől napjainkig. Először a helyi, szíriai szintet vizsgálja (szíriai kormány, Szíriában aktív terrorszervezetek, szíriai kurdok), majd a nagyhatalmak (Egyesült Államok, Oroszország, Kína) és a regionális szereplők (Törökország, Irán, Öböl-államok, Izrael, Libanon, Jordánia), végül pedig a legfontosabb európai hatalmak (egységesen az Európai Unió, illetve külön-külön az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország) érdekeit és szerepét elemzi és értékeli.

Szerzők: Ablaka Gergely, Berecz Dénes, Csiki Varga Tamás, Egeresi Zoltán, Etl Alex, Háda Béla, Halasi Gábor, Jójárt Krisztián, Kemény János, Pénzváltó Nikolett, Szalai Máté, Tálas Péter

Teljes cikk: 2020/23. pdf

 

Az Amerikai Egyesült Államok novemberi elnökválasztásának percepciója a magyar lakosságban 2020 kora őszén

A világ vezető politikai, katonai és gazdasági hatalmának, az Egyesült Államoknak az élére 2020. november 3-án elnököt választanak. Az elnökválasztás eredménye nemcsak az amerikai állampolgárok életére lehet hatással, hanem a nemzetközi viszonyokra is, hiszen újraválasztása esetén Donald Trump feltehetően folytatni fogja eddigi külpolitikai irányvonalát. A republikánus amerikai elnök és az amerikai adminisztráció, szakítva a demokrata Obama irányvonalával, kevésbé fogalmazott meg a szabadságjogokkal és a demokrácia érvényesülésével kapcsolatos kritikákat a közép-európai térség és ezen belül Magyarország számára. Ha Joe Biden lesz az Egyesült Államok elnöke, várhatóan az eddigi külpolitika elemeit felülvizsgálják és új prioritások jelenhetnek meg.

Donald Trump és Orbán Viktor 2019. májusi találkozója 14 év elteltével ismét a legmagasabb szintre emelte a két ország 2010 és 2016 között hűvössé vált kapcsolatát. Legfelsőbb szinten a közelálló politikai irányvonalakból – a terrorizmus elleni harc és a migráció megállítása, a keresztény értékek védelme –, valamint a két vezető habitusából eredően is személyes­sé, közvetlenné vált az együttműködés. Orbán Viktor a 2016-os és a 2020-as elnökválasztási kampány idősza­kában egyértelművé tette, hogy Donald Trump győzelmét tarja előnyösnek a kétoldalú kapcsolatok szempontjából. A politikai irányvonalak közelsége mellett is az amerikai fél pozitívan, a szövetségesi viszony erősítéseként fogadja, hogy Magyarország egymilliárd dollár értékben légvédelmi rakétarendszert szerez be, elfogadva az Egyesült Államok erre vonatkozó ajánlatát.

Ennek ellenére napjainkban is vannak problémákkal terhelt területek a két ország kapcsolatában, de a szabadságjogok, a demokratikus viszonyok, valamint a fékek és ellensúlyok szerepének kiemelt hangsúlyozása Magyarország belső viszonyai kapcsán szinte megszűnt. A magyar–amerikai kapcsolatok tekintetében is a folytatás vagy pedig az átértékelés az amerikai választás tétje.

Szerző: Szabó I. László

Teljes cikk: 2020/22. pdf

 

Irak stratégiai érdekek ütközőpontjában

Irak az utóbbi években elsősorban a terrorizmus elleni harccal összefüggésben állt a nemzetközi figyelem középpontjában. Az „Iszlám Állam” területi visszaszorításával egy időben az ország átmenetileg elfedett belső problémái azonban ismét felszínre kerültek. Irak gyenge államisága, rövid távon megoldhatatlannak tűnő strukturális válsága együtt jár a külső szereplők nagy befolyásával, akik saját érdekeik mentén igyekeznek alakítani az iraki eseményeket, melynek során hol stabilizáló, hol destabilizáló erőként lépnek fel. Elemzésünk azt mutatja be, hogy Irak milyen nemzetközi stratégiai erőviszonyok között kénytelen egyensúlyozni a 2017. december 9-ét, az „Iszlám Állam” legyőzésének deklarálását követő időszakban. Az iraki bel-, külpolitikai és biztonsági helyzet rövid felvázolását követően a legfőbb külső szereplők (Egyesült Államok, Irán, Törökország), nagyhatalmak (Oroszország, Kína) és Európa (Európai Unió, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia) stratégiai érdekeit vesszük sorra.

Szerzők: Ablaka Gergely, Csiki Varga Tamás, Csizmazia Gábor, Deák András, Etl-Nádudvari Anna, Háda Béla, Jójárt Krisztián, Kemény János, Pénzváltó Nikolett, Rácz András, Tálas Péter.

Teljes cikk: 2020/21. pdf

 

Mit gondolnak a törökök a török külpolitikáról 2020-ban? – A Kadir Has Egyetem közvélemény-kutatásának eredményei

Az isztambuli Kadir Has Egyetem 2013 óta (2014 kivételével) minden évben elkészíti a török külpolitikai percepciókat vizsgáló átfogó, reprezentatív közvélemény-kutatását. A felmérést 2013 és 2018 között azonos módszertan alapján készítette a Mustafa Aydın vezette kutatói csapat, 2019-ben azonban a módszertan több ponton is változott, ami megnehezíti a hosszabb távú trendek kimutatását. A jelen írás a 2020 júniusában megjelent kutatás legfontosabb eredményeit foglalja össze, illetve a számadatokhoz fűz a jobb megértést segítő rövid magyarázatokat. A korábbi évek adatait csak azoknak a kérdéseknek az esetében emeli ki, ahol kiugró változást figyelhetünk meg (illetve, ahol a megfelelő adat rendelkezésre áll). A 2020-as kutatás részeként az interjúkat 2020 áprilisában készítették ezer, Törökország 26 tartományának városközpontjában élő, 18 éven felüli felnőttel. A török lakosság általános külpolitikai ismereteinek és a török külpolitikáról alkotott általános képnek a vizsgálatát követően a kutatás külön felmérte a török percepciókat az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és a NATO-val fenntartott kapcsolatokra, valamint Közel-Kelet címszó alatt a szíriai háborúra és a menekültkérdésre vonatkozóan.

 

Szerző: Pénzváltó Nikolet

Teljes cikk: 2020/20. pdf

 

A Németországban állomásozó amerikai katonai jelenlét csökkentéséről

2020. június 6-án a Wall Street Journal kormányzati forrásokra hivatkozva közölte: Donald Trump elnök utasította a Pentagont, hogy 9.500 fővel csökkentse az Egyesült Államok németországi katonai jelenlétét. E döntéssel az állandó amerikai katonai jelenlét 25.000 főre csökkenne az országban, és ugyanennyiben maximalizálná az elnök az egy időben Németországban tartható erők számát is a jelenlegi 52.000 helyett. A cikk megjelenését követően Heiko Maas német külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a német kormány nem kapott előzetes tájékoztatást, és a kormány tagjai azóta is folyamatos kritikával illetik a tervezett lépést. Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszter asszony azt hangoztatta, hogy „a NATO nem egy kereskedelmi szervezet, a biztonság pedig nem árucikk” – reagálva a Trump elnök által évek óta gyakorolt „tranzakcionális külpolitika” gyakorlatára és a Berlint ért kritikára, miszerint nem költ eleget védelmi célokra. A német reakciókkal párhuzamosan Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök június 8-i rádióinterjújában azt hangsúlyozta, hogy reméli, a Németország területéről kivont amerikai katonák egy része Lengyelországba kerül majd. Elemzésünk a stratégiai kontextus és az amerikai nemzetközi katonai jelenlét elmúlt évtizedének trendjei alapján értékeli a bejelentést és potenciális következményeit.

Szerzők: Etl Alex – Csiki Varga Tamás

Teljes cikk: 2020/19. pdf 

 

Az olajtermelők közti együttműködés a COVID-járvány idején

Az OPEC és a hozzá csatlakozott termelők (OPEC+) mind volumenében, mind arányaiban a valaha volt legnagyobb termeléscsökkenést irányozták elő 2020 áprilisában. A kartell magatartását a kényszerek vezetik, ennyiben azok érdemben próbára teszik a csoport kohézióját. A tagok jelentős része a rá kiszabott kvóták felett termel és exportál, veszélyeztetve ezáltal az alkalmazkodás sikerét. Az alkuszegés egyik fő oka, hogy a termelők jelentős része a 2014-es olajárdepressziót követően elmulasztotta konszolidálni belső gazdasági helyzetét. Így számukra a mostani válság közepette az exportszint növelése logikus döntés, ugyanakkor kiszámíthatatlanná teszi a szaúdi és az orosz reakciókat és a kartell jövőbeni viselkedését.

Szerző: Deák András György

Teljes cikk: 2020/18. pdf

 

Magyarország új nemzeti biztonsági stratégiájáról

A magyar kormány 2020. április 21-én tette közé Magyarország új, „Biztonságos Magyarország egy változékony világban” alcímet viselő nemzeti biztonsági stratégiáját (NBS). E dokumentum váltotta fel hazánk 2012. februárjában elfogadott és hivatalosan több mint nyolc évig hatályban lévő korábbi nemzeti biztonsági stratégiáját. Elemzésünkben az új stratégiát mutatjuk be, jellemezzük, illetve értelmezzük, összevetve részben a korábbi nemzeti biztonsági stratégiával, részben pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (SVKI) a magyar társadalom biztonságról és fenyegetésekről alkotott véleményére vonatkozó 2019. decemberi kutatás eredményeivel.

Szerzők: Csiki Varga Tamás–Tálas Péter

Teljes cikk: 2020/17. pdf

 

A védelmi kiadások globális és regionális trendjei I.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) április végén jelentette meg legfrissebb, a világ országainak becsült védelmi kiadásaira vonatkozó adatait az intézet Military Expenditure Database adatbázisában. Elemzésünk ezen adatok alapján a védelmi kiadások nemzetközi trendjeinek globális és regionális dimenzióját vizsgálja négyrészes elemzés-sorozatunk bevezetőjeként. A további elemzések a közeljövőben a három vezető globális katonai hatalommal (az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Kínával), majd az európai, végül kifejezetten a közép-európai trendekkel, valamint ezek mozgatórugóival, illetve védelempolitikai hatásaival foglalkoznak.

A védelmi kiadások trendjeinek tanulmányozása több szempontból is támpontokat ad számunkra: rámutat arra, hogy az államoknak milyen erőforrások állnak rendelkezésükre katonai, így például műveleti vagy haderőfejlesztési célokra, a védelmi kutatás-fejlesztés és innováció, valamint a többnemzeti képességfejlesztés számára, ezáltal azt is megmutatják, hogyan változnak a nemzetközi hatalmi viszonyok, ezen belül is a katonai erőviszonyok. Végül pedig arra is következtethetünk, hogy egyes (potenciális) konfliktusgócokban az állami szereplők milyen intenzitással készülnek egy lehetséges külső vagy belső fegyveres konfliktusra, a katonai erő alkalmazására.

Elemzésünk elsősorban a 2009-2019 közötti időszakra fókuszál, e trendek ugyanis megmutatják a 2008/2009-es pénzügyi és gazdasági válság által teremtett forrásszűkösség egyes, a védelmi szektorra gyakorolt hatásait – ami intő jel lehet a 2020-as koronavírus-járvány következtében várhatóan kialakuló újabb gazdasági válságra számítva.

Szerzők: Felméry Zoltán – Csiki Varga Tamás

Teljes cikk: 2020/16. pdf

 

Quo vadis, PESCO? An analysis of cooperative networks and capability development priorities

Out of the 47 running PESCO projects, only 1/5 have more than 7 members, while almost half of the projects have only 3 or less participants. Based on coordination and membership accounts, France (31) Italy (26) Spain (24) Germany (16), as the Big Four, are the most involved participating Member States. Subsequently, with regards to Member States’ involvement in capability areas, the Big Four’s involvement is the most diverse, while Poland, the Czech Republic, Netherlands, and Greece are also involved in at least 5 key project areas out of 7. Most PESCO projects contribute to general objectives of creating Enabling capabilities to operate autonomously within EU’s Level of Ambition (LoA), while high-end capability contributions are fewer, partly because PESCO projects contribute to Capability Development Priorities through complementing other activities and projects coordinated by EDA. Therefore, in some cases, the lack of PESCO projects aiming at these missing capability priorities can be explained by parallel EDA projects addressing those capability shortfalls.

Member states are rather aligning their PESCO capability developments with the Big Four than with anyone else. This makes the overall PESCO network fundamentally centralized, in which everyone is tied to the core, while the relations among the peripheral nodes are rather limited. Central and Eastern European intra-regional PESCO relations are rather weak, since the participation in PESCO did not lead to the emergence of a strong and visible regional sub-cluster. Similarly, the V4 remains less visible within PESCO, suggesting that members of the group did not align their efforts in this field.

Authors: Anna Nádudvari - Alex Etl - Nikolett Bereczky 

Full article: 2020/15. pdf

 

A hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének aktuális trendjei: bővülő export, töretlen nyugati dominancia

Az elmúlt öt év átlagában is tovább bővült a nemzetközi fegyverkereskedelem volumene a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) aktuális elemzése szerint. Értékelésünkben a jelentős fegyverrendszerek kereskedelmének trendjeit foglaljuk össze, rámutatva a főbb szereplők fegyverexport és -importjellemzőire, kiegészítve az intézet fegyverkereskedelmi adatbázisának adataival.

Szerző: Csiki Varga Tamás

Teljes cikk: 2020/14. pdf

 

A koronavírus-járvány Törökországban: válságból válságba

A nemzetközi sajtó március elején még Törökország Szíria Idlib tartományában zajló offenzívájáról, illetve az Európai Unióval 2016-ban kötött egyezségének de facto felmondásától volt hangos. Pár nap alatt azonban ezek a kérdések lekerültek a napirendről, nemcsak Európában, hanem Törökországban is, s átadták helyüket az új típusú koronavírus-járványról (COVID-19) szóló híradásoknak.

A járvány március 11-én érte el Törökországot. Azóta a megbetegedések száma drasztikus növekedés mellett, egy hónap alatt (április 13-ig) elérte a 61 049 főt, miközben 1 296 ember veszítette életét, amivel a (menekültekkel együtt) 87 milliós Törökország a járványban a tizenkettedik legtöbb emberélettel adózó országgá vált. Jelen elemzés arra tesz kísérletet, hogy megvizsgálja, hogy a török vezetés milyen intézkedéseket tett eddig a járvány visszaszorítására, illetve terjedésének megakadályozására. 

Szerző: Egeresi Zoltán

Teljes cikk: 2020/13. pdf

 

Marsai Viktor: A Nagy Etióp Újjászületés Gát és a Nílus vízfelhasználása körüli diplomáciai küzdelem II.

Az elmúlt egy évben ismét erősödött a diplomáciai csörte a világ leghosszabb folyamának, a Nílusnak a vízfelhasználása, illetve az épülő Nagy Etióp Újjászületés Gát (GERD) kapcsán. Az Egyesült Államok és a Világbank által mediált tárgyalások kudarca ismét agresszívabb álláspontok hangoztatásához vezetett az érintett felek, leginkább Etiópia és Egyiptom részéről. Kétrészes tanulmányunk a jelenlegi helyzethez vezető folyamatot mutatja be. Az első részben a főszereplők álláspontját és a diplomáciai vita 2011–2015 közötti, első szakaszát tárgyaltuk, míg a jelenlegi második rész a vita 2015–2020  szakaszát mutatja be.

Szerző: Marsai Viktor

Teljes cikk: 2020/12. pdf

 

A Nagy Etióp Újjászületés Gát és a Nílus vízfelhasználása körüli diplomáciai küzdelem I.

Az elmúlt egy évben ismét erősödött a diplomáciai csörte a világ leghosszabb folyamának, a Nílusnak a vízfelhasználása, illetve az épülő Nagy Etióp Újjászületés Gát (GERD) kapcsán. Az Egyesült Államok és a Világbank által mediált tárgyalások kudarca ismét agresszívabb álláspontok hangoztatásához vezetett az érintett felek, leginkább Etiópia és Egyiptom részéről. Kétrészes tanulmányunk a jelenlegi helyzethez vezető folyamatot mutatja be. Az első részben a fő szereplők álláspontját és a diplomáciai vita 2011–2015 közötti, első szakaszát tárgyaljuk, míg második rész a vita 2015–2020  szakaszával foglalkozik.

Szerző: Marsai Viktor

Teljes cikk: 2020/11. pdf

 

Észak-Macedónia hosszú útja a NATO-tagságig

A koronavírus-járvány árnyékában jóval kevesebb figyelmet kapott, viszont sokkal többet érdemel, hogy Észak-Macedónia nemzetközi helyzetében jelentős változások történtek. Március 27-én hatalmas sikerként csatlakozott a NATO-hoz, s ezzel a szövetség 30. tagja lett. Egy több évtizedes folyamat végére tehetett pontot, ami különösen annak fényében jelentős előrelépés, hogy március 24-én az EU Általános Ügyek Tanácsa zöld utat adott a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, ezzel életben tartva az előrehozott választások elé néző országban az uniós tagsági reményeket. 

Ezzel a kis területű, kétmilliós balkáni ország erősítette nyugati elköteleződését, megerősítette pozícióját a szövetségi rendszeren belül, miközben a NATO is közelebb került az egész Délkelet-Európára vonatkozó integrációs törekvéseinek eléréséhez.

Jelen elemzés azt veszi górcső alá, hogy milyen tényezők befolyásolták az ország csatlakozását, illetve a tagság milyen hatással lesz a szövetségre és magára Észak-Macedóniára, valamint a Balkán biztonsági helyzetére. 

Szerző: Egeresi Zoltán

Teljes cikk: 2020/10. pdf

 

És eljő a béke? – Az Amerikai Egyesült Államok és a tálib mozgalom békeegyezményének lehetséges regionális hatásairól

2020. február 29-én Dohában az Amerikai Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja, Zalmay Khalizad, és a hivatalosan Afganisztáni Iszlám Emirátusnak nevezett fegyveres mozgalom nyolc éves pakisztáni fogságból szabadlábra helyezett befolyásos vezetője, Abdul Ghani Baradar molla hosszas tárgyalásokat követően szignálta a két fél békemegállapodását. A több, mint 18 éve tartó afganisztáni konfliktus lezárására hivatott dokumentum megszületése vezető hírként szerepelt a nagy sajtóorgánumok nemzetközi tudósításaiban, a hasonló esetekben megszokott „történelmi” jelzővel ellátva. A megállapodás annyiban valóban történelmi, hogy ilyen dokumentum a felek között még nem született, ám valódi következményeiről már kevésbé egyöntetűek a vélemények. A tálibok pozíciójának erősödése és a koalíciós erők visszavonulása persze a térség államaira gyakorolhat közvetlenebb hatást. Jelen elemzés azon dilemmákat veszi számba, melyek regionális szinten merülnek fel az egyezménnyel és remélt (vagy valószínűsíthető) következményeivel kapcsolatban.


Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2020/9. pdf

 

Kevés egyezmény, kívánt eredmény? – Trump kínai „vámháborújának” mérlege

A 2018-2019-es kínai–amerikai „vámháború” a két fél közötti konfliktus egyik epizódjának tűnik csupán. Donald Trump magatartását egyszerre motiválta a belpolitikai haszonszerzés és egy unilaterálisabb kereskedelempolitika meghonosítá­sa. A két fél között 2020 januárjában aláírt részleges megállapodás a kiinduláskor megfogalmazott problémák közül semmilyen lényegi kérdést nem oldott meg. Ugyanakkor mind az érintett vállalatok körében, mind a nemzetközi kereskedelempolitikai partnerek szintjén a konfliktus elérte a szereplők ingerküszöbét. A jövőben egy mer­kantilistább, unilaterálisabb és konfliktusokat felvál­laló magatartású Egyesült Államok beépülhet az üzleti és kereskedelempolitikai várakozásokba. Kér­déses, miként hat ez a világkereskedelemre, annak meg­határozó intézményére, a Kereskedel­mi Világszervezetre, a WTO-ra, s miképpen lehet ilyen körülmények között abba integrálni a „kínai modellt”.

Szerző: Deák András György

Teljes cikk: 2020/8. pdf

 

A „zöld” külpolitika – A Szövetség ’90/Zöldek kül- és biztonságpolitikai programja

Németországban az utóbbi években jelentősen megugrott a Szövetség ’90/Zöldek (BÜNDNIS 90/GRÜNE) támogatottsága. Míg 2017-ben a legkisebb pártként jutottak be a Bundestagba, addig a két évvel későbbi európai parlamenti választásokon a második legerősebb pártként szerepeltek, a 2020 eleji közvélemény-kutatások szerint pedig szintén a második legtöbb szavazatot nyernék el egy újabb szövetségi parlamenti választáson. Ha hihetünk az előrejelzéseknek, az osztrák példát követve, 2021-ben Németországban könnyen egy „fekete–zöld koalícióra” lehet számítani. Ebből kifolyólag érdemes áttekintenünk, hogy a „zöld” kül- és biztonságpolitika milyen sajátosságokkal bír, valamint milyen lehetőségeket és kockázatokat jelent Németország számára.

Szerző: Speck Gyula

Teljes cikk: 2020/7. pdf

 

"Germany first” – Az AfD kül- és biztonságpolitikai programja

Az Alternatíva Németországért (Alternative für Deutschland – AfD) a 2017. évi szövetségi választásokkal a Németországi Szövetségi Köztársaság harmadik legerősebb pártjává vált. A 2019-es európai parlamenti választásokon a negyedik helyen végzett, ezzel a Szövetség ’90/Zöldek után a második legtöbb új helyet elnyerő párt volt. A 2019 szeptemberi brandenburgi és szászországi tartományi választási sikereik után a magyar és a német média egyaránt Kelet-Németország meghatározó új pártjaként emlegette. Az AfD Bundestagba való bekerülésével már befolyásolhatja a politikai döntéshozatalt, választási sikerei révén pedig egyre nagyobb hatással van a közvéleményre, így a német kül- és biztonságpolitika irányaira már direkt és indirekt módon is hatással lehet. Ebből kifolyólag kül- és biztonságpolitikai programjának vizsgálata.

Szerző: Speck Gyula

Teljes cikk: 2020/6. pdf

 

Idlibtől Edirnéig: kettős válság a török határoknál

Recep Tayyip Erdoǧan 2020. február 29-én be­je­lentette, hogy Törökország megnyitotta a kapuit a menekültek előtt. A görög és bolgár szá­raz­földi határ felé meg is indultak a tömegek, be­szá­mo­lók sze­rint több mint tízezer ember gyűlt össze a le­zárt görög és bolgár határátkelők előtt.

A két uniós tagállam vezetői kijelentették, hogy nem engedik be az illegális határátlépőket, s csa­pa­to­kat küldtek a térségbe. Az Európai Bizottság erő­sítést és pénzügyi segítséget ígért.

A határok megnyitása melletti török döntést a bel­politikai megfontolásokon kívül az EU-val kötött menekültügyi együttműködéssel való elégedetlenség és a szíriai Idlib tar­to­mányban folyó harcok, s a február 27-én éj­szaka az orosz légierő miatt a Török Fegyveres Erők (to­váb­biakban TSK) részéről elszendevett vesz­­teségek hatására született. Ankara ezzel próbálja az uniós tagállamokra nyomást gyakorol­va el­érni, hogy segítsenek az id­li­bi (menekült)válság­ban, amely a török határok köz­vetlen közelében egy­re durvább méreteket ölt: de­cember óta közel egymillió ember húzódott a tö­rök határ közelébe, ké­szen arra, hogy török földre lépjen.

Az idlibi hadszíntéren eközben Tavaszi Pajzs né­­ven újabb török offenzíva indult, amely komoly vesz­teségeket okozott a szíriai hadseregnek. Az oro­­szok és irániak által támogatott szíriai kor­mány­­­erők offenzívájának leállásával enyhülhet a déli tö­rök határokra nehezedő nyomás: március 5-én Er­do­ǧan és Vlagyimir Putyin találkozója fontos lesz a jelenlegi konfliktus deeszkalációja szem­pontjából.

Az elemzés ezek tükrében a jelenlegi menekült­vál­ság hátterét, így az Idlib tartományban zajló konfliktust, a kibantakozóban lévő menekült­válsá­got és a Törökországban lévő szíriai és nem szíriai me­nekültek helyzetét veszi górcső alá.

Szerző: Egeresi Zoltán

Teljes cikk: 2020/5. pdf

 

The transformation of Hungarian security perception between 1999 and 2019

The Institute for Strategic and Defense Studies (ISDS) has conducted various studies on Hungarian threat perception since the 1990s. This analysis follows these efforts and aims to introduce the transformation of Hungarian security perception between 1999 and 2019, based on the results of three societal surveys conducted in 1999, in 2008 and in 2019. The surveys focused primarily on four related areas: the conceptualization of security and threats; the importance and the perceived level of security within various sectors; the right to decide on the field of security policy; and the value preferences of Hungarian society.

Authors: Etl Alex - Dr. Tálas Péter

Full article: 2020/4. pdf

 

The perception of security in Hungary

The Institute for Strategic and Defense Studies (ISDS) has conducted various studies on Hungarian threat perception since the 1990s. This analysis follows these efforts and aims to introduce how Hungarians think about security, defense and military-related issues based on the results of a recent social survey commissioned by ISDS. Besides, this study is also an attempt to contextualize social perceptions with the security perception of those defense policy professionals who are participating in the formulation of Hungarian defense policy within the Hungarian Ministry of Defense.

Author: Etl Alex

Full article: 2020/3. pdf

 

Az európai védelmi kezdeményezések törésvonalai 

Az európai védelempolitikában központi témává váltak a 2016 után elindított európai kezdeményezések, miközben a politikai diskurzusban az Európai Hadsereg (European Army) víziója kelt újra és újra komoly visszhangot. A tanulmány az európai közös biztonság- és védelempolitika (Common Security and Defense Policy – CSDP) fejlődésének jövőjére hatást gyakorló kezdeményezéseket, az ezek nyomán kialakult törésvonalakat elemzi és értékeli rendszerező szemlélettel. Fő kérdése, hogy milyen témákban jelentkezett megosztottság az úgynevezett Átfogó Védelmi Csomag (Comprehensive Defense Package) elemeihez kapcsolódóan, és ezek mennyiben jelenthetnek korlátokat vagy kockázatokat a CSDP további fejlődése szempontjából.

Szerző: Nádudvari Anna

Teljes cikk: 2020/2. pdf

 

Az amerikai–iráni viszony legújabb kiéleződésére adott nemzetközi válaszok

Qászem Szolejmání tábornoknak, az iráni Forradalmi Gárda al-Qudsz-erői parancsnokának és Abu Mahdi al-Muhandisznek, az Irán-barát iraki síita Kata’ib Hezbollah vezetőjének 2020. január 3-ai célzott amerikai likvidálását követően ismét kiéleződött a több mint negyven éve konfliktusos amerikai–iráni viszony, ami az irá­ni atomprogram leállítására vonatkozó Átfogó közös cselekvési terv (JCPOA) 2018. májusi amerikai felmondása és az ezt köve­tő, Iránnal szembeni amerikai szank­­ciók bevezetése után került újabb hullámvölgybe. Elemzésünkben azt mutatjuk be, miként fogadták a nem­zetközi politika más főszereplői (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Európai Unió) és a közel-keleti nagyhatalmak (Irán, Törökország, Szaúd-Arábia és Izrael) a Szolejmání likvidálásával kialakult helyzetet, és milyen kockázatokat, illetve lehetőségeket teremt számukra a sokak által – talán túlzóan – „mindent megváltoztató” (game changer) jelzővel illetett eset.

Szerzők: Ablaka Gergely, Deák András György, Csiki Varga Tamás, Egeresi Zoltán, Etl Alex, Háda Béla, Jójárt Krisztián, Kemény János, Péczeli Anna, Pénzváltó Nikolett, Rácz András, Tálas Péter

Teljes cikk: 2020/1. pdf