NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések 2018
A hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének aktuális jellemzői: bővülő kereskedelem és koncentrálódó termelés
A nemzetközi biztonságpolitikai folyamatok megértésének egyik fontos adaléka a fegyverkereskedelem trendjeinek és jellemzőinek megismerése. Miközben a katonai kiadásokon évekig éreztette hatását a 2008-at követő gazdasági válság és 2012-2016 között nemzetközi összesítésben lényegében stagnáltak e kiadások, a nemzetközi fegyverkereskedelem értéke 2003 óta növekvő trendet mutat és 2013-2017 között 10 százalékkal magasabb értékű volt, mint öt évvel korábban. Elemzésünkben a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatbázisainak segítségével vázoljuk a jelentős támadó fegyverek kereskedelmének aktuális jellemzőit, amelyek segítségével láthatóvá válnak a nemzetközi politikai–katonai szövetségek, valamint egyes modern haditechnikai eszközök keresleti és kínálati viszonyai. Ezen túlmenően a SIPRI 2018 decemberi, a világ vezető hadiipari cégeinek nemzetközi kereskedelmi mutatóit értékelő elemzésének eredményeit is áttekintjük. Ezáltal képet kapunk arról, hogy mennyire koncentrált a legmodernebb, legnagyobb értékű fegyverek, fegyverzettechnika és a kapcsolódó szolgáltatások nemzetközi kereskedelme, és mekkora szerepet kapnak a száz legnagyobb vállalat között a „hagyományos” nyugati szereplők között más országok vállalatai.
Szerző: Csiki Varga Tamás
Teljes cikk: 2018/19. pdf
Törökország és a NATO viszonya 1991-től napjainkig
A tanulmány célja, hogy hozzásegítsen a NATO második legnagyobb fegyveres erejével rendelkező, geopolitikai és geostratégiai szempontból megkerülhetetlen fontosságú Török Köztársaság biztonsági percepcióinak, NATO-n belüli viselkedésének jobb megértéséhez; az állandó és változó feszültségi pontok azonosításán keresztül a jövőbeli potenciális feszültségforrások csökkentéséhez; a kölcsönös megértésen alapuló hatékonyabb együttműködés kialakításához. A téma apropóját a NATO megalapításának (1949) közelgő 70. évfordulója (2019), aktualitását a Törökország és a NATO közötti belső (demokrácia, emberi jogok kérdése, fegyverbeszerzések) és külső (szíriai konfliktus, Oroszországgal fenntartott viszony) feszültségek adják. A kutatás jelentőségét hazánk számára Magyarország NATO-tagsága, valamint a keleti nyitás várhatóan folytatódó külpolitikai célrendszere adja.
Szerző: Pénzváltó Nikolett
Teljes cikk: 2018/18. pdf
Current Defence Policy and Modernization Goals of the Croatian Armed Forces
The internal and external security environment of Croatia has changed gradually since the declaration of independence in 1991. In the beginning, as in a post-war country, hard security played a vital role in the security policy documents, as reflected in the National Security Strategy (NSS) of 2002. With the accession to the North Atlantic Treaty Organisation (NATO) in 2009 and to the European Union (EU) in 2013, multilateral cooperation and collective defence had been prioritized and the new NSS from 2017 was designed to mirror this approach. The changed security environment spurred a reformed approach to defence matters and resulted in increased participation in international peace operations under EU, NATO and UN auspices. Furthermore, as a NATO member, Croatia needs to be ready to answer challenges threatening the collective security of the organization, such as cyber threats ranging from fake news and foreign electoral intervention to cyber-attacks. The first part of this analysis shows what path Croatia has taken after the declaration of independence, which is followed by introducing the current goals of Croatian security policy. Finally, international peace operations, defence spending trends and the capability development priorities of the Croatian Armed Forces are discussed.
Author: László Szerencsés
Full article: 2018/17. pdf
Az Európai Unión belüli terrorizmus tendenciái és jellegzetességei a TE-SAT 2018 kiadvány tükrében
Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) megjelentette az európai uniós terrorizmussal kapcsolatos, 2017-re vonatkozó statisztikai adatait a TE-SAT jelentések legfrissebb kiadványában. A TE-SAT több, mint egyszerű adatbázis vagy éves helyzetjelentés, ugyanis az adatok az Unió terrorfenyegetettségét érintő értékelésekkel és trendelemzésekkel egészülnek ki. Elemzésünk nemcsak az elmúlt esztendővel foglalkozik, hanem rávilágítani az EU-n belül megjelenő terrorizmus tekintetében az elmúlt négy évben történt fontosabb változásokra is, kiegészítve a TE-SAT kiadványok adatait egyéb releváns forrásokkal.
Szerző: Répási Krisztián
Teljes cikk: 2018/16. pdf
A 2019-2025-ös francia védelmi költségvetési törvény
Az elemzés a francia stratégiai célkitűzések végrehajtási módjára fókuszál a 2019–2025-ös francia védelmi költségvetési törvény feladatszabó elemei és a jelenlegi műveleti mandátumok túlterheltségéből eredő kihívások alapján. Az előző programtörvény tükrében mutatja be a 2019–2025-ös költségvetés fő prioritásait, ütemezését és pénzügyi szabályozását, valamint a képességfejlesztés és eszközbeszerzés arányát. A francia műveleti kihívások kapcsán vizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyek a műveleti költségvetési keretből, a műveletek átstrukturálásából, valamint a nemzetközi védelempolitikai együttműködésekből adódnak.
The Development of Czech Defence Policy in 2017-2018
Czech Defence policy in 2017 and in the first half of 2018 (the date of writing this paper) was influenced mainly by the perceived Russian threat, terrorism and migration – nevertheless, Brexit and the new U.S. administration under president Donald Trump were also important external drivers. These factors resulted in various steps taken within the Czech defence sector. Ranging from the adoption of refurbished national strategic documents, an increased defence budget, high (yet still problematic) support from the public and the rising numbers of Armed Forces personnel to problems with age structure both within the military and the civilian institutions of the defence sector. Finally, Czech foreign and security policy are likely to be heavily influenced by the result of the parliamentary elections in October 2017 and by the new government of Andrej Babiš during 2018.
Author: Lukáš Dyčka
Full article: 2018/14. pdf
Kiberbiztonság versus internetszabadság Törökországban
Az elmúlt években felértékelődött a kiberbiztonság szerepe a török biztonságfelfogásban (is). Okai között az általános információtechnológiai trend mellett szerepet játszottak a török belpolitikai fejlemények, valamint a politikai–társadalmi feszültség növekedése Törökország közvetlen földrajzi környezetében. A török kiberbiztonsági intézményrendszer folyamatos fejlődése me Az llett ezt támasztja alá az is, hogy bár a törököknél a stratégiák készítése és publikálása inkább tekinthető esetlegesnek, semmint rendszeresnek, mégis 2016-ban már a második kiberbiztonsági stratégiát fogadták el, amit a török mellett angol nyelven is nyilvánosságra hoztak.
Jelen tanulmány célja kettős: egyrészt áttekintést kíván nyújtani Törökország biztonságának kiberszektoráról; másrészt, rá kíván mutatni azokra a morális aggályokra ezzel összefüggésben, amelyek a jelenlegi, rendkívüli mértékben biztonságiasított török politikai környezet jellegéből fakadnak.
A NATO-tag Törökország geopolitikai és geostratégiai feszültségek középpontjában áll. A szövetség számára ezért is kiemelten fontos a törökországi kiberviszonyok ismerete, különösen miután 2014-ben a kiemelkedően nagy károkozással járó kibertámadások bekerültek a washingtoni szerződés kollektív védelmet biztosító 5. cikkelyének hatálya alá.
Szerző: Pénzváltó Nikolett
Teljes cikk: 2018/13. pdf
2017-es francia stratégiai felülvizsgálat értékelése
2018. június 25-én Franciaország mellett nyolc európai állam írta alá az Európai Beavatkozási Kezdeményezés részvételi szándéknyilatkozatát. Ennek apropóján az elemzés a 2017. október 13-án kiadott francia felülvizsgálati stratégiát értékeli a 2013-as védelmi Fehér könyv, illetve Emmanuel Macron elnök nagyszabású szeptember 26-i beszéde, valamint az elnök korábbi kampányígéreteinek tükrében. Előbb a Franciaország stratégiai helyzetértékelésében megjelenő fenyegetéseket és kihívásokat mutatja be, majd a jelenlegi francia műveleteket és a stratégia által megfogalmazott ambíciószintet értékeli. Ezt követően a francia stratégiai autonómiát meghatározó stratégiai funkciók fejlesztési irányait, az ipari és technológiai célkitűzéseket, a stratégiai feladatokat és katonai képességfejlesztési programokat elemzi. Végül a többnemzeti (NATO-, EU-, mini- és bilaterális) keretben megvalósuló képességfejlesztési és műveleti együttműködések esélyeivel és kihívásaival foglalkozik, kiemelt figyelmet fordítva a közös stratégia kultúra kialakítása érdekében előterjesztett Európai Beavatkozási Kezdeményezésre, valamint a bilaterális együttműködésekben a francia–német és francia–brit kapcsolatokra.
A tömeges migráció és az iszlamista terrorizmus közti kapcsolat az Európai Unióban
A tanulmány célja, hogy megvizsgálja, van-e, és ha igen, milyen jellegű kapcsolat az Európai Unió területén történt vallási indíttatású terrortámadások és a tömeges migráció között a 2010 utáni időszakban. A terrortámadások gyakoribbá és hatékonyabbá válása, a menekültek nagyszámú érkezése fokozott aggodalomra ad okot, így e problémák kezelése kiemelt kérdésként szerepel az európai biztonságpolitikában. A cikk részletesen áttekinti a 2010–2017 ősze között végrehajtott iszlamista terrortámadásokat és azok elkövetőit. Az elemzés országonként, időrendben veszi sorra a terrortámadásokat a 2017. augusztusi barcelonai támadással bezárólag. A tanulmány külön kezeli a 2010–2014 közötti, valamint az azt követő időszakot annak érdekében, hogy megfigyelhető legyen a 2015-ben kezdődött tömeges migrációs hullám hatása.
Szerző: Ambrus Andrea
Teljes cikk: 2018/11 pdf.
A Koreai-félszigeten tapasztalható enyhülés háttere
2018. március 5-én Mun Dzse In államfő megbízásából a dél-koreai hírszerzés vezetője és kísérői Phenjanba utaztak, ahol tárgyalásokat folytattak Kim Dzsong Ün észak-koreai vezetővel. Ez volt az első alkalom, hogy 2011 decemberében történt hatalomra jutása óta a phenjani vezető tárgyalóküldöttséget fogadott a félsziget déli részéről. Mint egy nappal később kiderült, a két koreai állam április végén Panmindzsomban meg fogja rendezni a megosztott félsziget történetének harmadik csúcstalálkozóját. A dél-koreai tárgyalóküldöttség két vezetője a KNDK-ból visszatérve továbbutazott az Egyesült Államokba, ahol beszámoltak a találkozó részleteiről, valamint továbbították Kim Dzsong Ün üzenetét is az Egyesült Államok elnökének. Nem sokkal később bejelentették, hogy a KNDK és az Egyesült Államok vezetői májusban személyesen találkozni fognak egymással, ami példa nélkül álló történelmi esemény lesz a két szemben álló ország relációjában. Március 26-án végül sor került az észak-koreai vezető első külföldi utazására is: akár szimbolikusnak is tekinthető, hogy első útja a Kínai Népköztársaságba vezetett, ahol „nem hivatalos látogatás” keretében megbeszéléseket folytatott Hszi Csin-ping elnökkel. Jelen elemzés célja, hogy bemutassa az elmúlt másfél évben kialakult feszültség enyhülésének hátterét, valamint pontosítson több olyan megállapítást, amelyek gyakran hangzanak el a KNDK-val kapcsolatban.
Szerző: Csoma Mózes
Teljes cikk: 2018/10 pdf.
Amerikai fegyverszállítások Ukrajnának – várható katonai és politikai hatások
Az Egyesült Államok elnöke, Donald J. Trump 2017. december 21-én jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok 41,5 millió dollár értékben Barrett M107A1 típusú, 12,7 mm-es űrméretű mesterlövészpuskákat és lőszert szállítson Ukrajnának. Egy nappal később pedig bejelentették, hogy Ukrajna FGM-148 Javelin típusú irányított páncéltörőrakéta-rendszert is kap majd. Az akkori információk szerint az Egyesült Államok 35 darab indítóberendezést és összesen 350 rakétát szállított volna Ukrajnának, további 47 millió dollár értékben. A szállítások megindítását 2018. március 1-jén jóváhagyta az amerikai külügyminisztérium is, bár a mennyiség 37 indítóberendezésre és 210 rakétára módosult.
Elemzésünkben előbb az ukrán hadseregnek juttatott amerikai fegyvereket (a Barrett M107A1 mesterlövészpuskát és a Javelin raké-tarendszer) mutatjuk be röviden, majd a fegyverszállítás katonai hatásáról szólunk. Ezt követően az eddigi, illetve a várható orosz reakciókat vesszük számba. Végül pedig a fegyverszállítások politikai fontosságát igyekszünk értékelni.
Szerző: Rácz András
Teljes cikk: 2018/9 pdf.
A Deir ez-Zór incidens: amerikai légicsapás a Wagner orosz zsoldosai ellen Szíriában
2018. február 7-én éjjel az amerikai légierő Deir ez-Zór közelében csapást mért egy ez idáig nem ismert, az amerikai hivatalos kommunikáció által rezsimpárti szír erőkként megnevezett, zászlóalj méretű kötelékre. A légicsapásban legalább egy tucat orosz állampolgár is életét vesztette, akik a Wagner nevű orosz katonai magánvállalat állományában teljesítettek szolgálatot. Az elemzés az incidens hátteréről rendelkezésre álló információkat összegzi és értékeli, rámutatva a Wagner intézményi-politikai hátterére és működésére.
Szerzők: Rácz András-Jójárt Krisztián
Teljes cikk: 2018/8 pdf.
Konfliktusok az amerikai-török kapcsolatokban
Jelen elemzés az amerikai-török kapcsolatok közelmúltbeli konfliktusossá válásának okait, folyamatát és lehetséges következményeit kívánja felvázolni. Ha csak az utóbbi pár hónap eseményeit vesszük sorra, így a nembevándorló-vízumok kiadásának kölcsönös leállítását, majd részleges visszaállítását, a Riza Zarrab befolyásos iráni-török üzletember ügyének tárgyalása keltett hullámokat, az amerikai elnök döntését – miszerint Jeruzsálembe költözteti az amerikai nagykövetséget – követő erőteljes török reakciót, vagy legújabban a szíriai kurdok elleni hadjáratot övező érdekellentétet, ezek alapján azt mondhatjuk, hogy konfliktusos kapcsolat alakult ki a két szövetséges NATO-tagállam között.
Ezek a diplomáciai konfliktusok nem légüres térben keletkeztek, az előző pár évben egyre terheltebbé vált az amerikai-török viszony, amiben alapvetően a növekvő érdekellentétek, elsősorban a két ország Szíria-politikájában lévő különbségek játszottak közre.
A jelenlegi helyzetben úgy tűnik, hogy a feszültség meg fog maradni a két ország között, azonban szakítás nem várható. Törökország nem fordíthat hátat az Egyesült Államoknak, s ezzel szoros összefüggésben a nehézségek ellenére szüksége van a NATO-ra. Továbbá Washington sem hagyhatja magára a stratégiailag rendkívül fontos helyen fekvő Törökországot.
Szerző: Egeresi Zoltán
Teljes cikk: 2018/7. pdf
Az ETA bukásához vezető út és az európai szeparatista terrorizmus hanyatlása
A Baszkföld és Szabadság (Euskadi Ta Askatasuna ‒ETA) szeparatista terrorszervezet 1987. június 19-én a barcelonai Hipercor bevásárlóközpontban követte el a legtöbb halálos áldozattal járó merény-letét. Az autóba rejtett robbanószerkezet 21 embert ölt meg és 45-öt sebesített meg.2 Ez a merénylet volt a legtöbb halálos áldozattal járó terrorcselekmény Spanyolországban egészen a közel 200 halottat követelő 2004. március 11-i madridi, vallási indíttatású támadássorozatig. Harminc évvel az említett barcelonai merénylet után Spanyolországban a terrorizmus tekintetében a legnagyobb kihívást már nem az ETA, hanem a vallási indíttatású, szélsőséges iszlamisták részéről tapasztalható fenyegetés jelenti, emiatt a baszk terrorszervezetre a 2011. október 20-án bejelentett, véglegesnek mondott tűzszünet óta jóval kevesebb figyelem irányul. Jelen elemzésünkben előbb rövid áttekintést adunk a szeparatista terrorizmus Európai Unión belüli jelenlegi helyzetéről és Spanyolország terrorfenyegetettségéről, majd ezt követően azt mutatjuk be, hogy az elmúlt évtizedekben a spanyol bűnüldöző szervek és terrorizmusellenes hatóságok milyen eszközökkel próbálták meg visszaszorítani és megsemmisíteni az ETA-t, s végső soron milyen tényezők okozták a terrorista szervezet bukását.
Szerző: Répási Krisztián
Teljes cikk: 2018/6.pdf
Törökország afríni hadjárata
Az elemzés Törökország 2018. január 20-án indított afríni offenzívájának, az Olajfaág hadműveletnek (Zeytin Dalı harekatı) a körülményeit és lehetséges következményeit veszi górcső alá. Recep Tayyip Erdoǧan január 14-én bejelentette, hogy a török hadsereg offenzívát fog indítani Észak-Szíriában az afríni kurd régió ellen az Eufrátesz Pajzsa hadművelet (2016. augusztus - 2017. március) folytatásaként, majd ezt követően megindult a terület bombázása, illetve szórványos összecsapások a törökök által támogatott arab és az Afrín területén lévő kurd fegyveresek között. Az Olajfaág hadjárat, miután zöld utat kapott Moszkvától, 2018. január 20-án vette kezdetét. A korlátozott erőkkel (mintegy 6400 török katona, 20-22 ezer főből álló szövetséges arab és türkmén csapatok) elindított offenzíva a 8-10 ezer fegyveresből álló kurd Népi Védelmi Erők (YPG) ellenállása miatt lassan halad előre. A kurd erők, amelyek évek óta készülnek a folyamatosan napirenden tartott török támadásra, egy dombos-hegyes vidéken hosszú ellenállásra rendezkedtek be. Mindezidáig csak pár falvat sikerült elfoglalni. Az afríni hadjárat újabb fejezetet nyit a szíriai konfliktus történetében. Ezzel az akcióval Ankara kiszélesíti a mozgásterét, a kívánt terület elfoglalása esetén komoly csapást mér a szíriai kurdokra, akik mellett a hadjárat megindítása óta nem bontakozott ki komoly nemzetközi támogatás.
Szerző: Egeresi Zoltán
Teljes cikk: 2018/5. pdf
A Trump-stratégia nyomában – A 2017-es amerikai Nemzeti Biztonsági Stratégia értékelése
Donald Trump 2017. december 18-án mutatta be adminisztrációja új Nemzeti Biztonsági Stratégiáját (NBS), amely az elnök személyéhez és külpolitikai gyakorlatához hasonlóan széles spektrumú reak-ciókat váltott ki. A Nemzeti Biztonsági Stratégia az amerikai kül-, biztonság- és védelempolitika első számú alapdokumentuma, amely átfogó jellegű, így a biztonság valamennyi katonai és nem katonai, külső és belső dimenziójára kiterjed, és amelyet ágazati stratégiák sora egészít ki. A Trump-adminisztráció második évébe lépve, 2018 első hónapjaiban sor-ban hozzák nyilvánosságra az ágazati dokumentumokat is, amelyek egy-egy kiemelt jelentőségű kérdés köré épülnek. Az NBS-t január 19-én az új Nemzeti Védelmi Stratégia (NVS) követte, mélyebben is értelmezve az Egyesült Államok biztonságának fenntartásához kapcsolódó katonai feladatokat. Az NBS-t és NVS-t várhatóan februárban a Nukleáris Stratégia (Nuclear Posture Review) és a Rakétavédelmi Felülvizsgálat (Missile Defense Review) fogja követni a biztonságpolitika területén. Az elemzés a négy pillérre tagolt Nemzeti Biztonsági Stratégia főbb pontjait és regionális feladatszabását mutatja be és értékeli. Rámutat a folytonosságokra, az új hangsúlyokra és azokra a hiányosságokra, ellentmondásokra, amelyek a megvalósításban jelentetnek akadályt az adminisztráció számára. Végül azonosít néhány lehetséges következményt Európa, benne Magyarország biztonságára vonatkozóan – ahol szükséges, a nemzeti Védelmi Stratégia egyes elemeire is utalva.
Szerző: Csiki Varga Tamás
Teljes cikk: 2018/4. pdf
Trump elnök kiforratlan „realizmusa"
Az elemzés célja, hogy közelebbről megvizsgálja Do-nald Trump amerikai elnök ún. „elvek vezérelte realizmusát”, így értelmezési keretet biztosítva a 2017-ben tapasztalt amerikai külpolitikához. Ennek megfelelően ismerteti a realizmus legalapvetőbb jellemzőit, illetve szemügyre veszi azok megjelenését a Trump-adminisztráció külpolitikájában. Míg az elnök és tanácsadói egyértelmű tanúbizonyságot tettek az olyan alapvető realista elvek mellett, mint a nemzetállami önzés vagy a hatalommal alátámasztott biztonság, a gyakorlatban azonban kiforratlan realizmusról beszélhetünk. A realista politika érvényesítését nehezíti az elnök államférfiúi tekintélyének nemzetközi és hazai hiánya – utóbbi különösen a Kongresszusban, mely emiatt egyre nagyobb szerepet játszhat az amerikai külpolitika formálásában.
Szerző: Csizmazia Gábor
Teljes cikk: 2018/3. pdf
Scramble for the Horn of Africa – Al-Shabaab vs. Islamic State
Over the past three years the so-called Islamic State (IS) has made significant progress in building an international network of Jihadist groups that pledged allegiance to the organisation. The affiliates of IS are both new-born movements like the Islamic State in Libya, and older groups like Boko Haram in Nigeria. The latter are much more valuable for the ‘Caliphate’ because they have broad experience and capacities that allow them to operate independently of IS. In its global Jihad, therefore, the Islamic State tried to gain the support of the members of former al-Qaeda franchises, shifting their alliances from Ayman al-Zawahiri to Abu Bakr al-Bagdadi. The analysis offers an overview of such IS efforts in the Horn of Africa and an evaluation of how successful this quest has been until 2017.
Szerző: Marsai Viktor
Teljes cikk: 2018/2. pdf
Az orosz haderőreform értékelése IV. – Védelmi kiadások
A Szovjetunió felbomlásának eredményeképpen az 1990-es években a hidegháborús szuperhatalom Oroszország jelentősen meggyengült, gazdasági, politikai társadalmi válságok sora sújtotta. A válságjelenségek az orosz haderőt sem kímélték: a haditechnikai eszközök túlnyomó többségének elavulása, a személyi állomány lerongyolódása, a morál meggyengülése, burjánzó korrupció bomlasztotta a fegyveres erők képességeit, amit csak ezredfordulót követően a javuló gazdasági helyzet és a megszilárduló politikai vezetés tudott többszöri kísérletre megállítani, és elkezdeni a haderő átfogó reformját és modernizációját. A szerző négy részes tanulmány-sorozatban azt a folyamatot tekinti át és értékeli, amelynek eredményeképpen az ismét nagyhatalmi ambíciókat megfogalmazó Oroszország hagyományos fegyveres erőit modernebb, ütőképesebb haderővé alakította, és ezen az úton kívánja tovább fejleszteni az évtized végéig. A tanulmánysorozat negyedik, befejező része az orosz haderőreformot lehetővé tevő védelmi költségvetési trendeket mutatja be az orosz gazdaság teherbíró képességének tükrében.
Szerző: Jójárt Krisztián
Teljes cikk: 2018/1. pdf