NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Nézőpontok 2017

Varga Gergely: A NATO öt stratégiai alapkérdése

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 2017. május 25-én avatta fel hivatalosan új főhadiszállását Brüsszel­ben, s ez alkalomból a szövetség állam- és kormányfői is konzultáltak aktuális feladataikról. A találkozó leg­fontosabb témájának az új amerikai elnök, Donald Trump európai bemutatkozása ígérkezett. Tekintettel a nemrég hivatalba lépett elnök NATO-t érintő, erősen kritikus korábbi kijelentéseire és az adminisztráció ed­di­gi politikáját érintő erőteljes vitákra, az európai szö­vet­ségesek személyesen Trump elnöktől vártak meg­nyug­tató szavakat az Egyesült Államok változat­lan eu­ró­pai elkötelezettségét illetően. Az új amerikai ad­mi­nisz­tráció számára pedig a találkozót megelőzően a leg­fon­tosabb kérdés az volt, hogy a NATO, illetve az euró­pa­i szövetségesek mit ajánlanak fel a nemzetközi biz­ton­sági kihívásokkal szembeni hatékonyabb fellépés ér­dekében. Ezzel együtt az is várható volt, hogy stra­té­giai szempontból az Oroszországhoz fűződő viszony jö­vő­je, a kelet-európai védelmi intézkedések, az európai vé­delmi hozzájárulások mértéke és a szélesebb ér­te­lem­ben vett biztonsági kihívások – terrorizmus és a Kö­zel-Kelet – is napirenden lesznek.Ugyanakkor, ha az aktuális nemzetközi kon­flik­tu­sok és kihívások kontextusa mögé tekintünk, olyan visszatérő vitát generáló és politikai egyeztetést kívánó, a szövetségesek szándékainak folyamatos felülvizsgá­la­tát és újradefiniálását követelő strukturális, stratégiai kérdéseket látunk, amelyek a kezdetektől fogva meg­ha­­tározták a NATO történetét. Jelen írás fő célja e kér­dé­sek bemutatása és aktuális kontextusának, várható hatásainak értelmezése.

Teljes cikk: 2017/3.

Etl Alex: A posztigazság korszak biztonságpolitikai vonatkozásai

Elemzésünk célja, hogy körüljárjuk a posztigazság jelenségének sajátosságait és néhány pontosítással éljünk a szó­összetétel jelentését és a posztigazság korszakának társadalmi, technológiai és politikai előfeltételeit illetően. Ezt követően arra a kérdésre keressük a választ, hogy melyek lesznek e korszak legfontosabb biztonságpolitikai vo­natkozásai? Megállapításainkat végül az amerikai elnökválasztás tapasztalatainak összegzésével zárjuk.

Teljes cikk: 2017/2.
 

Tálas Péter: Egy elnökválasztás anatómiája

2017. március 9-én az Európai Tanács (EiT) tagjai 27:1 arányban két és fél évre meghosszabbították EiT-elnöki pozíciójában a lengyel Donald Tuskot. A Polgári Platform (PO) egykori miniszterelnökének európai tisztségében való megerősítését csupán hazájának kormányfője, a Jog és Igazságossághoz (PiS) tartozó Beata Szydło el­lenezte. Míg a lengyel kabinet tagjai és a Jarosław Ka­czyń­ski vezette PiS vezetése az EiT elnökválasztása kapcsán a kormány győzelméről beszélnek, a lengyel ellenzék szerint Lengyelország 2004 óta nem tapasztalt nemzet­közi elszigeteltségbe került a kormány külpolitikája miatt. Jelen írásunkban azt kíséreljük meg rekonstruálni, miként következhetett be, hogy a visegrádi országok legnagyobb, a kelet-közép-európai régió vezetésére aspiráló állama ennyire látványosan magára maradt az EiT fórumán. Ennek során röviden bemutatjuk az esemény len­gyelországi politikai hátterét, a választás kapcsán ki­ala­kuló európai politikai erőviszonyokat, a lengyel diplo­má­cia Donald Tusk újraválasztása ellen tett lépéseit, il­let­ve a var­sói kormánynak és kor­mánypártnak a kérdéssel összefüggő kom­munikációját. Vagyis azokat tényezőket vesszük elem­zői górcső alá, amelyek dön­tően befolyásolták az eseményeket és annak végeredményét.

Teljes cikk: 2017/1.