NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Nézőpontok 2016

Krisztián Répási: Building a Brand Name: Franchises and Autonomous Cells of Militant Groups

One of the main characteristics of Islamic State (IS) and al-Qaeda (AQ) is that they have built a “brand name” by establishing a kind of franchise system. However, not only “jihadists” but also the radical environmentalist Earth Liberation Front (ELF) and the Italian left-wing terrorist Informal Anarchist Federation (Federazione Anarchica Informale – FAI) have pursued to collect like-minded militants under a common banner, nevertheless, unlike “jihadists”, ELF and FAI have tried to reach their goal via developing the so-called “autonomous clandestine cell system”.This analysis investigates and compares the al-Qaeda and Islamic State franchises, also examining the structure of FAI and ELF, pointing out the similarities and differences between the two. The paper also analyzes the relationship of “jihadist” franchises and of autonomous clandestine ELF and FAI cells with their core organization. Finally, this study compares the franchise system with the autonomous clandestine cell system observing which one is the more effective, dangerous and viable modus operandi.Although throughout the paper the main foci are autonomous cells and local branches and not the central organizations, we also must deal with the core groups to some extent. Hence, on the one hand, it examines briefly the evolution of al-Qaeda’s ideology revealing parallels between the Islamic State’s strategy and the initial strategy of AQ. On the other hand, since FAI and ELF are little-known organizations with a less known ideological background, it is necessary to investigate their organization and functioning in detail. At the same time, while concentrating on cells, micro groups and larger organizations, the paper will not deal with single individuals (lone wolves).

Teljes cikk: 2016/10.

Bauer Kristóf: Bizonytalanság az Egyesült Államok szerepével kapcsolatban – A Pew közvélemény-kutatásának eredményei

A Pew Kutatóközpont (Pew Research Center) 2016 tavaszán közvélemény-kutatást folytatott az Egyesült Államokban, amelynek célja az volt, hogy átfogó képet kaphassanak arról, hogyan vélekedik az amerikai lakosság napjaink kihívásairól és fenyegetéseiről. A tanulmány a közvélemény-kutatás eredményeit összegzi.

Teljes cikk: 2016/9.

Háda Béla: Egy bírósági határozat margójára

2016. július 12-én a hágai székhelyű Állandó Választottbíróság (Permanent Court of Arbitration) kihirdette világszerte nagy médiavisszhangot kiváltó határozatát az évtizedek óta húzódó és az elmúlt évek folyamán mélyülni látszó dél-kínai-tengeri területi konfliktus két érdekelt felének, a Fülöp-szigeteknek és a Kínai Népköztársaságnak a vitájában. Az eljárás Manila beadványa nyomán zajlott le, és már kezdetektől fogva egyértelmű volt, hogy eredménye szimbolikus jelentőségében jóval túlmutat majd a két állam aktuális nézeteltérésén. Mint ismert, a bíróság a Fülöp-szigetek álláspontját támogatta, elutasítva azokat az érveket, melyet a kínai fél szokott felsorakoztatni területi igényeinek alátámasztására. Anélkül, hogy belevesznénk az összetett, több államot és területet érintő konfliktus részleteibe, e véleménycikkben érdemes lehet rámutatnunk a bírósági határozat által is kidomborított probléma néhány sajátos vonására.

Teljes cikk: 2016/8. pdf

Sandra Kaziukonyte: The Baltics: Security environment and practical responses to the security challenges stemming from the crisis in Ukraine

The Russian aggression in Ukraine has caused anxiety among the former countries of the Soviet Union, especially in the Baltics, which share direct borders with Russia. However, the weakening sense of security of the Baltics is not inspired by a single factor but several events since 2007. The following study provides an overview of these factors while also introduces those counter-measures as well as military programs and reforms in the region which aimed to strengthen the Baltic States’ security after 2014. The final section of this paper presents those assurance measures which were implemented by foreign partners in order to bal-ance the threat posed by Russia.

Teljes cikk: 2016/7.pdf

Jójárt Krisztián: Az orosz nyugati katonai körzet katonai potenciálja

Az elemzés célja, hogy a varsói NATO-csúcstalálkozó előtt számba vegye az Oroszországi Föderáció nyugati katonai körzetében állomásozó erőket, különös tekintettel az orosz képességek összegzésére és esetleges támadó potenciál értékelésére. Az elemzés először összehasonlítja a négy katonai körzetben található erőket, hogy látható legyen, a politikailag kiemelt szerepet élvező nyugati stratégiai irány a haderő diszlokációjában is megmutatkozik-e. Mivel az elemzés tágabban azt vizsgálja, hogy az orosz haderő és azon belül a nyugati katonai körzet reális fenyegetést jelent-e a keleteurópai NATO tagállamokra, kiemelten a balti országokra nézve, ezért a magas támadó értékkel rendelkező erők kerülnek górcső alá.

Teljes cikk: 2016/6. pdf

Jójárt Krisztián: A fehérorosz–orosz katonai kapcsolatok

A fehérorosz–orosz katonai együttműködés a három balti állam és Lengyelország politikai és katonai vezetése részéről az ukrán–orosz konfliktus óta kiemelt figyelmet kap. A négy ország kapcsolata Oroszországgal történelmileg is „terhelt”, az ukrán válság óta tett orosz lépéseket pedig a szokásosnál is fokozottabb figyelem övezi a NATO keleti határán. Az elemzés a varsói NATO-csúcshoz közeledve a fehérorosz–orosz katonai együttműködés aktuális helyzetét és annak a NATO-ra gyakorolt esetleges fenyegetését vizsgálja, értékeli.

Teljes cikk: 2016/5. pdf

Alex Etl: With the Image of Deterrence: Operation Atlantic Resolve

As the Obama-administration announced, addition-ally to assurance measures, deterrence will become a new pillar of Operation Atlantic Resolve (OAR) and European Reassurance Initiative (ERI) from next year. For this reason, the administration seeks to increase the budget of OAR and ERI significantly to 3.4 billion USD for FY2017. This decision came into power after RAND Corporation pointed out that according to the currently foreseeable scenarios in case of a hypothetical armed aggression, Russian forces could reach the outskirts of Tallinn and Riga within 60 hours, leaving NATO with a limited number of risky options, including an escalatory nuclear strike. Thus ERI and OAR aim to increase U.S. non-nuclear deterrence capabilities in Europe in order to avoid a limited Russian attack on the East-ern Flank of NATO. In terms of structure, the first section of the study starts with a short overview of the concept of deterrence, while the second, drawing on the theoretical pillars, introduces the most important aspects of OAR and ERI. Through the introduction to deterrence theory and the subsequent empirical analysis of ERI and OAR, this study concludes that these steps create only the false image of deterrence, while the very essence of the increased U.S. presence in Europe is still about assurance. Nevertheless, and in contrast with the RAND study, we do not argue that this strategy of the Obama-administration would be fully inefficient. On the one hand, it helps to avoid the return of Cold War era uncertainty with its negative spirals and unintended consequences, while on the other hand it pushes European allies towards more nuanced defense politics, and does not disrupt the process of U.S. rebalancing either.

Teljes cikk: 2016/4

Csiki Tamás: Brexit - Biztonság- és védelempolitkai vonatkozások

A Nagy-Britannia EU-tagságáról szóló június 23-i véleménynyilvánító népszavazás eredménye nyomán a brit kormány felhatalmazást kapott, hogy Nagy-Britannia kilépjen az unióból. Az Egyesült Királyság a világ ötödik legerősebb gazdasága, az EU harmadik legnagyobb lakosságú tagállama és nettó befizető; védelmi kiadásai nagyobbak, mint bármely más EU-tagállamé. Az alábbiak a Brexit várható biztonság- és védelempolitikai hatásait összegzik Európa – az EU közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) és a NATO védelempolitikája – valamint Nagy-Britannia szempontjából.

Teljes cikk: 2016/3.pdf

Pénzváltó Nikolett : Iraki Kurdisztán – sokasodó válságjelek

Az iraki kurdok számára az öbölháború, majd a 2003-as amerikai beavatkozás Irakban kitörési lehetőséget teremtett a megelőző évek totális, fegyveres állami elnyomása alól. A tradicionális kurd elitcsoportok ki is használták a kínálkozó lehetőségeket, az 1990-es években de facto, majd 2004-ben de jure is megteremtették autonómiájukat, létrehozva a föderális berendezkedésű Irakon belül a Kurdisztáni Regionális Kormányzatot (Kurdistan Regional Government). Az Irak egyik legstabilabb térségeként számon tartott kurdisztáni régió vonzotta a külföldi befektetőket is - a külföldi tőke pedig hozzájárult a gazdaság, így a régió stabilitásának növekedéséhez. Az utóbbi években azonban a stabilitás szempontjából negatív külső és belső folyamatok indultak meg, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok 2011-es kivonulása Irakból, valamint az „Iszlám Állam” előretörése 2014 nyarán még tovább erősített, egyre komolyabb válságba sodorva a KRK-t. A biztonság Barry Buzanhez köthető „szektorális” felosztásának logikáját követve az elemzés az elmúlt időszakban politikai, gazdasági, társadalmi, környezeti és katonai téren zajló negatív folyamatokat vizsgálja, amelyek - önmagukban is, de egymást erősítve még jelentősebb mértékben - csökkentik a kurd régió stabilitását. Az iraki kurd régióban megmutatkozó tendenciák és az események mögött meghúzódó érdekek alapvető hatást gyakorolnak számos tágabb folyamatra, megértésük ezért elengedhetetlenül szükséges az Irakkal, vagy éppen az „Iszlám Állammal” kapcsolatos politikai döntések meghozatalához, mint ahogy elemzési szempontot képeznek a török külpolitika és a szíriai válság rendezésének problémaköréhez is. Még tágabb értelemben az Európai Unió számára mindez a menekültkérdéssel összefüggésben nyer jelentőséget, a fokozódó instabilitás ugyanis már rövid távon is hozzájárulhat egy újabb menekülthullám megindulásához a nagyszámú menekültet és belső menekültet befogadó iraki kurd területekről Törökország, majd Európa irányába. Az Iraki Kurdisztán stabilitását befolyásoló tényezők emellett nem lehetnek közömbösek Magyarország szempontjából sem, hiszen az országgyűlés 2015. április 14-i döntése értelmében magyar katonák is állomásoznak a kurd fővárosként számon tartott Erbílben az „Iszlám Állam” elleni nemzetközi koalíciós fellépés részeként, valamint a Molnak is vannak érdekeltségei a területen.

Teljes cikk: 2016/2.pdf

Tálas Péter: A terrorveszélyhelyzet-diskurzus margójára

A 2015. novemberi párizsi és a 2016. márciusi brüsszeli terrortámadások Európa-szerte komoly politikai és társadalmi vitákat generáltak arról, mit kellene tennie az Európai Uniónak, illetve mit kellene tenniük a tagállami kormányoknak az európai terrorfenyegetettség csökkentése érdekében. Ennek az Európa szinte valamennyi országában zajló vitának része a Magyarországon január óta folyó ún. terrorveszélyhelyzet-vita is. Ahhoz, hogy helyi értékén tudjuk kezelni e diskurzust, érdemes górcső alá venni három fontos, a vita során gyakran egymásba fonódó, de egyébként szakmai szempontból különállóan kezelendő kérdéskört, illetve jelenséget.

Teljes cikk: 2016/1.pdf