NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések 2019

Dezinformáció és külső információs befolyás Törökországban

A tanulmány a dezinformáció és a külső információs befolyás jelenlétét és hatásait vizsgálja a geopolitikai csatározások ütközőpontjában fekvő NATO-tag Török Köztársaságban. Dezinformáció alatt Don Fallis nyomán az olyan félrevezető információt értjük, aminek szándékolt célja és funk­ciója a félrevezetés. A biztonságpolitikai fókuszú elemzés az online térre, a médiára és a közösségi médiára fókuszál, illetve a politikai vonat­kozású dezinformációt vizsgálja. Előbb áttekinti a török információs ökoszisztémát, majd ezt követően vizsgálja meg a külső információs befolyást. Külön esettanulmány mutatja be az orosz (dez)­in­formációs befolyás hatását Törökország­ra.

Az egyes állami információs ökoszisztémák eset­­specifikus, kvalitatív elemzése hozzásegít a dezinformáció működési mechanizmusának mélyebb megértéséhez, ami a külső információs befolyás elleni hatékony védekezés egyik előfeltétele. Meggyőződésünk, hogy a török tapasztalatok áttekintése Ankara szö­vetségesei számára is hasznos tanulságokkal szolgálhat.

Szerző: Pénzváltó Nikolett

Teljes cikk: 2019/24. pdf

 

A NATO-vezetők londoni találkozójának napirendjéről

2019. december 3-án és 4-én Londonban találkoznak az idén hetvenéves NATO tagállamainak vezetői, hogy megbeszéljék a szövetség előtt álló feladatokat, s megemlékezzenek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének hét évtizeddel ezelőtti megalakításáról. Az ilyen kerek évfordulókat a nemzetközi szervezetek általában si­kereik felidézésére és az ünneplésre szokták kihasználni, mint történt ez húsz, illetve tíz évvel ezelőtt az észak-atlanti szövetség washingtoni (1999), illetve francia-német rendezésű strasbourg-kehli (2009) csúcstalálkozóin. Az idei – vezetői találkozóvá (leaders meeting) lefokozott – „NATO-csúcs” kap­csán azonban a legtöbb szereplő rendkívül visszafogottnak mutatkozott, s előzetesen a szövetségen belüli vitákból fakadó veszteségek minimalizálását fogalmazta meg a londoni találkozó legfőbb céljaként. Elemzésünkben ez utóbbi okait, illetve a londoni vezetői találkozó várható napirendjét járjuk körül.

Szerző: Csiki Varga Tamás - Tálas Péter

Teljes cikk: 2019/23. pdf

 

Orosz–ukrán gáztranzitkörkép – másfél hónappal a szerződés lejárta előtt

A 2009-ben kötött ukrán–orosz gáztranzit-egyez­mény 11 év után, idén év végén lejár. Az Európai Bizottság részvételével zajló háromoldalú tárgyalásokon eddig nem történt érdemi előrelépés. A gáztranzit kérdése minden bizonnyal visszatér a 2009 óta sokkal konfliktusosabbá váló kétoldalú kapcsolatrendszer rendezendő kérdései közé.

A Gazpromnak továbbra is szüksége van az ukrajnai vezetékre, míg a tranzitdíjak továbbra is Ukrajna GDP-jének mintegy 2%-át adják. A „józan ész” és a kereskedelmi érdekek azt feltételeznék, hogy a felek elkerüljék a konfliktust. Ugyanakkor a probléma sokszereplős, a kijevi és moszkvai politika számára eminens kérdésekről van szó, és az üzleti érdekek sem teljesen egybevágóak.

Jelen elemzés arra keresi a választ, hogy milyen az együttműködésre irányuló akarat a két fővárosban és miképpen tudják megoldani azt a tranzitkérdést, ami egy európai fogyasztó szempontjából elvileg csak egy normális házi feladat kellene, hogy legyen.

Szerző: Deák András György

Teljes cikk: 2019/22. pdf

 

A közel-keleti drónproliferáció eszkalációs kockázata

Az utóbbi hónapokban folyamatosan növekedett a drónokat érintő katonai műveletek száma a közel-keleti konfliktusokban. Ezek nyomán elemzésünkben az állami szereplők által a Közel-Kelet térségében végrehajtott dróntámadásokat és ezek eszkalációs potenciálját vizsgáljuk. Az elemzés első felében a drónok harctéri alkalmazásának előnyeit és eszkalációs potenciálját összegezzük, majd ezt követően az állami szereplőket érintő dróntámadásokat tekintjük át a Közel-Kelet térségére fókuszálva.

Szerző: Etl Alex - Pénzváltó Nikolett

Teljes cikk: 2019/21. pdf

 

A Bundeswehr finanszírozása és készenléte

A Németország stratégiai jövőképét bemutató elemzésünk nyomán a német védelmi kiadások alakulását és ezek tükrében a Bundeswehr helyzetét elemezzük. Előbb a német védelmi kiadások trendjeit tekintjük át és összehasonlítjuk azokat az európai kontinens vezetői katonai hatalmainak ráfordításaival, majd a Bundeswehr helyzetére fókuszálunk, amelynek keretében egyfelől bemutatjuk a haderő személyi állományának alakulását, másfelől értékeljük eszközeit és a készenléttel, modernizációval kapcsolatos problémákat.

Szerző: Etl Alex - Csiki Varga Tamás

Teljes cikk: 2019/20. pdf

 

A „müncheni konszenzus” és Németország stratégiai jövőképe

A német biztonság- és védelempolitika szakértői vizsgálata Magyarországon az elmúlt években többnyire nem haladta meg a „normalizálódás” és a Bundeswehr 2010-ben elkezdett átalakításának tanulmányozását. A német stratégiai gondolkodást azonban 2015-ben – túlzás nélkül állíthatjuk, hogy – új alapokra helyezték az ún. müncheni konszenzus által, ami a 2016-os Fehér Könyvben, majd a 2018-as Bundeswehr Koncepcióban is jól látható tartalmi elemekkel jelent meg – nem beszélve a német védelempolitikai gyakorlatban, a nemzetközi szerepvállalásban megfigyelhető változásokról. Elemzésünk azt a folyamatot tekinti át, amely az ezredforduló „civil hatalom” koncepciójától eljuttatta a német stratégiai gondolkodást a müncheni konszenzusig, különösképpen pedig e folyamat gyakorlati megvalósulását értékeli, kitekintéssel a jelenlegi német stratégiai tervezési időszakra 2032-ig.

Szerző: Csiki Varga Tamás - Etl Alex

Teljes cikk: 2019/19. pdf

 

Amerikai–iráni feszültség a Hormuzi-szorosban és az olajipari következmények

A Hormuzi-szoros hagyományosan a világ egyik legforgalmasabb szállítási útvonala. Többek között a világ olajtermelésének szűk ötöde, a cseppfolyósított gáz kereskedelmének negyede halad át naponta a szorosokon. A közel-keleti olajszállítási útvonalakat két jelentősebb fenyegetés érte az elmúlt negyven évben. A nyolcvanas években az irak–iráni háború idején Teherán intézett rendszeres támadásokat a Perzsa- és Ománi-öbölben tankerek ellen, illetve a 2000-es években a szomáliai kalózkodás miatt kellett a nemzetközi erőknek beavatkozniuk. Mindkét esetben elmondható, hogy a teljes hajóforgalomnak csak töredékét érte támadás, a kétségtelenül bekövetkezett károk ellenére a következmények lokálisak maradtak és a katonai fellépés sikeresen kezelte a helyzetet.

Jelenleg a hormuzi helyzet képezi az amerikai–iráni eszkalációs forgatókönyvek központi elemét, Irán számára ez a nyomásgyakorlás legfőbb módja. Másrészt a technológiai fejlődés, Irán befolyásszerzése és hosszas felkészülése révén megnőtt egy konfliktusnak a regionális olajtermelésre és -szállításra vonatkozó potenciális hatása. Mindezek alapján érdemes újra áttekinteni a felek képességeit és lehetséges stratégiáit.

Jelen elemzés első részében áttekintjük az iráni fél katonai fejlesztéseit és lehetőségeit. A második részben az olajpiaci környezetet és adaptációt vesszük górcső alá. Ezt követően röviden áttekintjük az amerikai szankciók hatását az iráni olajiparra és gazdaságra, míg a végső fejezet rövid kitekintést nyújt a konfliktus lehetséges jövőbeli dinamikájáról.

Szerző: Deák András György

Teljes cikk: 2019/18. pdf

 

Mohamed Murszi és az egyiptomi rendszerváltoztatási kísérlet kudarca

2019. június 17-én bírósági meghallgatása közben rosszul lett, majd meghalt Mohamed Murszi, korábbi egyiptomi elnök, aki 2013 óta volt börtönben – többszörös bírósági eljárás folyt ellene, halála előtt pedig éppen kémkedés vádjával állt a törvényszék előtt. Mohamed Murszi 2012–2013-ban, alig egy évig töltötte be Egyiptom elnöki poszt­ját, hatalomra kerülésével és bukásával mégis beírta magát Egyiptom történelmébe azzal, hogy az iszlám színezetű demokratikus Egyiptom megteremtésének ígéretével indult a választásokon és került hatalomra. Beiktatását követő döntései nyomán egy központosított, iszlamista rendszer kiépítése körvonalazódott, ami az elnöki székből történő elmozdításához, bebörtönzéséhez és az egyiptomi rendszerváltoztatási kísérlet bukásához vezetett. Az elemzés összegzi a Hoszni Mubárak bukását követő, 2011-es egyip­­tomi átmeneti időszak főbb eseményeit és Mohamed Murszi kormányzásának egy évét, valamint vizsgálja a politikai kudarc okait. A bukás nem kizárólag Murszi hibás helyzetfelismeréseinek és politikai döntéseinek eredménye volt, a tragikus végkifejlethez hozzájárultak az egyiptomi politikai rendszer sajátosságai és a Muzulmán Testvérek politikai, szervezeti és ideológiai rugalmatlansága is.

Szerző: Ritter Noémi

Teljes cikk: 2019/17. pdf

 

Kelet-mediterráneumi gázkincs: a ciprusi válság új dimenzióban

Július–augusztus folyamán Törökország fúróhajókat küldött a Ciprus szigete körüli vizekre, ami a szigetország és az EU, illetve az Egyesült Államok tiltakozását váltotta ki. A ciprusi kormány állami szuverenitásának megsértésével vádolta meg Ankarát. Törökország elutasította a vádat, mondván, hogy a ciprusi törökök érde­keit védi, s hajlandó akár fegyverrel is megvé­deni a hajókat.

A diplomáciai konfliktus, illetve a fúró­ha­jó­kat és a tengeri övezeteket illető kardcsörte azon­ban egyáltalán nem újdonság a Ciprus körüli vizeken: amióta 2011-ben a szigettől dél­re jelentős földgázlelőhelyeket tártak fel, azon­nal felértékelődött a tengeri határok szere­pe.

Az állandó konfliktus persze még régebbre vezethető vissza: a sziget 1974-es megosztottsá­gát mind a mai napig nem sikerült rendezni. Tö­rökország nem ismeri el a déli szigetrészt, mi­közben a sziget északi területeit magában fog­laló Észak-ciprusi Török Köztársaságot a nem­zet­kö­zi közösség nem tekinti legitim államala­ku­lat­­nak. Ez a több évtizedes szembenállás a 2010-es évektől új dimenzióval egészült ki, amely ráadá­sul túlmutat Cipruson: a Földközi-tenger keleti medencéjében újabb és újabb föld­gá­zmezőket tártak fel ez előző években (az egyip­tomi Zorh mezőt vagy az izreaeli Tamart és Leviathant), amely egy ciprusi – egyiptomi – izraeli – görög együttműködés létrejöttéhez ve­ze­tett, ami pedig több tényező közrejátszása mellett Törökország regionális elszigetelődésé­ben is szerepet játszik.

Szerző: Egeresi Zoltán

Teljes cikk: 2019/16. pdf

 

A megismételt isztambuli választás: változó politikai helyzetkép Törökországban

A megismételt, 2019. június 23-i isztambuli választás eredménye meglepetést hozott: az ellenzék jelöltje, a 49 éves, korábban Isztambul egyik kerületének polgármestere, Ekrem Imamoǧlu a szavazatok 54,2 százalékának megszerzésével jelentős vereséget mért a kormánypárti indulóra, Binali Yıldırımra, aki csak a szavazatok 45,99 százalékát szerezte meg. A választási vereség már csak azért is jelentős volt, mivel a 2019. március 31-i helyhatósági választáson Yıldırım még csak 13 ezer szavazattal maradt alul, ezúttal viszont 800 ezerrel kapott ki. A két választás között eltelt közel három hónap alatt tehát jelentős változások történtek. Az eredmény csorbát ejtett a kormánypárt másfél évtizedes legyőzhetetlenségi mítoszán, azonban a maga helyiértékén kell kezelni: a kormánypárt a szövetségesével együtt továbbra is parlamenti többséggel rendelkezik, Recep Tayyip Erdoǧan elnöki pozíciója továbbra is megingathatatlan.

A választás ugyanakkor megmutatta, hogy az ellenzék koordinált jelöltállítással képes győzni, s a legfontosabb városok megszerzésével lehetőséget kapott, hogy bizonyítson a következő években.

Jelen tanulmány a Törökországban zajló belpolitikai fejleményeket veszi górcső alá hosszabb időtávon, illetve elemzi a helyhatósági választások tanulságait.

 

Szerző: Egeresi Zoltán

Teljes cikk: 2019/15. pdf

 

A szervezett bűnözés általi internetes fenyegetettség értékeléséről szóló Europol jelentés ismertetése

Az elemzés az Europol által 2018. szeptemberében publikált, „A szervezett bűnözés internetes fenyegetését vizsgáló jelentés” (Internet Organised Crime Threat Assessment) legfontosabb eredményeit kívánja bemutatni a magyar olvasóközönség számára. Az Europol a jelentés ötödik éve történő közreadásával a kiberbűnözés rendészeti és bűnüldözési fókuszú értékelését kívánja megvalósítani. Közreadásának elsődleges célja, hogy átfogó képet adjon a jelenlegi és a jövőben várható, online elkövetett biztonsági fenyegetésekről és bűncselekményekről.

Mint az már korábban is jeleztük, terveink szerint, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának Stratégiai Védelmi Kutatóintézete a belbiztonság stratégiai területeinek alakulását értékelő önálló elemző munkája mellett, a jövőben nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a területet érintő és figyelmet érdemlő nemzetközi dokumentumok ismertetésére is. Elemzésünk e folyamatba illeszkedik. 

Szerző: Felméry Zoltán

Teljes cikk: 2019/14. pdf

 

A török Sz−400-as beszerzés háttere és problémái

Az orosz Sz−400-as légvédelmi rakétarendszer kér­dése az alapvetően is feszült török−amerikai vi­szony egyik legakutabb eleme, kiemelt potenciális töréspontja. Elemzésünk a török Sz−400-as be­­szerzés hátterét vizsgálja, illetve felvázolja a fo­lyamat jelenlegi állását. Kitér az amerikai és a török fél közötti fő vitás pontokra, valamint bemutatja a felek legfontosabb érveit és narratíváit a kérdésben.

A megegyezés mindkét oldalnak érdeke. Ahogyan azonban fogy az idő, egyre nő az esélye annak, hogy a török és amerikai fél is egy olyan negatív spirál felé sodródik, amelybe belekerülni egyikük­nek sem állt szándékában, következményeit tekintve pedig mindkettőjüknek fájni fog. Amennyi­ben a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, vagyis nem sikerül megegyezni, Ankara pedig nem csak beszerzi, de hadrendbe is állítja az Sz−400-asokat, a washingtoni adminisztráció pedig válaszul szank­ciókat vezet be Törökországgal szemben, annak messzire mutató következményei lesznek.

Szerző: Pénzváltó Nikolett

Teljes cikk: 2019/13. pdf

 

India a 2019. évi választások után – Narendra Modi hindu nacionalista kormányzásának fény- és árnyoldalai 

2019. április 11-én megkezdődtek a világ egyik legbonyolultabb és leghosszabb választási folyamatának tartott indiai általános törvényhozási választások. A több, mint egy hónapos procedúra május 19-én ért véget, keretében pedig 7 fázisra osztva adhatták le voksaikat az ország 29 szövetségi államának és 7 szövetségi területének lakói. Persze az indiai választások sohasem csak bonyolultságuk miatt érdekesek, hanem azért is, mert egy olyan ország jövőjét határozzák meg, mely egyre fontosabb szerepet játszik a jelenkori nemzetközi kapcsolatokban. Május végére az is nyilvánvalóvá vált, hogy az addig kormányzó jobboldali Indiai Néppárt (Bháratíja Dzsanata Párt - BJP) megőrizte kormánypozícióját és folytathatja a világ hamarosan legnépesebbé váló államának irányítását. Elemzésünk értékeli az indiai kormány elmúlt ötéves ciklusának fejleményeit, a választások eredményét, és rövid mérleget von a jövő kilátásait illetően.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2019/12. pdf

 

A nemzetközi jelenlét Líbiában 2011-től napjainkig

Tanulmányunkban a nagyhatalmak (Egyesült Államok, Oroszország és Kína), az európai vezető hatalmak (Franciaország, Olaszország, Németország), és a regionális szereplők (Egyiptom, Szaúd-Arábia, Katar, Egyesült Arab Emírségek és Törökország) szerint csoportokra bontva, az említett államok líbiai szerepvállalásának legjellemzőbb vonásait foglaljuk össze, megjelenítve az adott állam által használt puha és/vagy kemény külpolitikai eszközöket is.

A tanulmányunkban vizsgált államok kapcsán figyelembe kell venni, hogy a Líbia keleti részét ellenőrzése alatt tartó Khalífa Haftar Tripoli ellen indított 2019. áprilisi offenzívája a kézirat lezárásáig nem ért véget. Az offenzíva tovább bonyolítja a líbiai belpolitikai helyzetet, így a külföldi szereplők befolyása és líbiai kapcsolatrendszere is várhatóan komplexebb lesz. A vizsgált államok líbiai érdekei azonban alapjaiban nem fognak változni, így ha az általuk használt külpolitikai eszközökben változás következik be, az a kemény eszközök irányába történő elmozdulás lesz/lehet, ami spirálszerűen tovább nehezítheti Líbia stabilizálását.

Szerzők: Molnár Anna – Molnár Éva – Takács Lili – Vecsey Mariann
 
Teljes cikk: 2019/11. pdf
 
 
Az Amerikai Egyesült Államok Dél-Ázsia stratégiájának elvi alapjai és gyakorlati ellentmondásai
 
Dél-Ázsia felértékelődése az Amerikai Egyesült Államok stratégiai törekvéseinek perspektívájából fokozatos, de megfékezhetetlen folyamat volt az elmúlt 18 esztendő során. A hidegháború lezárulását követően tapasztalt elérdektelenedés időszakát a térség két legjelentősebb hatalmának, Indiának és Pakisztánnak 1998. évi sikeres nukleáris kísérletei, majd a 2001. szeptember 11-i terrortámadások adták át a múltnak. Napjainkra az ázsiai-csendes-óceáni térség előtérbe he­lyeződése az amerikai stratégiai érdekek rendszerében Dél-Ázsiát viszonylag kiemelt helyzetbe hozta. Ebből főként India tud profitálni, de Washingtonban – ha más okból is, de – a pakisztáni és afganisztáni kapcsolatok fontosságát sem lehet komolyan kétségbe vonni. Elemzésünk az ame­rikai Dél-Ázsia-politika jellegzetességeit vizs­gálja, különös figyelmet szentelve a Donald Trump vezette kormány elképzeléseinek és gyakorlatának.
 
Szerző: Háda Béla
 
Teljes cikk: 2019/10. pdf
 
Orosz–török energiapolitikai kapcsolatok 2019 tavaszán: a folyamatban lévő stratégiai energia projektek értékelése
 

A török–orosz energiapolitikai kapcsolatok alakulása kiemelt érdeklődésre tart számot. 2018 folyamán több fontos fejlemény történt a területen, ez teszi indokolttá jelen tanulmányt. Az elem­zés röviden áttekinti Oroszország helyét a török energiaellátásban, majd a két legjelentősebb orosz–török energiaprojekt, az Akkuyu atomerőmű és a Török Áramlat földgázvezeték szerepét értékeli. Két fő kérdésre keressük a választ: (1) várhatóan milyen mértékben változik a török függés az orosz energiahordozóktól, illetve (2) milyen következtetéseket vonhatunk le a török–orosz energiapolitikai együttműködésből Törökország külpolitikai orientációjára nézve.

 
Szerző: Pénzváltó Nikolett
 
Teljes cikk: 2019/9. pdf
 
 
Az új-zélandi muszlimellenes terrortámadás és tanulságai
 

A 2019. március 15-én az új-zélandi Christchurchben elkövetett terrortámadás – a támadó szándékának meg­felelően – várhatóan stratégiai hatást ér majd el. Elsősorban azért, mert az elkövető, Brenton Tarrant az egész akciót úgy építette fel, hogy a lehető legnagyobb láthatóságot érje el, ideértve a szimbolikus nevű helyszín kiválasztását, 74 oldalas manifesztumának közreadását, illetve a támadás élő internetes közvetítését is. Másodsorban azért, mert a történtek újra rávilágítanak a muszlim és nem muszlim közösségek közötti együttélés kérdéseire, további súlyos indulatokkal terhelve azt. Annál is inkább, mert Tar­rant magát az iszlám elleni globális harc részének tekinti, s nemcsak korábbi történelmi elődök erősen torzított értelmezésű példáját igyekezett követni, hanem egyértelműen másokat is erre akart sarkallni. Harmadrészt pedig azért, mert nem zárható ki sem az, hogy Tarrant akciója máso­kat is hasonló támadásokra motivál, sem pedig az, hogy az új-zélandi támadás bosszúakciókra ösztönöz majd ra­dikális dzsihádistákat.

A támadás emellett arra is rávilágít, hogy mennyire kiemelt fontosságú, hogy ilyen helyzetekben a rendőrség a lehető legrövidebb időn belül tudjon reagálni. Új-Zélandon ez nem kevesebb, mint 36 (!) percbe tellett, a fővárostól 440 kilométerre fekvő, lakosságszámát tekintve a harmadik legnagyobb új-zélandi városban. Ennyi idő alatt pedig a katonailag egyébként kép­zetlen támadó is súlyos károkat tudott okozni, nem utolsósorban azért, mert a helyi liberális fegyvertartási szabályok miatt több fegyvere és óriási mennyiségű lőszere is volt.

Szerzők: Tálas Péter - Rácz András - Ambrus Andrea

Teljes cikk: 2019/8. pdf

 
A súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség értékeléséről szóló Europol jelentés ismertetése
 
A jelen elemzés egyrészt az Europol legutóbbi, 2017-ben publi­kált „Súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség ér­té­keléséről szóló jelentés” (Serious and Organised Crime Threat Assessment – SOCTA) című kiadványának legfontosabb eredményeit kí­vánja be­mu­tatni a magyar olvasóközönség számára. Emel­lett azonban, rövid betekintést kíván nyújtani az Europol elem­zési tevékenységébe is. A SOCTA kapcsán a szervezett bűnözést érintő általános megállapításokat, illetve a jelentésben részletezett bűncselekménytípusok legfontosabb jellemzőit kívánja közreadni. Terveink szerint, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának Stratégiai Védelmi Ku­tatóintézete a belbiztonság stratégiai területeinek alakulását értékelő önálló elemző munkája mellett, a jövőben nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a területet érintő és figyelmet érdemlő nemzetközi dokumentu­mok ismertetésére is. Elemzésünk en­nek a folyamatnak az első lépése.
 
Szerző: Felméry Zoltán
 
Teljes cikk: 2019/7. pdf
 
A második USA-Észak-Korea csúcstalálkozó értékelése
 
2019. február 27-re Hanoi a történelemcsinálás lázában ébredt. A vietnami főváros adott ugyanis otthont az Amerikai Egyesült Államok és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) második legfelsőbb szintű találkozójának, melytől az első, 2018. június 12-i találkozó óta megrekedt nukleáris leszerelés ügyének előre mozdítását várták. A két ország vezetője ezzel az ígérettel érkezett a kétnapos tárgyalásra, amely azonban más­nap, február 28-án váratlanul megszakadt és a delegációk idő előtt, minden látható eredmény nélkül búcsúztak el egymástól. Rövid elemzésünk azt veszi számba, hogy mi vezethetett a találkozó meghiúsulásához és az előttünk álló időszakban milyen magatartás várható a felektől.
 
Szerző: Háda Béla
 
Teljes cikk: 2019/6. pdf
 
Explaining Hungarian defense policy I. – Defense spending trends


Defense has become a central issue of strategic discourse among NATO’s Central European member states after 2014, following the Russian aggression against Ukraine. Reinforcing capabilities and readiness within the framework of collective defense requires much from these countries in terms of strategic thinking, capability planning, defense procurement and modernization – and as a central element to realizing their aims, in terms of funds for defense. U.S. President Donald Trump’s sustained criticism calling for ‘more fair’ burden sharing among member states, resulting in the adoption of The Wales Declaration on the Transatlantic Bond (Defense Pledge), further incentivized member states’ willingness to dynamize their efforts. Since then, many European countries – some significantly – have increased their defense budgets and other forms of contribution. Ahead of the February 13-14 NATO Defense Ministers’ meeting, this paper offers an overview and analysis of Hungarian defense spending trends since the country’s accession to the European Union in 2004, as this can highlight what has been achieved in this specific ‘enabling’ field in the past couple of years to counterbalance the trend of underfinancing prevalent for a decade.

 
Author: Tamás Csiki Varga
 
Full article: 2019/5. pdf
 
Oroszország és a venezuelai válság
 
Oroszország számára a venezuelai gazdasági és politikai válság kiemelt kockázatúvá vált azzal, hogy az ellenzék ve­zetője, a nemzetgyűlés elnöki posztját betöltő Juan Guaidó, 2019. január 23-án ideiglenes elnöknek nyilvánítot­ta ma­gát, és ezt az Egyesült Államok egyoldalúan elismer­te. Az események domináns orosz értelmezése szerint az Egye­sült Államok egyoldalúan, erővel próbálja elmozdítani egy szuverén ország legitimen megválasztott vezetőjét. Arra lehet tehát számítani, hogy Oroszország minden lehetséges fórumon és eszközzel elítéli majd az Egyesült Ál­lamokat a beavatkozás miatt, s igyekszik lassítani, akadályozni Maduro hatalomvesztését. Ezzel együtt Oroszország láthatóan elkezdte „beáraz­ni”, hogy Venezuelában hatalomváltásra kerülhet sor. Rö­vid távon Moszkva az átmenet menedzselésére törekszik, remélve, hogy valamilyen formában meg tudja őriz­ni legalább a befolyása egy részét. Hosszú távon pedig ar­ra lehet számítani, hogy Oroszország a nyugati közösség egyoldalú beavatkozását hivatkozási alapként fogja használni, ezzel legitimálva saját, a nemzetközi rendet sértő múlt­béli és esetleges jövőbeli lépéseit. Ilyen értelemben a ve­nezuelai változások jelentősége messze túlmutat Dél-Amerikán, és a nemzetközi politika intézményes garanciáinak további gyengülése felé mutat.
 
Szerző: Rácz András
 
Teljes cikk: 2019/4. pdf

Az INF-szerződés haláltusája

A Közép- és Rövidebb Hatótávolságú Rakéták Meg­szün­tetéséről Szóló Szerződés (Treaty between the United States of America and the Union of Soviet Socialist Republics on the Elimination of Their In­termediate-Range and Shorter-Range Missiles, vagy más néven Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty – INF) már régóta válságban van. Az Egyesült Ál­la­mok nyilvánosan először 2014-ben vádolta meg Orosz­or­­szá­got azzal, hogy megszegi a szerződést. Az elmúlt öt év­ben a felek több diplomáciai kísérletet is tettek a prob­léma megoldására, de ezek sorra kudarcba fullad­tak. Michael Pompeo külügyminiszter 2018. december 4-én bejelentette, hogy a Trump-adminisztráció 60 na­pot ad Moszkvának a szerződésszegés tisztázására, ezt kö­­ve­tő­en pedig felmondja az INF-szerződést. Mivel Orosz­or­szág­nak nem sikerült eloszlatnia Washington ag­gá­lyait, 2019. február 1-jén a Fehér Ház benyújtotta fel­mondó nyilatkozatát. Az INF-szerződés értelmében, a megállapodás hatálya a felmondás után hat hónappal szű­nik meg. Ezalatt a hat hónap alatt a felek tehetnek még egy utolsó utáni kísérletet a problémák rendezésé­re, de a jelenlegi helyzetben és a politikai akarat nyil­ván­való hiányában ugyanakkor valószínűbb, hogy Washington és Moszkva hamarosan elkezdi az INF ál­tal tiltott fegyverrendszerek kutatását, fejlesztését és korlátozás nélküli hadrendbe állítását.

Szerző: Péczeli Anna

Teljes cikk: 2019/3. pdf

 

A 2018-as etióp változásokról II.

Abij Ahmed 2018. márciusi megválasztása után alapvető átalakításba kezdett Etiópiában. Az új kormányfő a belpolitikától kezdve a gazdasági szférán át a külkapcsolatokig olyan reformfolyamatot indított be, amely még hónapokkal korábban is elképzelhetetlennek tűnt Afrika szarván. Az átalakulást kísérő, mind belföldön, mind külföldön megfigyelhető optimizmust azonban beárnyékolják a félelmek az esetleges visszarendeződéstől, illetve az egyre inkább elszabaduló etnikai ellentétektől, amelyekre egyelőre Abij sem talál megoldást. A két részből álló elemzés második része Abij eddigi külpolitikai tevékenységét mutatja be, és az általa vezetett átalakulás lehetőségeit és kockázatait vizsgálja.

Szerző: Marsai Viktor

Teljes cikk: 2019/2. pdf

 

A 2018-as etióp változásokról I.

Abij Ahmed 2018. márciusi megválasztása után alapvető átalakításba kezdett Etiópiában. Az új kormányfő a belpolitikától kezdve a gazdasági szférán át a külkapcsolatokig olyan reformfolyamatot indított be, amely még hónapokkal korábban is elképzelhetetlennek tűnt Afrika szarván. Az átalakulást kísérő, mind belföldön, mind külföldön megfigyelhető optimizmust azonban beár-nyékolják a félelmek az esetleges visszarendeződéstől, illetve az egyre inkább elszabaduló etnikai ellentétektől, amelyekre egyelőre Abij sem talál megoldást. A két részből álló elemzés első része az új miniszterelnök hatalomra kerüléséhez vezető folyamatot mutatja be.

Szerző: Marsai Viktor

Teljes cikk: 2019/1. pdf