NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések 2019

Explaining Hungarian defense policy I. – Defense spending trends

Defense has become a central issue of strategic discourse among NATO’s Central European member states after 2014, following the Russian aggression against Ukraine. Reinforcing capabilities and readiness within the framework of collective defense requires much from these countries in terms of strategic thinking, capability planning, defense procurement and modernization – and as a central element to realizing their aims, in terms of funds for defense. U.S. President Donald Trump’s sustained criticism calling for ‘more fair’ burden sharing among member states, resulting in the adoption of The Wales Declaration on the Transatlantic Bond (Defense Pledge), further incentivized member states’ willingness to dynamize their efforts. Since then, many European countries – some significantly – have increased their defense budgets and other forms of contribution. Ahead of the February 13-14 NATO Defense Ministers’ meeting, this paper offers an overview and analysis of Hungarian defense spending trends since the country’s accession to the European Union in 2004, as this can highlight what has been achieved in this specific ‘enabling’ field in the past couple of years to counterbalance the trend of underfinancing prevalent for a decade.
 
Author: Tamás Csiki Varga
 
Full article: 2019/5. pdf
 
Oroszország és a venezuelai válság
 
Oroszország számára a venezuelai gazdasági és politikai válság kiemelt kockázatúvá vált azzal, hogy az ellenzék ve­zetője, a nemzetgyűlés elnöki posztját betöltő Juan Guaidó, 2019. január 23-án ideiglenes elnöknek nyilvánítot­ta ma­gát, és ezt az Egyesült Államok egyoldalúan elismer­te. Az események domináns orosz értelmezése szerint az Egye­sült Államok egyoldalúan, erővel próbálja elmozdítani egy szuverén ország legitimen megválasztott vezetőjét. Arra lehet tehát számítani, hogy Oroszország minden lehetséges fórumon és eszközzel elítéli majd az Egyesült Ál­lamokat a beavatkozás miatt, s igyekszik lassítani, akadályozni Maduro hatalomvesztését. Ezzel együtt Oroszország láthatóan elkezdte „beáraz­ni”, hogy Venezuelában hatalomváltásra kerülhet sor. Rö­vid távon Moszkva az átmenet menedzselésére törekszik, remélve, hogy valamilyen formában meg tudja őriz­ni legalább a befolyása egy részét. Hosszú távon pedig ar­ra lehet számítani, hogy Oroszország a nyugati közösség egyoldalú beavatkozását hivatkozási alapként fogja használni, ezzel legitimálva saját, a nemzetközi rendet sértő múlt­béli és esetleges jövőbeli lépéseit. Ilyen értelemben a ve­nezuelai változások jelentősége messze túlmutat Dél-Amerikán, és a nemzetközi politika intézményes garanciáinak további gyengülése felé mutat.
 
Szerző: Rácz András
 
Teljes cikk: 2019/4. pdf

Az INF-szerződés haláltusája

A Közép- és Rövidebb Hatótávolságú Rakéták Meg­szün­tetéséről Szóló Szerződés (Treaty between the United States of America and the Union of Soviet Socialist Republics on the Elimination of Their In­termediate-Range and Shorter-Range Missiles, vagy más néven Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty – INF) már régóta válságban van. Az Egyesült Ál­la­mok nyilvánosan először 2014-ben vádolta meg Orosz­or­­szá­got azzal, hogy megszegi a szerződést. Az elmúlt öt év­ben a felek több diplomáciai kísérletet is tettek a prob­léma megoldására, de ezek sorra kudarcba fullad­tak. Michael Pompeo külügyminiszter 2018. december 4-én bejelentette, hogy a Trump-adminisztráció 60 na­pot ad Moszkvának a szerződésszegés tisztázására, ezt kö­­ve­tő­en pedig felmondja az INF-szerződést. Mivel Orosz­or­szág­nak nem sikerült eloszlatnia Washington ag­gá­lyait, 2019. február 1-jén a Fehér Ház benyújtotta fel­mondó nyilatkozatát. Az INF-szerződés értelmében, a megállapodás hatálya a felmondás után hat hónappal szű­nik meg. Ezalatt a hat hónap alatt a felek tehetnek még egy utolsó utáni kísérletet a problémák rendezésé­re, de a jelenlegi helyzetben és a politikai akarat nyil­ván­való hiányában ugyanakkor valószínűbb, hogy Washington és Moszkva hamarosan elkezdi az INF ál­tal tiltott fegyverrendszerek kutatását, fejlesztését és korlátozás nélküli hadrendbe állítását.

Szerző: Péczeli Anna

Teljes cikk: 2019/3. pdf

 

A 2018-as etióp változásokról II.

Abij Ahmed 2018. márciusi megválasztása után alapvető átalakításba kezdett Etiópiában. Az új kormányfő a belpolitikától kezdve a gazdasági szférán át a külkapcsolatokig olyan reformfolyamatot indított be, amely még hónapokkal korábban is elképzelhetetlennek tűnt Afrika szarván. Az átalakulást kísérő, mind belföldön, mind külföldön megfigyelhető optimizmust azonban beárnyékolják a félelmek az esetleges visszarendeződéstől, illetve az egyre inkább elszabaduló etnikai ellentétektől, amelyekre egyelőre Abij sem talál megoldást. A két részből álló elemzés második része Abij eddigi külpolitikai tevékenységét mutatja be, és az általa vezetett átalakulás lehetőségeit és kockázatait vizsgálja.

Szerző: Marsai Viktor

Teljes cikk: 2019/2. pdf

 

A 2018-as etióp változásokról I.

Abij Ahmed 2018. márciusi megválasztása után alapvető átalakításba kezdett Etiópiában. Az új kormányfő a belpolitikától kezdve a gazdasági szférán át a külkapcsolatokig olyan reformfolyamatot indított be, amely még hónapokkal korábban is elképzelhetetlennek tűnt Afrika szarván. Az átalakulást kísérő, mind belföldön, mind külföldön megfigyelhető optimizmust azonban beár-nyékolják a félelmek az esetleges visszarendeződéstől, illetve az egyre inkább elszabaduló etnikai ellentétektől, amelyekre egyelőre Abij sem talál megoldást. A két részből álló elemzés első része az új miniszterelnök hatalomra kerüléséhez vezető folyamatot mutatja be.

Szerző: Marsai Viktor

Teljes cikk: 2019/1. pdf