NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések 2012

Stratégiai törekvések a szíriai válság kapcsán II.

Az „arab tavasz” nyomán elindult tiltakozási hullám 2011 márciusában legfontosabb láncszeméhez, Szíriához érkezett. A másfél éve tartó, mind súlyosabb emberi és anyagi áldozatokkal járó, külső hatalmi tényezők által is gerjesztett összetűzések tétje nem-csak a geostratégiailag fontos helyen fekvő ország, hanem a regionális hatalmi status quo jövője. A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont három részből álló elemzése azt tekinti át, hogy a válság külső főszereplőinek magatartását milyen stratégiai célok és megfontolások befolyásolják a konfliktus kapcsán. Elemzésünk második részében három nagyhatalom, az Egyesült Államok, az Oroszországi Föderáció és Kína törekvéseit vettük számba.

Szerzők: Tálas Péter- Varga Gergely

Teljes cikk: 2012/20.pdf

A hagyományos fegyverek kereskedelmének nemzetközi trendjei

A nemzetközi fegyverkereskedelem értékéről – legyen szó akár a legális, vagy még inkább az illegális fegyverkereskedelemről – legfeljebb becslésekbe bocsátkozhatunk. E téren, csakúgy, mint a globális és regionális védelmi kiadások tekintetében, néhány olyan átfogó éves jelentésre támaszkodhatunk, mint a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI), az amerikai Kongresszusi Kutatószolgálat (CRS) vagy a genfi Nemzetközi és Fejlesztési Tanulmányok Intézetének kiadványai, melyek a hagyományos fegyverek kereskedelmének különböző szegmenseivel foglalkoznak. Elemzésünk a 2012-ben megjelent kiadványok legfontosabb következtetéseit, a hagyományos fegyverek kereskedelmének trendjeit összegzi.

Szerző: Csiki Tamás

Teljes cikk: 2012/19.pdf

Az Obama–Romney-párharc külpolitikai aspektusai

Az Obama-kormányzat külpolitikáját áttekintő korábbi elemzésünket követően ezúttal a hivatalban lévő demokrata elnök és republikánus kihívója, Mitt Romney külpolitikai programjai közötti hasonlóságok és különbségek bemutatására törekszünk.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2012/18.pdf

Stratégiai törekvések a szíriai válság kapcsán I.

Az „arab tavasz” nyomán elindult tiltakozási hullám 2011 márciusában legfontosabb láncszeméhez, Szíriához érkezett. A másfél éve tartó, mind súlyosabb emberi és anyagi áldozatokkal járó, külső hatalmi tényezők által is gerjesztett összetűzések tétje nem-csak a geostratégiailag fontos helyen fekvő ország, hanem a regionális hatalmi status quo jövője. A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont három részből álló elemzése azt tekinti át, hogy a válság külső főszereplőinek magatartását milyen stratégiai célok és megfontolások befolyásolják a konfliktus kapcsán. Elemzésünk első részében a közel-keleti térség néhány meghatározó hatalmi tényezőjének törekvéseit vettük számba.

Szerzők: Csiki Tamás- Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2012/17.pdf

Barack Obama elnökségének külpolitikai értékelése

Barack Obama 2011. április 4-én jelentette be, hogy indulni kíván az újraválasztásért a 2012. november 6-i amerikai elnökválasztáson. Mivel a hivatalban lévő elnöknek nem volt komoly ellenfele pártján belül, a charlotte-i demokrata konvención 2012. szeptember 6-án elnökjelöltté választották. A hét republikánus jelölt közül kihívója végül a 64 éves Mitt Romney, Massachusetts korábbi kormányzója lett, akit hivatalosan 2012. augusztus 29-én választották meg a párt elnökjelöltjévé a floridai Tampában tartott konvención. Az elnök-választást megelőző elemzésünkben Barack Obama külpolitikáját értékeljük.

Szerző: Varga Gergely

Teljes cikk: 2012/16.pdf

A két Szudán viszonya egy évvel a kettéválás után

Az Észak-Afrikától a Közel-Keletig végigsöprő, máig tartó arab tavasz politikai vihara elterelte a figyelmet 2011 másik nagy geopolitikai eseményéről, Szudán kettéválásáról. A nemzetközi közösség óvatos megkönnyebbüléssel figyelte, ahogy a sokak által várt háború helyett Dzsúba egy viszonylag békés átmenet keretében nyerte el függetlenségét. Hamarosan bebizonyosodott azonban, hogy a félelmek nem voltak alaptalanok: a nem kellően előkészített kettéválás, a két ország közötti megoldatlan kérdések továbbra is megmételyezik észak és dél viszonyát. A két Szudán közti határvidék az elmúlt közel másfél év tapasztalatai alapján tartósan konfliktusövezet lesz – vagy inkább marad –, és a két főváros bel- és külpolitikai játszmáinak egyre fontosabb elemévé válik.

Szerző: Marsai Viktor

Teljes cikk: 2012/15.pdf

A többnemzeti katonai képességfejlesztésről a Közép-európai Védelmi Együttműködési Kerekasztal kapcsán

Ausztria, Csehország, Horvátország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia védelmi miniszterei 2012. június 18–19-én Frauenkirchenben találkoznak, hogy az országaik között a Közép-európai Védelmi Együttműködési Kerekasztal keretében már másfél éve zajló együttműködésüket tovább mélyítsék. Az egyelőre formálódó, de már bizonyos eredményeket felmutató közép-európai együttműködés hosszú távú fennmaradásához a részt vevő országoknak ismerniük kell a működő többnemzeti együttműködési formákat, és figyelembe kell venniük a belőlük levonható tapasztalatokat.

Szerzők: Csiki Tamás- Németh Bence- Tálas Péter

Teljes cikk: 2012/14.pdf

Kockázatok, stratégiák és a gazdasági válság. Az Egyesült Királyság 2010-es Nemzeti Biztonsági Stratégiájának és végrehajtásának első parlamenti értékelése

A brit parlament ún. Közös Bizottsága elkészítette a Nemzeti Biztonsági Stratégiának és végrehajtásának első értékelését, amelyet 2012. március 8-án tettek közzé. A jelentés, miközben kulcsfontosságúnak tartja a biztonsági és védelmi kérdések átfogó újragondolását és a stratégiaalkotást, komoly kritikákat fogalmaz meg a kormányzattal szemben a 2010-es dokumentum és annak gyakorlati megvalósulását illetően. A bizottsági jelentés fogalmi tisztázást, egyértelmű fogalmazást kér a kapcsolódó stratégiák kidolgozása során, valamint felhívja figyelmet arra, hogy a dokumentum megszületése óta eltelt másfél évben a brit biztonsági és védelmi megfontolásokat érintő olyan jelentős események történtek, amelyek súlyos kérdéseket vetnek fel, de a kormányzat nem, vagy nem megfelelően reagált rájuk.

Szerző: Molnár Ferenc

Teljes cikk: 2012/13.pdf

A NATO chicagói csúcstalálkozójának értékelése

Korábbi elemzésünkben azt az értékelést bocsátottuk előre, hogy a várakozások szerint Chicago „sikeres csúcstalálkozóként” vonul majd be a NATO történetébe, ugyan-akkor jelentőségét és tényleges eredményeit tekintve nem lesz ennyire pozitív az elénk táruló kép. Az események tükrében ezúttal a csúcstalálkozó értékelését tesszük közzé, néhány kevésbé kommunikált elemre is rávilágítva, különösen az elfogadott képességfejlesztési programok magyarázataként.

Szerző: Csiki Tamás

Teljes cikk: 2012/12.pdf

Előzetes várakozások a NATO chicagói csúcsértekezletével kapcsolatban

A G8-ak Camp David-i találkozóját követően 2012. május 20–21-én Chicagóban kerül megrendezésre az észak-atlanti szövetségnek a résztvevő partnerállamok létszámát tekintve eddigi legnagyobb szabású csúcsértekezlete. Az előzetes várakozások szerint Chicago „sikeres csúcstalálkozóként” vonul majd be a NATO történetébe, ugyanakkor jelentőségét és várható tényleges eredményeit tekintve nem ennyire pozitív az elénk táruló kép.

Szerzők: Csiki Tamás- Szenes Zoltán- Varga Gergely

Teljes cikk: 2012/11.pdf

A világ terrorfenyegetettségének alakulása 2004 és 2011 között (II. rész)

Az amerikai kormány által alapított Nemzeti Terrorellenes Központ (National Counter-terrorism Center – NCTC) Worldwide Incident Tracking System (WITS) nevű adatbázisa – amely 2004 januárja óta gyűjti a világban elkövetett terrorcselekményekre vonatkozó különböző adatokat – 2012 áprilisában tette elérhetővé az elmúlt esztendő egészére vonatkozó statisztikáját. Elemzésünk első részében a világ térségeinek terrorfenyegetettségét igyekeztünk jellemezni, részben a 2011-es esztendőre, részben a 2004 és 2011 közötti nyolc évre vonatkozóan. Az alábbiakban a 2004 és 2011 közötti időszak legfenyegetettebb országainak főbb jellegzetességeit foglaljuk össze röviden.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2012/10.pdf

A világ terrorfenyegetettségének alakulása 2004 és 2011 között (I. rész)

Az amerikai kormány által alapított Nemzeti Terrorellenes Központ (National Counter-terrorism Center – NCTC) Worldwide Incident Tracking System (WITS) nevű adatbázisa, amely 2004 januárja óta gyűjti a világban elkövetett terrorcselekményekre vonatkozó különböző adatokat, 2012 áprilisában tette elérhetővé az elmúlt esztendő egészé-re vonatkozó statisztikáját. A jelen írás azonban – amely a világ terrorfenyegetettségével foglalkozó elemzésünk első része – nem csupán a 2011-es esztendőt kívánja be-mutatni, hanem igyekszik összefoglalni a világ elmúlt nyolc évben tapasztalt terrorfenyegetettségének főbb jellemzőit is.

Szerző: Tálas Péter

Teljes cikk: 2012/9.pdf

A válság mérhető hatása: a globális és regionális védelmi kiadások trendjei 2011-ben

A 21. század globális stratégiai átrendeződésének még csak az előszelét érezzük, de a 2008 óta tartó pénzügyi-gazdasági válság hatásai – melyek egyaránt sújtanak mindenkit, de jóval nagyobb csapást mérnek a relatív hatalomvesztés folyamatát egyébként is nehezen megélő nyugati államokra – nagy lökést adtak e folyamatnak. Az átrendeződést – a nagyhatalmi szereplők stratégiai dokumentumai, vagy a politikai diskurzus, akár a katonai képességfejlesztési programok elemzésével – többféle megközelítésben is lehet értékelni, de a számszerűsí-tett elemzés általánosan elfogadott módszere a védelmi költségvetések trendjeinek értékelé-se. Ennek megfelelően érdemes figyelmet fordítanunk a közelmúltban napvilágot látott, védelmi kiadásokat elemző kiadványokra, melyek – bár eltérő módszertanuk, forrásaik miatt összegszerűen lehet, hogy eltérő adatokat közölnek, de – azonos irányba mutató trendeket közölnek: a válság hatására változni kezdett a védelemre fordított kiadások globális megoszlása, egyes regionális trendek pedig tovább erősödtek.

Szerző: Csiki Tamás

Teljes cikk: 2012/8.pdf

Szíria az „arab tavasz” sodrában

Az „arab tavasz” nyomán elindult politikai lavina a múlt év márciusában Szíriát is elérte. Az ország a térségbeli hatalmi status quo átalakításáért folyó harc epicentrumává vált. Az elemzés a jelenlegi folyamatok néhány történeti-társadalmi eredője kapcsán röviden kitekint a francia mandátum időszakára, a függetlenné válást követő évtizedek főbb fordulópontjaira, a jelenlegi válság gazdasági, szociális, társadalmi okaira. Áttekinti a 2011 márciusában kezdődött megmozdulások jellegzetességeit, a hatalom reagálását, az etnikai-vallási kisebbségek hozzáállásának eltéréseit. Bemutatja az ellenzéki erők szerveződését, a legnagyobb tömörülésnek, a Szíriai Nemzeti Tanácsnak a létrejöttét, politikai programjának főbb vonásait, a tömörülésen belül jelentkező ellen-tétek okait. Kitér a válság nemzetközi megítélésében jelentkező eltérő érdekekre, az Annan-tervre, melynek 2012. április 10–12-i életbe lépése egyben a tanulmány vizsgálódási határa. Az írás a lehetséges forgatókönyvek közül elhúzódó válságot prognosztizál, amelynek végső kimenetelét a külső befolyásoló tényezők is nagyban meghatározzák.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2012/7.pdf

Választások és stratégiai útkeresés Mianmarban

Mianmar az utóbbi egy esztendőben gyors ütemben tért vissza a nyugati világ politikai térképére, miután az országot huszonkét esztendőn át megkérdőjelezhetetlenül uraló katonai rezsim a kétezres évek végétől konkrét intézkedésekkel bizonyította, hogy kész az átfogó belpolitikai reformokra. Ez az átalakulás a 2010. november 7-én megtartott általános törvényhozási választások nyomán nyert tényleges, az ország életét is meghatározó tartalmat. Tény azonban, hogy a „rendszerváltás” a katonák vezénylete mellett zajlik, akik nem kívánták teljesen feladni belpolitikai pozícióikat, így a hatályos alkotmány a fegyveres erők vezérkara számára továbbra is széles lehetőségeket biztosít az ország jövőjének befolyásolására. Nem lehet azonban átsiklani a felett sem, hogy az új kormányzat elmúlt egy esztendeje alatt olyan enyhülés ment végbe a mianmari belpolitikában, amelyre az 1988. szeptemberi katonai hatalomátvétel óta nem volt példa. A folyamat legutóbbi állomását pedig a 2012. április 1-jei időközi választások jelentették, amelyeken a húsz éve erővel háttérbe szorított és ez idő alatt a demokratikus törekvések ikonjává nemesült Aung Szán Szu Csi pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért is szerepelhetett – igaz, szerény eredménnyel. Elemzésünk ehhez kapcsolódóan tekinti át azt a folyamatot, mely belső és külső stratégiai kényszerektől egyaránt hajtva vezette el a délkelet-ázsiai országot a napjainkban tapasztalható politikai átalakulásig.

Szerző: Háda Béla

Teljes cikk: 2012/6.pdf

Az Egyesült Államok védelmi stratégiai irányváltásának háttere, elemei, valamint hatásai Európára és Magyarországra

Barack Obama amerikai elnök január 5-én ismertette a Defense Strategic Guidance (a továbbiakban Stratégiai iránymutatás vagy DSG) dokumentumot, amit a szövetséges és partnerállamok is stratégiai iránymódosításként értékeltek. Fontos megjegyezni, hogy a dokumentum nem törvényileg szabályozott stratégiai dokumentum, hanem sokkal inkább a védelmi költségvetés tervezési folyamatába illeszthető politikai keretként, útmutatóként határozható meg, amely az Egyesült Államok átfogóan értelmezett stratégiai képességei szerkezeti módosításainak irányait jelöli ki. Elemzésünk az iránymódosítás hátterét, tartalmát és jelentőségét értékeli, valamint a Magyarország számára levonható tanulságokat összegzi.

Szerzők: Csiki Tamás- Molnár Ferenc- Varga Gergely

Teljes cikk: 2012/5.pdf

Politikai erővonalak, választási földcsuszamlás a posztmubáraki Egyiptomban

A tanulmány a 2011. februári hatalomváltástól a felsőházi választások első fordulójának végéig elemzi az elmúlt egy esztendő egyiptomi politikai folyamatait. Ennek során kitér az „arab tavasz” néhány sajátosságára, a posztmubáraki átmenet alkotmányjogi kereteire, az „alkotmány feletti elvekről” szóló tervezet főbb tartalmi elemeire, a belpolitikai polarizáció erősödésére, továbbá a választási törvényre, a főbb politikai csoportosulások programjára. Bemutatja a tavaly novemberben kezdődött alsóházi, s a 2012. január végén kezdődött felsőházi választások jelentős iszlámista sikert hozó eredményeit, s megvizsgálja ezek hatásait. Az írás azzal a konklúzióval zárul, hogy a török modellhez hasonló alternatíva hosszabb távú stabilizálódása nem garantált Egyiptomban. Egy újabb átmeneti időszak után nem kizárt az iszlám értékekre fokozottan építő, az iránitól eltérő szerkezetű politikai formáció kialakulása. Utal arra is, hogy a jelen problémái szempontjából a kormányzati rendszert tekintve a legszerencsésebb egy félelnöki berendezkedés lenne.

Szerző: Gazdik Gyula

Teljes cikk: 2012/4.pdf

Az afganisztáni válság regionális perspektívából I.

Az elmúlt napokban a világsajtó egy titkos NATO-jelentésre hivatkozva többször is foglalkozott azzal az SVKK Elemzések 2011/9 számában már korábban jelzett jelenséggel, mely szerint a pakisztáni titkosszolgálat támogatja az afganisztáni tálibokat. A hírhez kapcsolódva jelen elemzésünk az afganisztáni válsággal kapcsolatos regionális nagyhatalmi politikákat tekinti át. Vagyis azt, hogy Pakisztánnak, Indiának és Iránnak milyen (perspektivikus) érdekei és törekvései vannak Afganisztánnal kapcsolatban.

Szerzők: Ablaka Gergely- Háda Béla

Teljes cikk: 2012/3.pdf

Lezárja-e Irán a Hormuzi-szorost?

Elemzésünk két kérdésre keresi a választ: egyrészt, hogy Irán katonai eszközeivel képes-e lezárni a Hormuzi-szorost; másrészt, hogy politikailag szándékában áll-e Teheránnak megkísérelnie ezt?

Szerzők: Háda Béla-Tálas Péter

Teljes cikk: 2012/2.pdf

A német védelempolitika régi-új alapjai és új felépítménye

A német haderő évek óta esedékes átfogó reformját 2010-ben a Merkel-kormányzat költségvetési megszorítási intézkedése indította be a karizmatikus és népszerű Karl- Theodor zu Guttenberg vezetésével. Az eltelt mintegy két évben azonban a kül- és biztonságpolitika és olykor a belpolitika hatására is változtak a kezdeti hangsúlyok, és 2012-ben már Thomas de Maiziére rakhatja le a Bundeswehr új alapjait. E mögött azonban átfogó folyamatok zajlottak az elmúlt évtizedben, amelyek megértése nélkül nehezen értelmezhetők olyan lépések, mint a líbiai NATO-művelettől való távolmaradás. Elemzésünk e folyamatokat tekinti át és értékeli, kiemelten rámutatva az afganisztáni szerepvállalás hatásaira, bemutatva a 2011 májusában elfogadott új Védelempolitikai irányelveket, a Bundeswehr-reform jelenlegi állását, és mérlegelve a német nemzetközi szerepvállalás jövőjét.

Szerző: Csiki Tamás

Teljes cikk: 2012/1.pdf