A Török Köztársaság a történelemben
Törökország a 2010-es évek derekától felértékelődött a magyar közbeszédben. A puccskísérlet árnyékában az országban zajló belpolitikai folyamatok, az elnöki rendszer bevezetése és az ezzel járó hatalomkoncentráció, valamint az ország növekvő külpolitika aktivitása Szíriától a Balkánon át egészen Magyarországig mind arra mutat, hogy a kis-ázsiai állam jelentős ambícióval rendelkezik a környezetében zajló folyamatok alakítását illetően. Erre a 2015-2016-os migrációs válság szolgált érzékletes példaként, amely megmutatta, hogy Törökország az EU számára is igen fontos regionális szereplő, amely nélkül számos folyamat kezelése elképzelhetetlen, vagy legalábbis rendkívül nehéz.
A szerzőpáros a belpolitikai átalakulást, a megnövekedett külpolitikai aktivitást és ambíciókat kontextusba helyezve Törökország elmúlt közel száz éves történelmének bemutatására tesz kísérletet, amelynek során négy hosszabb időszak alapján, négy fejezetben veszik górcső alá az ország 1923-tól 2018 derekáig, az elnöki rendszer bevezetéséig terjedő történetét. Az egyes korszakokat öt dimenzióban vizsgálják. Egyrészt egy átfogó belpolitikai fókuszú áttekintés adnak, majd külön foglalkoznak a külpolitikával, a gazdasági-társadalmi folyamatokkal, a Törökországban fontos szerepet játszó haderővel (azaz a civil−katonai kapcsolatokkal) és a kisebbségi kérdéssel. Ezáltal a történelmi korszakolást megőrizve, ugyanakkor a fontosabb témákat lineárisan egymás után fűzve lehet végigkövetni a Török Köztársaság történelmét.
A kötet a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében készült el és jelent meg.