Kutatási pillérek

A „Kormányzati döntéshozatalt elősegítő stratégiai kutatások a magyar kül- és biztonságpolitika meghatározó területein” című kutatási projekt hat pillére épül:

 

1. Stratégiai irányítás, stratégiai előrejelzés, elemzésmódszertan

A „Stratégiai irányítás a közigazgatásban” kutatási pillér célja, hogy nemzetközi összehasonlításban kapjunk átfogó képet a magyar kül- és biztonságpolitikai szakpolitikai területen a stratégiai tervezés és iránymutatás jelenlegi helyzetéről, amellyel megállapíthatókká válnak annak erősségei és hiányosságai. Ehhez a pillér a közigazgatási stratégiai menedzsment legfrissebb nemzetközi tudományos eredményeit és tapasztalatait veti össze a magyar kül- és biztonságpolitika egészének és egyes részterületeinek stratégiaalkotási és iránymutatási módszereivel, gyakorlati megvalósításával.

A pillér a kutatási folyamat során áttekinti a közigazgatási stratégiai menedzsment szakirodalmának legújabb trendjeit és a legfrissebb gyakorlati tapasztalatokat. A hazai folyamatok közül a kül- és biztonságpolitikára fókuszálva eredeti kutatásokon keresztül és szakmai szemináriumok segítségével elemzi a szakpolitikai területen a stratégiai iránymutatás és tervezés gyakorlatát, annak a kormányzati stratégiai irányítási rendszerbe (KSIR) való beágyazottságát és a nemzetközi trendekhez való viszonyát.

A „Stratégiai előrejelzés”, mint hosszú távra (15+ év) szóló és a lehetőségek, kockázatok minél szélesebb spektrumát feldolgozó és értékelő szakterület a kormányzati politika részeként átfogóan, a kül- és biztonságpolitika területén szakpolitikai szinten (például a biztonsági környezet értékelése által) képes hozzájárulni egy ország sikeres nemzetközi érdekérvényesítéséhez, valamint a várható kihívásokra való felkészüléshez és azok sikeres elhárításához. E szellemben a kutatási pillér szakértői a nemzetközi stratégiai előrejelzési módszertan bevált gyakorlatait tárják fel és összegzik egy monográfiában, mely alapján a Magyarország számára is meghatározó stratégiai trendek tekintetében értékeléseket és előrejelzéseket készítenek a szakpolitika számára.

Napjaink meghatározó, nemzetközi relevanciájú konfliktusainak megértését segíti elő a kutatási projekt „elemzésmódszertani” eleme, amely kifejezetten a konfliktuselemzés elméletével és gyakorlati példáival foglalkozik.

 

2. Közép-Európa

Magyarország közvetlen geopolitikai környezetére, szomszédjaira, politikai, gazdasági partnereire fókuszál a közép-európai kutatási pillér, melynek központi eleme a Közép-európai országok kül- és biztonságpolitikája 1989-2017 c. angol nyelvű tanulmánykötet-sorozat. E sorozat 10 országra (Ausztria Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) vonatkozóan, 10 szakterületet vizsgál meg: biztonságpercepció; gazdasági integráció és interdependencia; a NATO-ban és az EU-ban vállalt védelempolitikai szerep; demográfia és migráció; kül- és biztonságpolitikai intézményrendszer; regionális együttműködési keretek; kapcsolatok Németországgal, kapcsolatok az Egyesült Államokkal; kapcsolatok Oroszországgal; valamint kapcsolatok Kínával. A 10 közép-európai ország szakértői által írt tanulmánykötetek olyan komparatív tanulmányok megírását is lehetővé teszik, amelyek a regionális mintákat, tehát az egyező és különböző érdekeket, szerepfelfogásokat is le tudják írni, ezáltal feltárva a régión belüli együttműködés lehetőségeit és akadályait. (Az alprojekt saját honlapja elérhető itt.)

A projekt részeként folytatódik az SVKK 2013 óta évente kétszer megrendezésre kerülő közép-európai szakértői rendezvénysorozata, a Central European Perspectives, amely lehetőséget kínál a kül- és biztonságpolitikai napirend aktuális kérdéseinek közös megvitatására, az egyes nemzeti álláspontok közelebbi megismerésére és megvitatására.

Ezen túlmenően a magyar kül- és biztonságpolitika szempontjából releváns nagyhatalmak és államok Magyarországhoz, Közép-Európához, Balkánhoz és V4-ekhez fűződő kapcsolatait az elmúlt 28 év tükrében 1989-től elismert magyar szakértők értékelik tanulmányaikban.

 

3. Balkán

A Balkán kutatási pillér célja kettős: a balkáni országokban lejátszódó politikai folyamatok bemutatása, valamint Törökország balkáni, közép-európai szerepének és modern kori történelmének ismertetése. Eredménytermékként az alprojekt négy kiadványt jelentet meg: a Török Köztársaság 1923-2017 közötti történelmét bemutató monográfiát; egy a török-magyar kapcsolatok összefoglaló művet Ankara és Budapest 1989 utáni viszonyáról; Törökország és a Balkán, Közép-Európa, ezen belül hangsúlyosan a Visegrádi Négyek kapcsolatát feldolgozó tanulmányt, amely Törökország régiónkkal kialakított viszonyát mutatja be a poszt-bipoláris korszakban; valamint külföldi szerzők részvételével a balkáni országok rendszerváltás utáni politikatörténetét feldolgozó tanulmánykötetet.

2018 tavaszán a projekt keretében megvalósul továbbá egy nemzetközi konferencia, amely lehetőséget biztosít a kutatási eredmények disszemiációjára, valamint az NKE nemzetközi kapcsolatainak bővítésére.

 

4. Posztszovjet térség

A posztszovjet térséggel foglalkozó pillér elsősorban biztonságpolitikai szempontból vizsgálja a régió fejleményeit, hangsúlyozottan az aktuális folyamatokra, és ezeknek Magyarországra gyakorolt hatására koncentrálva. A kutatás szükségességét az európai biztonsági rendszernek a 2014-ben kirobbant ukrajnai válság következében történt alapvető megváltozása indokolja. Ezek a változások nemcsak hazánk biztonságára, de EU és NATO keretekben zajló tevékenységére is kihatnak, mindenképpen indokolt tehát a változásokat kiváltó, illetve azok következményeként fellépő regionális folyamatok alapos elemzése.

Ennek megfelelően a kutatás keretében hat nagyobb tanulmány készül majd. Ezek az orosz kül- biztonság- és védelempolitika hazánk számára leginkább releváns trendjeit és fejleményeit vizsgálják, így a magyar-orosz kapcsolatokat, Oroszországnak a posztszovjet térség, Közép-Európa, a Balkán, illetve Észak-Európa felé irányuló politikáját. Mindezeken túl a szakértők számos nyílt és nem nyilvános rendezvényen is felhasználják a kutatás során megszerzett és szintetizált ismereteket, többek között szakmai konferenciákon és a különféle magyar állami szervek (ideértve a Honvédség alakulatait is) munkatársai számára tartott képzéseken is.

 

5. Afrika

Az afrikai kontinens jelentősége napjainkban egyre inkább felértékelődőben van. Ezt a folyamatot a magyar kormányzat is felismerte, ami olyan kezdeményezésekben öltött testet, mint a Déli Nyitás vagy az önálló Afrika Főosztály megalapítás a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Ennek megfelelően elengedhetetlen, hogy a közigazgatásban foglalkoztatottak jobban megismerjék a földrészt, és a gyakran több évtizedes, elavult percepciókat felfrissítsük. A kutatási pillér szakértőinek célja, hogy ezt elősegítendő olyan szakanyagokat hozzanak létre, amelyek mind a közigazgatásban, mind az oktatásban felhasználhatóak, és megkönnyíthetik a közszolgák, hallgatók gyors tájékozódását az adott témában.

Ennek megfelelően elsődleges célja a Magyarország és Afrika 2017-2025 című kötet elkészítése, amely hazánk és a kontinens viszonylatait taglaló összefoglaló tanulmányokat, illetve országelemzéseket fog tartalmazni.

 

6. Távol-Kelet

A Távol-Kelettel foglalkozó alprojekt célja, hogy naprakész és komplex képet alkosson az ázsiai térség vezető hatalmai, a Kínai Népköztársaság, India és Japán kül- és biztonságpolitikájáról, valamint hosszú távú stratégiai törekvéseiről. Kiemelt figyelmet kap ennek során a vizsgált államoknak a térségben érdekelt más hatalmakhoz, különösen az Amerikai Egyesült Államokhoz fűződő viszonya. Emellett a kutatási pillér célul tűzte ki Magyarország ázsiai kapcsolatainak vizsgálatát is, mellyel elő kívánja segíteni a magyar külpolitika lehetőségeinek felmérését és azok hatékonyabb érvényesítését az egyes országokban.

A kutatás eredményeképpen két monográfia, két tanulmánykötet és egy műhelytanulmány lát majd napvilágot. Készítői az egyes vizsgált témák gyakorlott, ugyanakkor fiatalabb korosztályhoz tartozó szakértői közül kerülnek ki. India és Vietnam biztonságpolitikájának egy-egy monográfiát, Japánénak pedig egy műhelytanulmányt szentelünk. A két tanulmánykötet egyike a magyar-ázsiai kapcsolatokat elemzi, míg a másik az Amerikai Egyesült Államok törekvéseit és lehetőségeit veszi számba a legfontosabb ázsiai államokkal összefüggésben.