Az indiai közvéleményben pozitív attitűd él Oroszországról, az ukrajnai háború miatt India, nem konfrontatív módon ugyan, de nemtetszését fejezte ki, amit a Nyugat kevésnek tartott. India Oroszországhoz és a most zajló háborúhoz való viszonyáról és ezzel kapcsolatos dilemmáiról volt szó a Ludovika Szabadegyetemen.
Komoly figyelem hárult Indiára az ukrajnai orosz agresszió kezdetén, ám az indiai hatalmi politika és diplomáciai stratégia merőben eltér az európai gondolkodásmódtól, ami a háborúra adott reakciókban meg is mutatkozott – mondta előadásában Háda Béla, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa. A katonai együttműködés meggyőző számokkal támasztható alá. Az 1962-es határháborút követően India a fegyveres erők gyors fejlesztésébe kezdett. A haditechnikai import elsődleges forrása Szovjetunió volt. Az 1990-es évek közepére az indiai szárazföldi erők eszközállományának majdnem 70 százaléka, a légierőének 80 százaléka, míg a haditengerészetének 85 százaléka szovjet/orosz eredetű volt. A karbantartásra, utánpótlásra Jelcin orosz elnök látogatásakor ígéretet tett. A katonai együttműködések később is folytatódtak, az ezredforduló utáni évekre jelentős eredmények születtek a közös katonai fejlesztések tekintetében: a T-90S Bhishma harckocsi, a BrahMos rakéták, de a Vikramaditya repülőgép-hordozó anyahajó ékes példái ennek. A katonai együttműködések kiemelkedő jellege mellett a két ország gazdasági kooperációja másodlagos státuszú. A Szovjetunió összeomlását követően az egykori keleti blokk országai gyorsan leértékelődtek az indiai gazdasági kapcsolatrendszeren belül. 1991-ben India gazdasági reformokat indított és a feltörekvő gazdaságok között az első helyre ugrott. 2003-ig a GDP összértéke megduplázódik, napjainkra ez az arány már négyszeres, az export termékkínálata jelentősen kiszélesedett, India tehát egy összetett gazdaság képét nyújtja. Így pedig már nem szorul rá az orosz gazdasági relációra. 2019–2020-ban az indai export nagyjából 1 százaléka ment Oroszországba, Ukrajnába 0,2 százalék. Az import 1,6 százaléka jött Oroszországból, a legnagyobb tételek: kőszén, nyersolaj, gyémánt, növényi olajok, ásványi nyersanyagok és kémiai alapanyagok, hajók. Az oroszokkal folytatott kétoldalú kereskedelem összértéke a 2020–2021-es 8,1 milliárd dollárról 2021–2022-re 11,9 milliárd dollárra nőtt. Kisebb mértékben bár, de az Ukrajnával folytatott kereskedelem is növekedett. Ezek alapján egyikük sem volt ott India 20 legfontosabb külkereskedelmi partnere között. Idén októberre azonban Oroszország a hetedik helyre jött fel az ország külkereskedelmi partnereinek rangsorában a kétoldalú kereskedelem értéke alapján. A kőolaj esetében hatszoros, a kőszén esetében négyszeres a növekedés. Azonban India mindig is erkölcsi tekintélyként és – a világ egyik legrégebbi kultúrájának okán – az emberiség fejlődésének letéteményeseként aposztrofálta magát, így pedig az időközben kitört háború fényében az indiai diplomáciának nem könnyű megmagyarázni ezt a szoros együttműködést – jelezte Háda Béla. Mindezek ellenére az ország legnagyobb külkereskedelmi partnere továbbra is az Egyesült Államok, a számok fényében: 55,5 milliárd dollár az év első 5 hónapjában. India mind a termékek, mind a szolgáltatások tekintetében aktívumot realizál az amerikai kereskedelmén, amit meg akar őrizni.
„Nemcsak a nemzeti becsület, de a nemzeti érdek is megköveteli, hogy döntéseinket belső és nemzetközi ügyekben ne terhelje semmilyen külső diktátum” – Indira Gandhi 1970-ben elmondott szavai ma is érvényesek, ha India hatalmi identitását és geopolitikai szemléletét vizsgáljuk. Az ázsiai ország ugyanis függetlenné válásától kezdve különleges hatalmi centrumként tekint magára, az 1990-es évek végétől korlátozott globális hatalmi ambíciói is voltak, a 2000-es évek közepétől pedig stratégiai együttműködésre lépett az Egyesült Államokkal. Utóbbival közös érdekei vannak ugyanis a terrorszervezetek visszaszorítása, Afganisztán politikai vonalvezetésének megváltoztatása, és nem mellesleg Kína hatalmi építkezésének korlátozása okán. Ezzel párhuzamosan az Indiai-óceán térsége felértékelődött, ahol Amerika komoly tényező, Oroszország viszont nem.A közös érdekek kapcsán egyébként Washingtonban hallgatólagosan elfogadták, hogy Indiát különleges érdekek fűzik orosz és iráni kapcsolataihoz. Ugyanakkor – Háda Béla megfogalmazása szerint – mégis borítékolható volt: ha ellenséges viszony alakul ki az Egyesült Államok és Oroszország között, India nyomás alá kerül. India elitje nem adta jelét, hogy számított volna a nyílt fegyveres konfrontáció kitörésére, amire a Nyugat egyébként figyelmeztetett, de Indiában hagyományosan nagyon gyanakvók a nyugati közlésekkel szemben. Elszámították magukat, amit jól jelez, hogy az orosz műveletek megindulásának időpontjában nagyjából 20 ezer indiai állampolgár tartózkodott Ukrajna területén. Nagy többségüket a Ganga-művelet keretében evakuálják a közép-európai országok, köztük Magyarország segítségével. A háború megindulása után az indiai diplomácia kifejezte nemtetszését, de ezt nem konfrontatív módon, a tartózkodás nézetük szerint nem azonos a támogatással.
Az átlag indiai számára a háború ténye és eseményei önmagukban nem igazán érdekesek. A diplomáciában azonban zavaró a nyomásgyakorlás és az indiai külpolitika morális tartalmának megkérdőjeleződése is, magyarán India Oroszországgal kapcsolatos politikája hitelességi problémákat vet fel. Milyen jövő vár Oroszországra az indiai érdekek szempontjából? Tudja-e majd tovább vállalni a hadiipari együttműködést? Egyáltalán meddig kell majd az orosz fegyver? Az orosz hatalmi képességek csökkenésével és a kínai támogatás felértékelődésével Moszkva hajlandó lesz-e India mellé állni a vitás kérdésekben? – sorolta a jövő, India számára fontos kérdéseit Háda Béla, aki szerint az ország számára a multipoláris világ a kívánatos jövő, amiben Oroszországnak az egyik pólusnak kellene lennie.
A témáról további részletek az NKE tudományos-ismeretterjesztő portálján, a ludovika.hu oldalon.
A Ludovika Szabadegyetem előadása az alábbi videóban megtekinthető:
A Ludovika Szabadegyetem következő előadásában, november 22-én, 18 órától Mártonffy Balázs, az NKE Amerika Kutatóintézetének vezetője az Egyesült Államok orosz-ukrán háborúhoz való viszonyáról beszél majd. A helyszín: Oktatási Központ, II. előadó.
Szöveg: Tasi Tibor
Videó: Pálfalvi Zoltán
A fotón az indiai parlament épülete látható Újdelhiben.