„Bár jónak mondhatók a magyar-török kapcsolatok, például a tudományos együttműködést tovább lehetne erősíteni a két ország között”- hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián, amely az isztambuli SETA és NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének közreműködésében valósult meg . Az eseményt egy tavalyi Isztambuli konferencia előzte meg, amelyen Magyarország geopolitikai helyzetéről, a magyar külpolitikai alapjairól és a török-magyar kapcsolatokról volt szó. A mostani eseményen részt vett Ahmet Akif Oktay török nagykövet is.
A török diplomata véleménye szerint rendkívül bonyolult a kapcsolatuk az Európai Unióval, hiszen még ma is tart a csatlakozási folyamat az európai közösséghez. Törökország 1999-ben szerezte meg a tagjelölti státuszt, majd 2005-ben kezdték meg a csatlakozási tárgyalásokat. A 35 fejezetből eddig csak tizenhatot nyitottak meg, és ezek közül egyet ideiglenesen lezártak. A nagykövet elmondta: országa nehezményezi, hogy a török állampolgárok még mindig nem utazhatnak szabadon az EU-n belül. Az EU–Törökország Társulási Tanács 54. ülésére idén márciusban került sor Brüsszelben. Ahmet Akif Oktay nagykövet hangsúlyozta, hogy az irány megfelelő, de konkrét előrehaladást szeretnének olyan témákban, mint például az új csatlakozási fejezetek megnyitása. „Tisztában vagyunk vele, hogy a csatlakozásunk egyre nehezebbé válik egy olyan közegben, ahol egyre több a heves vita a tagállamok között” – fejtette ki a török diplomata, aki szerint nagy kérdés, hogyan lesz képes az EU megbirkózni ezzel a viharos politikai időszakkal. Törökország egy stabil, erős Európai Unióban érdekelt, hiszen így tud csak megfelelő, hatékony válaszokat adni a felmerülő krízisekben.
Ahmet Akif Oktay szerint ahhoz, hogy politikailag, gazdaságilag és stratégiailag is globális szereplővé válhasson az EU, erősítenie kell a belső kohéziót és növelnie kell a képességét arra, hogy egyszerre vetítse ki puha és kemény hatalmát. „Ehhez pedig szükségük van a tagállamoknak Törökországra”- fogalmazott a diplomata, aki úgy látja, hogy Törökország számára továbbra is prioritás az uniós integráció. Bár történelmileg, vallásilag és kulturálisan is vannak keleti gyökerei Törökországnak, az európai értékek – például emberi jogok, jogállamiság – iránt is elkötelezett a török állam. A nagykövet szerint az EU-csatlakozást a nagy tagállamok vonakodása is lassítja. „A magyar-török kapcsolat több szempontból is különleges, egyfajta speciális kapocs. Az együttműködés számos területen ígéretes, talán ez húzóerő lesz a csatlakozás tekintetében” – fejtette ki. Ahmet Akif Oktay kiemelte az Erasmus-program adta lehetőségek jelentőségét, mely által közelebbről megismerhetik egymást a török és a magyar egyetemi hallgatók.
Enes Bayrakli, a törökországi SETA kutatóintézet igazgatója a csatlakozási tárgyalások blokkolása kapcsán mérföldkőnek nevezte Angela Merkel 2005-ös hatalomra jutását kancellárként. Ciprus 2004-es csatlakozása negatív hatást gyakorolt Törökország megítélésére. „Eljön majd az idő, amikor a tagállamok ismét érdekeltek lesznek a törökök csatlakozásában” – tette hozzá. Egeresi Zoltán, az NKE munkatársa szerint jelenleg egy speciálisabb partnerkapcsolat kialakítása lenne lehetséges. Hasan Basri Yalçɪn (SETA) arra hívta fel a figyelmet, hogy a globális problémák megoldásában az EU-nak szüksége van Törökországra.
A témáról bővebben a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak.
Szöveg: Juhász Katalin
Fotó: Szilágyi Dénes