Oroszország az elnökválasztás után

Oroszország egy globális ambíciókkal rendelkező állam, de például a gazdaság terén jelentős gyengeségei is vannak - hangzott el a Stefánia Palotában tartott biztonságpolitikai konferencián. Az NKE Stratégiai Védelemi Kutatóközpont közreműködésével megvalósuló rendezvényen az orosz elnökválasztás tanulságairól és Oroszország jövőbeni lehetőségeiről is szóltak az előadók.

„Mai világunkban a biztonság iránti igény folyamatosan jelen van mindennapjainkban. A biztonság megőrzéséhez rendszeresen értékelni kell a minket körülvevő környezetet, hogy a változásokban rejlő lehetőségeket minél jobban ki tudjuk használni”- mondta köszöntőjében Baráth Ernő dandártábornok. Az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka szerint az Oroszországgal kapcsolatos kutatómunka hazánk számára is fontos feladat, hiszen a két ország között számos területen van együttműködés.

„Oroszországnak vannak globális és nagyhatalmi képességei, de gyengeségei is”- mondta előadásában Tálas Péter. Az NKE Stratégiai Védelemi Kutatóközpont igazgatója szerint Oroszország gyenge pontja a gazdasága, amelynek fejlődése megállt az utóbbi években és jelenleg a világgazdasági rangsorban is „csak” a 12. hely környékén tartózkodik. Ugyanakkor a nemzetközi folyamatokra jelentős hatással van, ami annak is köszönhető, hogy az ENSZ BT állandó tagja és atomhatalom is. Katonai értelemben a második legerősebb haderővel rendelkezik, 9 külföldi katonai támaszpontja van és bizonyos fegyvertípusoknál csúcstechnológiát használ. Tálas Péter szerint ugyanakkor katonai értelemben is inkább regionális nagyhatalomként jellemezhető, hiszen Szíriát leszámítva elsősorban a saját környezetében van meghatározó szerepe. „Az Egyesült Államok súlya ezen a területen is jóval nagyobb”- fogalmazott Tálas Péter. Az igazgató azt is hozzátette, hogy energetikai nagyhatalmi szerepe megkérdőjelezhetetlen Oroszországnak, például az Európába irányuló gáz egyharmada onnan érkezik, de jelentős a kőolajexportja is. Nemzetközi szinten továbbra is az elszigeteltség jellemző Oroszországra, és érdekérvényesítő eszköztára korlátozottnak mondható. „Egy globális ambíciókkal rendelkező országról van szó, amelynek azonban ennek eléréshez nincs meg minden képessége”- fogalmazott Tálas Péter.

A napokban zajló elnökválasztás immáron a hatodik az újkori Oroszország történetében, amelyen Vlagyimir Putyin jelentős többséggel, több mint 75 százalékos támogatással hosszabbította meg elnöki mandátumát újabb hat évvel. „Történt ez annak ellenére, hogy az elmúlt években jellemző volt a gazdasági recesszió, romlott a lakosság életminősége, ismét növekedett a szegények aránya, valamint tovább nőtt a társadalomban a vagyoni és jövedelmi különbség”- fogalmazott Sz. Bíró Zoltán történész. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főmunkatársa szerint ugyanakkor vannak arra utaló jelek, hogy sor kerülhetett a választás manipulánsára is, bár kétségtelen, hogy Putyin anélkül is könnyű győzelmet aratott volna. A történész úgy látja, hogy Oroszországban még mindig sok választó hálás az elnöknek a korábbi eredményekért, de szerepet játszhat a nagyarányú sikerben az is, hogy Putyin a nemzeti büszkeség felélesztését is szem előtt tartotta az elmúlt években. Ugyanakkor az ellenzék továbbra is nagyon megosztott és Sz. Biró Zoltán szerint nincs igazán hiteles és karakteres politikus azon az oldalon. Erre a választások előtt Alekszej Navalnijnak lett volna csak igazán esélye, de az ő jelöltségét elutasították a hatóságok.

Oroszország gazdasági helyzetéről és kilátásairól Deák András tartott előadást. Az MTA KRTK Világgazdasági Intézet munkatársa szerint egyelőre nem lehet látni azt, hogyan haladja majd meg Oroszország a világgazdasági növekedés ütemét, ahogyan azt Putyin elnök ígérte nemrégiben. A konjunktúra külső feltételei ugyanis egyértelműen romlottak, így belső alkalmazkodásra van szükség a szakember szerint. Deák András úgy látja, hogy a markáns reformpolitika feltételei jelenleg nem adottak, így lépésről-lépésre képzelhető el a fejlődés. Ennek fontos része lehet az energiaexport maximalizálása, a távol-keleti befektetések, vagy a belső keresletélénkítés. Szociális területen felvetődött a nyugdíjkorhatár emelése is, ez jelenleg 60 év a férfiak és 55 a nők esetében. Emellett az infláció csökkentésével mérsékelni lehet a háztartások eladósodottságát is.

Oroszország az Európai Unió mintájára szeretne egy eurázsiai uniót létrehozni, ehhez azonban még nem adottak a feltételek Bendarzsevszkij Anton szerint. A Geopolitikai Kutatóintézet vezetője szólt a 2015-ben létrehozott Eurázsiai Gazdasági Unióról, amelynek Oroszország mellett tagja Kazahsztán, Fehéroroszország, Örményország és a Kirgiz Köztársaság. A szakember szerint még nincs szó egységes piacról, inkább közös piacok működéséről, ahol mostanában több vitás kérdés is felmerült. Ennek fő oka, hogy az elmúlt időszakban a gazdasági recesszió miatt visszaesett az egymás közötti áruforgalom is. Bendarzsevszkij Anton szerint hosszabb távon Ukrajna nélkül nem képzelhető el az együttműködés erősödése. Az igazgató szólt Kína szerepéről is a térségben, amelynek kapcsán megállapította, hogy az ázsiai nagyhatalom egyre erősebben van jelen az eurázsiai gazdasági unió tagállamaiban is.

A rendezvényen szó volt még a többi között Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolatáról, az oroszok ukrajnai és szíriai jelenlétéről, valamint az orosz haderő lehetséges fejlesztési irányairól. A témáról további részleteket a Bonum Publicum áprilisi számában olvashatnak.

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár