NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓINTÉZET

A migráció gazdasági vonatkozásairól tanácskoztak

Az irreguláris migráció lehetséges gazdasági hatásaival foglalkoztak a szakemberek azon a rendezvényen, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont és a Migrációkutató Intézet közösen szervezett.

„Az Európai Unió országait különbözően érintette a 2015-ös migrációs hullám, amelynek intenzitása azóta jelentősen csökkent” – mondta köszöntőjében Dr. Tálas Péter. Az NKE SVKK igazgatója hozzátette, hogy amíg három évvel ezelőtt mintegy 2 millió, tavaly már „csak” körülbelül 200 ezer migráns érkezett kontinensükre. A szakember szerint természetesen ez még mindig jelentős szám, de az igazi probléma az, hogy a bevándorlók által előidézett gazdasági teher nem egyenlően oszlik meg a tagállamok között. Bár minden európai országot foglalkoztat a migráció kérdése, igazán 8-10 olyan állam van a kontinensen, amely különösen érintett a bevándorlást tekintve. „Mégsem ezekben az országokban aggódnak leginkább a polgárok a helyzet miatt, hanem például a balti államokban vagy Közép-Európában, ahol pedig jóval kisebb mértékben tapasztalható a migráció hatása”- fogalmazott Tálas Péter. Az SVKK igazgatója szerint a gazdasági hatások tekintetében úgy láthatunk reálisan, ha a negatív és a pozitív jelenségeket egyaránt áttekintik a szakemberek.

„A hétvégi olasz parlamenti választások eredmény is arra példa, hogy az európai állampolgárok józan többsége továbbra is komolyan aggódik az irreguláris migráció miatt”- mondta előadásában Dr. Orbán Balázs. A Migrációkutató Intézet igazgatója szerint a tömeges bevándorlás közgazdasági hatásaival eddig elég keveset foglalkoztak a szakemberek, így időszerűvé vált ennek kutatása is. Hozzátette, hogy a nagy nemzetközi szervezetek is túlzottan csak a jelenség pozitív hatásait emelik ki.

A korábbi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a migráció gazdasági hatásai sokszor nehezen számszerűsíthetőek, ezért minden ilyen kutatást és annak eredményeit érdemes óvatosan kezelni Janik Szabolcs szerint. A Migrációkutató Intézet munkatársa szerint mindezt az is nehezíti, hogy az irreguláris migráció komoly társadalmi feszültségekkel is jár. Amíg a klasszikus közgazdasági elmélet hasznosnak véli a migrációt, az elmúlt években számos olyan vélemény is megfogalmazódott a tudomány berkeiben, amely szerint a tömeges migráció egyik szereplőnek sem hoz hasznot hosszabb távon. Az egyik nagy problémát a képzetlen, nyelvtudás nélküli bevándorlók jelentik, akik sokkal nehezebben tudnak integrálódni és csak a munkanélküliséget növelik a befogadó országban. Általános tapasztalat, hogy az Európai Unión kívüli országokból érkezők a foglalkoztatottság területén is sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint akik egy másik tagállamból érkeznek. Elhangzott, hogy a német migrációs hivatal tavalyi adatai szerint a tömeges migrációval érkezőknek csupán 17 százaléka vett részt korábban felsőfokú oktatásban, és csak minden harmadik személy beszél valamilyen szinten angolul, németül pedig csak két százalékuk. A német államnak pedig becslések szerint 2020-ig 94 milliárd euróba kerül a migránsok ellátása és integrálása. „A munkanélküliségi ráta egyértelműen a nem uniós országokból érkező migránsok esetében a legnagyobb”- ezt már Regős Gábor mondta. A Századvég makrogazdasági kutatási csoportvezetője szerint a foglalkoztatási ráta esetében is hasonló a tendencia. Elhangzott, hogy a befogadó ország számára sok hátránnyal is járhat az irreguláris migráció, amely átmeneti általános bércsökkentést, a közszolgáltatások fokozódó terhét, munkanélküliséget és biztonsági problémákat is okozhat.

A migrációs folyamatok gazdasági hatásvizsgálatának lehetőségeiről tartott előadást Szepesi Balázs. A Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ vezetője szerint a migrációval kapcsolatos döntésekről kell hatásvizsgálatot készíteni, ezek következményeit kell elemezni. A szakember úgy látja, hogy ezzel komolyan lehet segíteni a helyzet értelmezését. Lóránt Károly a demográfia és migráció kapcsolatáról beszélt a rendezvényen. A mérnök-közgazdász szakember évekig dolgozott Brüsszelben, ahol egy saját demográfiai modellt alkotott meg. Ebben 2020-ig vázolja fel a lehetséges trendeket, amelyekben természetesen módon sok becslés is megfigyelhető. A szakember a legrosszabb forgatókönyv szerint évente mintegy 600-700 ezer muszlim bevándorlóval számol, ami alapján nyugat-Európa akár évtizedek alatt teljesen eliszlámosodhat.

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes