A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont és a Migrációkutató Intézet együttműködése keretében „Islamist radicalization in Europe” címen angol nyelvű nemzetközi workshopot rendeztek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
A workshopot Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet igazgatója nyitotta meg, aki megnyitó beszédében kiemelte a Kutatóközpont és az Intézet együttműködésének fontosságát. Bevezetőjében elsődlegesen a migráció optimális mértékével kapcsolatos gondolatait osztotta meg a hallgatósággal.
Rudine Jakupi, a Kosovar Centre for Security Studies vezető kutatója előadásában a koszovói szélsőséges csoportok helyzetének jelenlegi alakulását mutatta be. Többek között vállalkozott a Koszovót elhagyó szélsőségesek Szíria szerepvállalásának értékelésére, a koszovói szélsőséges csoportok mobilitását ösztönző és gátló tényezők bemutatására, a problémákra adott kormányzati válaszok ismertetésére, valamint a jövőbeni teendők felsorolására.
Erika Brady, a University of St. Andrews kutatója „Does ‘Prevent’ Work? A Qualitative Analysis of Radicalisation in the UK” címen tartotta meg előadását. Felhívta a figyelmet arra, hogy ugyan az Egyesült Királyság az ír nacionalizmus indukálta terrorizmussal kapcsolatban komoly tapasztalatokkal rendelkezik, az iszlám-ihlette terrorizmus ettől azonban alapjaiban különbözik és más jellegű kihívásokat jelent a szigetország számára. A kutató asszony előadásában ismertette, hogy a radikalizálódás jelensége az Egyesült Királyság terrorizmus elleni stratégiájának részeként, egy külön program, a „Prevent” kialakításához vezetett. A program elsődlegesen az oktatási intézményekre fókuszál, és arra szólítja fel ezeket az intézményeket, hogy jelezzék a hatóságok számára, amennyiben olyan személyek kerülnek a látókörükbe, akik a radikalizálódás jeleit mutatják. Az előadó elsődlegesen a program bemutatására és eredményeinek értékelésére vállalkozott.
Jan Stehlik, a European Values vezető kutatója az iszlám extrémizmus csehországi megnyilvánulási formáiról tartott előadást. Az előadásban elhangzott, hogy annak köszönhetően, hogy az elmúlt években Európában végrehajtott különböző terrortámadások több száz emberéletet követeltek, szikrázó közéleti vita kezd kibontakozni az iszlám szélsőséges nézetek terjedésével és azok értékelésével kapcsolatban. Az előadás során a kutató részletes áttekintést adott a csehországi fejleményekről, beleértve ebbe a szélsőséges csoportokra vonatkozó legfontosabb fejlődési tendenciákat, a támogatók szerepét, a figyelemre méltó eseményeket, valamint az ezekre adott politikai válaszokat. Előadását a csehországi történések tapasztalatainak összefoglalásával és a levonható tanulságok ismertetésével zárta.
Rosta Gergely, a Pázmány Péter katolikus egyetem docense, valamint a University of Muenster tudományos munkatársa a németországi török bevándorlók integrációjának tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Egy, a bevándorlók identitás-percepcióját, az iszlám vallás körükben történő elfogadottságát, valamint a befogadó társadalomhoz való viszonyát vizsgáló németországi kutatás eredményeit ismertetve arra a megállapításra jutott, hogy kizárólag azok tekinthetők fundamentalistának, akikre egyaránt jellemző, hogy: 1) az ország törvényeit kevésbé fontosnak tartják, mint az iszlám előírásokat; 2) példaértékűnek tartják a Mohamed korában létező társadalmi rendet; valamint 3) az iszlámot az egyedüli igaz vallásnak tekintik, ami megoldást jelenthet korunk valamennyi problémájára. A bemutatott kutatási eredmények alapján a Németországban élő török bevándorlók 18 százaléka hajlamos az iszlám fundamentalizmusra. Emellett 47 százalékuk egyetértett azzal az állítással, hogy a saját vallásuk előírásai előbbre valók, mint az állam törvényei.
Salvatore Villani, a University of Naples Federico II egyetemi docense „The Growing Nexus between Italian Organised Crime and Islamic Terrorist Groups and the Public Policies to Contrast Them” címen tartott előadást. Az előadás alapvető állítása az volt, hogy bűnözés átalakulásával és a nemzetközi szervezett bűnözés kialakulásával, valamint a terrorizmus természetének megváltozásával, e két hagyományosan különböző jelenség között egyre több szervezeti hasonlóság figyelhető meg. Az előadó interdiszciplináris megközelítést használva – a szociális háló elemzésének tipikus eszközeit alkalmazva és a különböző bűnözői hálózatok tagjainak speciális képességeit értékelve – elemezte ezeket a szempontokat, különös figyelmet fordítva az egyes olaszországi bűnözői hálózatok szerkezetére.
Horváth-Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a skandináv régióban előforduló erőszakos radikalizálódás megelőzési lehetőségeit mutatta be előadásában. Elmondása szerint a skandináv országok a liberális demokráciák olyan tipikus példáiként ismertek, amelyek jelentős mértékben fogadtak be muszlim bevándorló kisebbséget az elmúlt időszakban. Az erőszakos radikalizálódás megelőzésének sikerét az esetek többségében nehéz számokkal alátámasztani, bár a preventív tevékenység - épp úgy, mint az általános bűnmegelőzés -, nagy jelentőséggel bír mind a társadalmi kohézió, mind a köz- és az egyén biztonságának szempontjából. Az Európai Unió országainak többsége ezért, egy általános terrorellenes stratégia mellett, rendelkezik konkrét intézkedéseket tartalmazó cselekvési tervvel is, melyek a szélsőséges és erőszakos mozgalmak megelőzését hivatottak elősegíteni. Az előadás a skandináv országok e területen szerzett tapasztalatait szemléltette röviden. Megismerhettük, hogy a radikalizálódás jelensége mindenütt jelen van a skandináv országokban, ugyanakkor az erre adott társadalmi és kormányzati válaszok, valamint az ezzel kapcsolatban hozott megelőző intézkedések jelentős különbségekkel jellemezhetőek.
Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója – és a workshop moderátora – előadásában hangsúlyozta, hogy az iszlám szélsőségesek számára az erőszak nem szükségszerűség, hanem kizárólag egy másodlagos cél, amely azonban meghatározó szerepet játszik a követői közösség identitásának kialakításában. Az erőszakosság e tekintetben az identitásépítés eszköze.
Szöveg: Felméry Zoltán
Fotó: Szilágyi Dénes